Embernevelés 1948. július-augusztus

Előszó

A Kongresszus elé
A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete kongresszusra hívta össze a demokratikus magyar nevelés munkásait. A kongresszus megnyitásának napja egyszersmind ünnepi évforduló volt: száz esztendővel ezelőtt, 1848 július 20-án gyűltek először össze a magyar pedagógusok, hogy megvitassák közös dolgaikat, a magyar köznevelés feladatait, a pedagóguskar jogait és kötelességeit. Akkor a dicsőséges márciusi forradalom tette lehetővé - először a magyar művelődés történetében - »az egyetemes és közös tanítógyűlés« megtartását, és a magyar társadalom forradalmi átalakulása határozta meg feladatait.
A politika és nevelésügy forradalmának szoros kapcsolatát személyében is biztosította Táncsics Mihály, aki 1848 nevelésügyi kongresszusán is résztvett. A kongresszus határozatairól küldöttség tájékoztatta az első magyar felelős minisztérium vallás- és közoktatásügyi miniszterét, Eötvös Józsefet, aki megígérte, hogy a magyar közoktatásügy küszöbön álló újjászervezésében a kongresszus kezdeményezéseit fel fogja használni.
Ilyenformán a kongresszus szelleme érvényesült a népnevelés kérdésének néhány nappal később, augusztus 3-án meginduló parlamenti tárgyalásában is. Érvényesült mindenekelőtt megint csak Táncsics Mihály személyén keresztül, aki a képviselőházban az iskolaügy rendezésének leghatározottabban demokratikus követelményeit képviselte, de érvényesült a kötelező és ingyenes elemi oktatásról szóló törvényjavaslatot benyújtó s azt kilenc egymást követő hatalmas beszédében megvédő miniszter állásfoglalásában is. »Volt idő, - jelentette ki Eötvös József - midőn a polgári társaságnak, úgy látszik, csaknem egy főfeladata volt, fenntartani az osztály és osztály közti különbséget; hogy ekkor az állam a népnevelésre nézve nem tett semmit, az igen célszerű volt, mert az osztálykülönbségek fenntartásának nagyobb s hatalmasabb eszköze nem lehet, mint azon negatív eszköz, hogy a nép nem neveltetik; de a mostani államnak más alapja van. Az utolsó hongyűlés a szabadságot és egyenlőséget kimondotta, s azt hiszem, a jelen hongyűlés most ez elvtől elállani nem akar..." Vissza