Emberi jogok és európai integráció

Tartalom

BEVEZETÉS. EURÓPA MINT JOGI TÉRSÉG 7
I. RÉSZ: A NEMZETKÖZI EMBERI JOGI SZABÁLYOZÁS ÉS A KÖZÖSSÉGI JOG SAJÁTOSSÁGAI 12
1. Az emberi jogok fogalma és rendszere 12
1.1. Az emberi jogi szabályozás elméleti háttere 14
1.2. Az emberi jogok fogalma és csoportosítása 18
1.3. Az emberi jogok kölcsönös összefüggésének elve. A polgári és politikai jogok és a gazdasági, szociális és kulturális jogok jellemzői és kapcsolata 23
1.4. Az emberi jogok egyetemessége 32
2. az emberi jogok nemzetközi jogi szabályozásának sajátosságai 47
2.1. Az emberi jogok mint a nemzetközi jog által védett értékek 47
2.2. Az emberi jogok tiszteletben tartásának elve mint a nemzetközi jog alapelve 48
2.3. Az egyén mint a nemzetközi jog alanya 50
2.4. A nemzetközi emberi jogi szabályozás jogforrásai és az államutódlás 57
3. A közösségi jog és a nemzetközi jog viszonya. Az EK jog és a szervezet sajátosságai 61
4. A nemzetközi emberi jogi szabályozás és a közösségi jog hasonló sajátosságai 66
4.1. Átalakult szuverenitás 66
4.2. Szubszidiaritás 67
4.3. A nemzetközi szerződések értelmezése 76
II. RÉSZ: EMBERI JOGOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN 83
1. Az emberi jogi szabályok szükségessége, a szabályozás kialakulásának okai az európai közösségekben 83
1.1. A gazdaság és az emberi jogok kapcsolata 84
1.2. Az alapjogi védelem szükségességének politikai háttere 86
1.3. Az emberi jogok biztosításának és védelmének formái az Európai Közösségekben 88
2. Polgári és politikai jogok 89
2.1. Az Európai Bíróság szerepe az egyéni jogok védelmének kialakításában 89
2.1.1. Alapjogi védelem a közösségi aktusokkal szemben 89
2.1.2. Közösségi védelem a tagállamok aktusaival szemben (vertikális inkorporáció) 93
2.1.3. Horizontális inkorporáció: védelem a magánszemélyek és szervezetek által elkövetett jogsértésekkel szemben 95
2.1.4. Az Európai Bíróság által biztosított alapjogi védelem értékelése 98
2.2. A hatékonyabb védelemre irányuló politikai és normaalkotási törekvések 100
2.2.1. Törekvések egy közösségi katalógus kialakítására és speciális közösségi alapjogok biztosítására 100
2.2.2. Közösségi polgárjog 104
222.1. Mozgásszabadság és a letelepedés szabadsága 108
2.2.2.2. Választójog az Európai Parlament választásán és a helyhatósági választásokon 109
2.2 2.3. Diplomáciai és konzuli védelem 114
2.2.2.4. Ombudsmanhoz fordulás joga és petíciós jog 115
22.2.5. Egyéb jogok 120
2.2.3. Az új „alapjogi Karta" kidolgozására irányuló törekvések 123
2.2.4. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének hatása a közösségi jogban és a Közösség általi csatlakozás kérdése 130
2.3. A közösségi jogot érintő ügyek a strasbourgi szervekelőtt 136
2.4.A strasbourgi és a luxembourgi bíróság általi jogértelmezés összhangjának kérdése 148
Szociális dimenzió 153
3.1. A közösségi szociálpolitika fejlődése 153
3.2. Az Európai Szociális Karta és a közösségi jog kapcsolata 163
3.2.1. Az Európai Szociális Karta sajátosságai 163
3.2.2. Az Európai Szociális Karta helye a közösségi jogban 169
3.2.3. Az Európai Szociális Kartában biztosított jogok és tükröződésük a közösségi jogban 171
3.2.3.2. Munkavállalással, munkafeltételekkel kapcsolatos jogok 172
A. A munkához, a szakképzéshez és a pályaválasztási tanácsadáshoz való jog 172
B. Igazságos munkafeltételek, tisztességes díjazás és védelem a munkaviszony megszűnése esetén 181
C. Munkahelyi biztonság és egészségvédelem 191
D. A munkavállalók egyes csoportjainak speciális védelme 196
3.2.3.2. Szakszervezeti és munkavállalói részvételi jogok 212
A. A szervezetalakítás szabadsága és a kollektív alkuhoz való jog 212
B. A munkavállalói részvétel és információs jogok 221
C. Szociális párbeszéd európai szinten 223
3.2.3.3. A szociális biztonsághoz és a szociális és egészségügyi védelemhez való jogok 225
A. A társadalombiztosításhoz való jog 225
B. Szociális segítséghez, egészségügyi védelemhez és szociális szolgáltatásokhoz való jog 229
C. Egyes társadalmi csoportok speciális védelme 234
3.2.3.4. A munkavállalók szabad mozgása 237
A. A dolgozók szabad mozgása a közösségi jog alapján 237
B. A bevándorló munkások jogai az Európai Szociális Karta alapján 240
3.2.3.5. Összegzés 246
4. Esélyegyenlőség 247
4.1. Egyenlőség - diszkrimináció tilalma - esélyegyenlőség 248
4.2. A nemek szerinti megkülönböztetés tilalma 253
4.3. A hátrányos megkülönböztetés egyéb formái elleni küzdelem 265
4.4. A diszkrimináció tilalma az Európa Tanács tevékenységében 268
5. Emberi jogok a Közösség külső kapcsolataiban és a Közös Kül- és Biztonságpolitika keretében 275
6. A harmadik pillér emberi jogi vonatkozásai 283
III. RÉSZ: MAGYARORSZÁG EURÓPAI INTEGRÁCIÓJA 289
1. Magyarország európai integrációjának első szakasza az európai tanács keretében 289
1.1. A kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megelőzése 289
1.2. A kisebbségek védelme 292
1.3. Az Európai Szociális Karta 294
1.4. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye alkalmazásának tapasztalatai 296
1.4.1. Az Egyezmény az Alkotmánybíróság gyakorlatában 296
1.4.2. Az Egyezmény a hazai bíróságok gyakorlatában 300
1.4.3. A strasbourgi szervek döntései a Magyarországgal szemben benyújtott panaszokkal kapcsolatban 303
1.4.3.1. A tisztességes és ésszerű időn belüli eljáráshoz való jog 305
1.4.3.2. A büntetés végrehajtással kapcsolatos panaszok 314
1.4.3.3. A rendőrséggel kapcsolatos panaszok 315
1.4.3.4. Kiadatási, menedékjogi ügyek 319
1.5. Összegzés 321
2. Az európai unióhoz csatlakozás követelményei emberi jogi szempontból 322
FELHASZNÁLT IRODALOM 327

Témakörök