1.062.077

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Embernevelés 1948. július-augusztus

A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének tudományos nevelésügyi folyóirata - IV. évfolyam 7-8. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Kongresszus elé
A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete kongresszusra hívta össze a demokratikus magyar nevelés munkásait. A kongresszus megnyitásának napja egyszersmind ünnepi évforduló... Tovább

Előszó

A Kongresszus elé
A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete kongresszusra hívta össze a demokratikus magyar nevelés munkásait. A kongresszus megnyitásának napja egyszersmind ünnepi évforduló volt: száz esztendővel ezelőtt, 1848 július 20-án gyűltek először össze a magyar pedagógusok, hogy megvitassák közös dolgaikat, a magyar köznevelés feladatait, a pedagóguskar jogait és kötelességeit. Akkor a dicsőséges márciusi forradalom tette lehetővé - először a magyar művelődés történetében - »az egyetemes és közös tanítógyűlés« megtartását, és a magyar társadalom forradalmi átalakulása határozta meg feladatait.
A politika és nevelésügy forradalmának szoros kapcsolatát személyében is biztosította Táncsics Mihály, aki 1848 nevelésügyi kongresszusán is résztvett. A kongresszus határozatairól küldöttség tájékoztatta az első magyar felelős minisztérium vallás- és közoktatásügyi miniszterét, Eötvös Józsefet, aki megígérte, hogy a magyar közoktatásügy küszöbön álló újjászervezésében a kongresszus kezdeményezéseit fel fogja használni.
Ilyenformán a kongresszus szelleme érvényesült a népnevelés kérdésének néhány nappal később, augusztus 3-án meginduló parlamenti tárgyalásában is. Érvényesült mindenekelőtt megint csak Táncsics Mihály személyén keresztül, aki a képviselőházban az iskolaügy rendezésének leghatározottabban demokratikus követelményeit képviselte, de érvényesült a kötelező és ingyenes elemi oktatásról szóló törvényjavaslatot benyújtó s azt kilenc egymást követő hatalmas beszédében megvédő miniszter állásfoglalásában is. »Volt idő, - jelentette ki Eötvös József - midőn a polgári társaságnak, úgy látszik, csaknem egy főfeladata volt, fenntartani az osztály és osztály közti különbséget; hogy ekkor az állam a népnevelésre nézve nem tett semmit, az igen célszerű volt, mert az osztálykülönbségek fenntartásának nagyobb s hatalmasabb eszköze nem lehet, mint azon negatív eszköz, hogy a nép nem neveltetik; de a mostani államnak más alapja van. Az utolsó hongyűlés a szabadságot és egyenlőséget kimondotta, s azt hiszem, a jelen hongyűlés most ez elvtől elállani nem akar..." Vissza

Tartalom

Trencsényi-Waldapfel Imre: A Kongresszus elé
IV. Egyetemes Nevelésügyi Kongresszus
Béki Ernő főtitkár megnyitó beszéde
Ortutay Gyula: Ünnepi beszéd
Lukács Sándor főtitkárhelyettes: Demokratikus nevelésügyünk irányelvei - a kongresszusi év programja. - Hozzászólások.
A nagy évszázad nyomában
Ballai Mihály: dr. Tavasi Lajos és iskolája.
Krammer Jenő: Ney Ferenc és iskolái.
Gömöry János: 1848 ifjúsága.
Eldőlt a százéves nagy per
Az iskolaállamosítási törvényjavaslat országgyűlési vitájának anyaga.
Időszerű kérdések
Kemény Gábor: Schneller István öröksége
Mérei Ferenc: Az általános iskola sorsa a tanítók kezében van.
Lukács Ernőné: A Dolgozók Iskoláiról.
Fövény Lászlóné: Az irodalomoktatás új szempontjai.
Külföld
Gaál Endre - Dobossy László: A franciaországi nyelv- és irodalomtanítás.
Könyvszemle
Mérei Ferenc: Hermann Alice: Emberré nevelés.
Kováts Gyula: Trócsányi Zoltán: Az orosz irodalom kincsesháza.
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem