Fülszöveg
EMIL BRUNNER (1889-1966) svájci református teológust „a maga idejében a 20. század egyik legnagyobb és legbefolyásosabb teológusának tartották ( ). Az ötvenes-hatvanas években részt vett a háború utáni teológiai újjáépítésben, ahol olyan gondolkodóként tűnt fel, aki védhető és építő programot kínál, hogy segítségével az egyház ismét fölvehesse a kapcsolatot a társadalommal, illetve az eszmék világával. ( ) Mára azonban Brunner szinte teljes feledésbe merült. ( ) Ritkán szentelnek teológiai monográfiát vagy cikket Brunner személyének, inkább nézőpontként vagy összehasonlítási alapként használják ahhoz, hogy másokat, elsősorban Kari Barthot vizsgálják és értelmezzék.
Hosszú ideje érlelődött bennem a gondolat, hogy újra kell értékelnünk Emil Brunner teológiai örökségét. Meglehet, nem tartozik a legfelkapottabb teológusok közé, de olyan szemléletet kínált fel - és kínál fel azóta is - a keresztyén teológia számára, illetve a keresztyén egyház életére nézve, amely megtalálja a hangot...
Tovább
Fülszöveg
EMIL BRUNNER (1889-1966) svájci református teológust „a maga idejében a 20. század egyik legnagyobb és legbefolyásosabb teológusának tartották ( ). Az ötvenes-hatvanas években részt vett a háború utáni teológiai újjáépítésben, ahol olyan gondolkodóként tűnt fel, aki védhető és építő programot kínál, hogy segítségével az egyház ismét fölvehesse a kapcsolatot a társadalommal, illetve az eszmék világával. ( ) Mára azonban Brunner szinte teljes feledésbe merült. ( ) Ritkán szentelnek teológiai monográfiát vagy cikket Brunner személyének, inkább nézőpontként vagy összehasonlítási alapként használják ahhoz, hogy másokat, elsősorban Kari Barthot vizsgálják és értelmezzék.
Hosszú ideje érlelődött bennem a gondolat, hogy újra kell értékelnünk Emil Brunner teológiai örökségét. Meglehet, nem tartozik a legfelkapottabb teológusok közé, de olyan szemléletet kínált fel - és kínál fel azóta is - a keresztyén teológia számára, illetve a keresztyén egyház életére nézve, amely megtalálja a hangot korunk problémáival. ( ) Ez a könyv elsősorban nem életrajzi mű, és nem is Brunner teológiáját kívánja bemutatni, hanem azt, hogy miként alakult ki gondolkodásmódja, főleg az 1920-as és 1930-as éveket illetően, korának szellemi és kulturális kontextusán belül. Célom mindezzel, hogy kiértékeljük teológiai látását, és megtaláljuk a kapcsolatot teológiája és saját helyzetünk között. A kötetben válaszokat keresünk a hagyományos kérdésekre: a történetiekre (vajon milyen szerepet játszott Brunner a dialektikus teológia fejlődésében, és történelmileg hogyan bontakozott ki saját látásmódja); illetve a teológiaiakra (milyen összetett - és általában félreértett - nézetet vallott a természeti teológiáról). A teológia feladatait és lehetőségeit illetően Brunner átfogó szemléletmódja biztosította azt, hogy az apologetika, a misszió, az etika, a társadalmi felelősség, a pedagógia, a gyakorlati teológia, valamint az igehirdetés szempontjai egy összefüggő és nagyobb egésszé kapcsolódjanak össze, s ne kelljen azokat elszigetelt, független témáknak tekintenünk. Ennek a teológiai vállalkozásnak erőteljes, érdekfeszítő leírása megérdemli, hogy foglalkozzunk vele, kiértékeljük és hasznosítsuk."
Mister E. McGrath
í
Ha van a modern korban valódi református teológiai -'-í gondolkodó és igehirdető, akl<or az Emil Brunner. A . ^?-?r dialektika teológusai közül ő az egyetlen, aki a refor-mátori hagyományt, Zwingli, Kálvin, Bullinger alapvetéseit a 20. század gondjának feszülve, a Szentírás alapján meg tudta újítani, és ezzel a prófétai tiszttel korának legjelentősebb apologétája lett. Feltárta Isten és ember között azt a kapcsolódó pontot (Anknüpfungspunkt), amely a társadalom és a kultúra valamennyi területének mélyén képes érvényt szerezni Isten kijelentésének. Emil Brunner apologetikája, harcos (erisztikus) teológiája, amely minden gondolatot foglyul kíván ejteni a Krisztusnak (2Kor 10,5), az egész világra igényt tart. Ez az a törekvés, amely elfogadhatatlan a totalitarizmus valamennyi fajtája számára; ugyanakkor a református egyház megújulásának és apologetikus küldetésének kiindulópontját képezheti ma.
Mister McGrath könyve Emil Brunnerről kifejezetten teológiatörténeti áttekintés, célja Brunner teológiájának újraértékelése, s ennek érdekében műveinek mai érvénnyel való bemutatása. Noha maga a kötet szerzője csupán a teológus gondolkodásának fejlődési ívét kívánta munkájával bemutatni, mégis, a magyar nyelvterületen elkezdődő Brunner-reneszánsz számára ennél az áttekintésnél használhatóbbat nem is lehetne ajánlani.
Békési Sándor
Vissza