Emberi szivárvány (aláírt példány)

Fülszöveg

Heten vers. A hetvenéves költő hetven verse. És három rapszódia. A versek zöme új, kötetbe eddig nem soroltak. A már régebben megjelentek, a lírai portré hitelességéhez, a költői arcél kirajzolásához kellettek, markáns aláhúzásnak, jellemzőnek. a rapszódiák pedig, - egy Móricz Zsigmondnak ajánlva és két misztikus - most jelennek meg kötetben először. Sugárzó mélységű versek. A költő tettenért nagy emberi vágyai és sóhajai.
Puszta Sándor költő, pap és humanista. Hivatása és műveltsége (római és párizsi esztétikai tanulmányai) révén az egyetemes európai kultúra vonzásában élő és alkotó író. Gazdag emberi fényéből a legsugárzóbbat hazájának, a magyarságnak tartogatja: ami szülőföldjével s népével való összeforrottság megvallásában, - melynek népi irodalmi vonulatában, Móricz Zsigmond jelölte ki helyét, - csillog legmeggyőzőbben.
1974-ben Bronzveret (Magvető) c. kötetét e sorokkal jellemezte s bocsátotta útjára a kiadó: Puszta Sándor gazdag képzeletvilágú ember és eredeti költő. Korlátoktól, előítéletektől mentesen fejti ki mondanivalóit korról, magyarságról, emberségről, erős sodrású, szuggesztív hangú költeményeiben... lírája az örök és korszerű szintézise..."
Úgy érezzük, összegezésül ezt 1981-ben is leírhatjuk a hetvenéves évfordulón, mikor megbecsüléssel nyújtjuk át e kötetet, melyet köszöntésnek szántunk e szép évfordulóra. Vissza