Fülszöveg
Emigránsok
Alekszej Tolsztoj, - a halhatatlan nagy orosz írónak Tolsztoj Leónak közeli rokona, - ragyogó művész volt. A legkülönbözőbb fajtájú, tárgyú és tartalmú alkotások kerültek ki tolla alól. Írt történelmi regényt, elbeszélést, színdarabot, tudományos-fantasztikus munkát és politikai pamfletet.
Az "Emigránsok" című regénye Párizsban játszódik a Nagy Októberi Forradalom elől menekült emigránsok, a kapitalista pénzemberek, politikusok és intrikusok körében. Rendkívül érdekfeszítő és színes események keretében jórészt saját élményei alapján mutatja be az író azokat a bűnös cselszövéseket, intrikákat, amelyeknek központja Párizs volt, de kihatásait az egész világon érezni lehetett. A cél akkor is, - akár csak ma, - a Szovjetunió megsemmisítése. Ezek az erőfeszítések csúfosan csődöt mondottak. Ami megmaradt: a reakció romlottsága, sötét, felhőtlen, rosszindulatú ágálása és elkerülhetetlen történelmi bukása.
A regény eseményeinek hátterében ott vibrál Párizsnak, a világ egyik...
Tovább
Fülszöveg
Emigránsok
Alekszej Tolsztoj, - a halhatatlan nagy orosz írónak Tolsztoj Leónak közeli rokona, - ragyogó művész volt. A legkülönbözőbb fajtájú, tárgyú és tartalmú alkotások kerültek ki tolla alól. Írt történelmi regényt, elbeszélést, színdarabot, tudományos-fantasztikus munkát és politikai pamfletet.
Az "Emigránsok" című regénye Párizsban játszódik a Nagy Októberi Forradalom elől menekült emigránsok, a kapitalista pénzemberek, politikusok és intrikusok körében. Rendkívül érdekfeszítő és színes események keretében jórészt saját élményei alapján mutatja be az író azokat a bűnös cselszövéseket, intrikákat, amelyeknek központja Párizs volt, de kihatásait az egész világon érezni lehetett. A cél akkor is, - akár csak ma, - a Szovjetunió megsemmisítése. Ezek az erőfeszítések csúfosan csődöt mondottak. Ami megmaradt: a reakció romlottsága, sötét, felhőtlen, rosszindulatú ágálása és elkerülhetetlen történelmi bukása.
A regény eseményeinek hátterében ott vibrál Párizsnak, a világ egyik legsajátosabb városának, a fasoros bulvárok, a dolgozó, szerető, nevető, kínlódó, politizáló világvárosnak, Franciaország fővárosának varázslatos légköre, amelynek vendégszeretetével az emigránsok visszaélnek.
Tavaszi vizek
Megragadóan szép, szerelmi történet ez a regény, mely realitásának erejével és szomorkás romantikájával egyként hat a lélekre és az értelemre.
Szanyin Dimitrij Pavlovics, a főhős, rokonszenves, tiszta ember, de puha jellem. Készséggel vállal kockázatot, ha úgy hozza a helyzet, a döntő pillanatban azonban törik. Így történik, hogy egy gyenge órájában eljátssza egész élete boldogságát. Szanyin nemes lelkületével - elnyeri a gyönyörű frankfurti cukrászlány, Gamma szerelmét. Majd, csordultig tele a Gamma iránti szerelemmel, hagyja, hogy a gazdag, szeszélyes Marja Nyikolájevna női uralomvágyból elragadja a menyasszony mellől. Tiszta, szép szerelem helyett a leigázott megalázóan másodlagos szerepe vár rá az önző szépasszony udvartartásában. Majd, ebből a gonosz bűvöletből kitépve magát, egy magányos és értelmetlenül lemorzsolt élet hétköznapjainak kietlen egymásutánja. S végül a megváltást kereső elhatározás: felkutatja Gammát. Mikor ez sikerül - s a megbocsátás felemelő gesztusában is részesül -, utánamegy Amerikába. Nem a késői idill reményében. Tudja: Gamma férjhez ment, gyermeke van, egy sugárzóan szép fiatal lány, Szanyint a megnyugvás reménye, elrontott életének ez az őszi verőfénye vezérli csupán.
Vissza