Emberi erőforrás-menedzsment 2002/4-5.

Előszó

Magyarországon a rendszerváltás után, a piacgazdaság és az élesedő gazdasági verseny kialakulásával egy időben az érdeklődés homlokterébe került a munkaerő mint termelési tényező. Ez - többek között - a munkaerővel kapcsolatos kiadások számbavételét, a munkaerőköltség alakulásának figyelemmel kísérését eredményezte. Az EUROSTAT ajánlásait figyelembe vevő első munkaerőköltség-felvételre 1992-ben került sor Magyarországon. Az első adatfelvétel az üzleti szféra, ezen belül a bányászat, a feldolgozóipar, a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás, az építőipar, a kereskedelem és javítás, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, a szállítás-raktározás-posta-távközlés, a pénzügyi tevékenység, valamint az ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatás gazdasági ágának legalább 20 főt foglalkoztató szervezeteire terjedt ki. Azóta négyévenként kerül sor a munkaerőköltség-fel vételre. A világban lejátszódó globalizáció, továbbá a nemzetközi versenyképesség mérése iránti hazai igény megjelenése indokolja, hogy Magyarország is részt vegyen a négyévenkénti felvételben, amelynek tartalma megfelel az EU-ajánlásoknak. Ezt szükségessé teszik az uniós csatlakozási követelmények, amelyeknek Magyarország is meg kell feleljen.
A négyévenkénti adatfelvétel keretében 1996-ban ugyanezen gazdasági ágakra, de a legalább 10 fővel gazdálkodó vállalkozásokra vonatkozóan hajlott le a munkaerőköltség felvétele. 2000-ben első ízben kerültek be a megfigyelési körbe a költségvetési szféra vállalkozásai is. Ez megfelel az EU tanácsi rendeletében megfogalmazott követelményeknek. Vissza