Emberi erőforrás gazdálkodás és munkaerőpiac

Szerző

Lektor

Pécs

'Dr. László Gyula: Emberi erőforrás gazdálkodás és munkaerőpiac ' összes példány

Kiadó:	Janus Pannonius Egyetemi Kiadó
Kiadás helye:	Pécs
Kiadás éve:	1996
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	336 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-641-375-4

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ez a könyv az emberi erőforrással való gazdálkodásnak egy viszonylag sajátos részterületét fogja át. Az un. Labor Economics (a munkaerőpiac ökonómiája) elsősorban a munkaerőpiac mikro- és makroökonómiai elméletével és a környezet elemeivel, a munkaerőpiac gazdaságtanával foglalkozik. A Human Resource Management (az emberi erőforrás menedzsmentje) pedig az emberi erőforrás hatékony működtetésének vállalati szintű feladatait tárgyalja, elsősorban a közvetlen vezető és a professzionális személyzeti szakapparátus szemszögéből. Főként az angolszász szakirodalomban mindkettőnek megvan a maga jól kialakult vizsgálódási területe és tematikája. Ez a könyv érinti ugyan mindkét területet, de el is tér azoktól, ami azt is jelenti, hogy egyiket sem tárgyalja a maga teljes mélységében: a gazdaságtani és a menedzsment-tudományok közötti szférában elsősorban egy gazdálkodástani közelítésmódot érvényesít. Vagyis előre kell bocsátani, hogy a szerző nem mer arra vállalkozni, hogy a makro- és mikrogazdasági közelítésmód hívei és művelői között autentikus békéltetői és közelítői, vagy szintetizáló szerepet vállaljon fel. A könyv igyekszik támaszkodni mindkét oldal eredményeire, de nem akaija megismételni azokat, illetve - kellően tisztelve és elismerve mindkét tudományterület eredményeit - nem akar egy azokat elutasító, velük rivalizáló elméletet alkotni. Ennek magyarázata egyrészt a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának tantervi szerkezetéből adódik, ahol külön kurzusok tárgyalják a makro- és mikroökonómiai összefüggéseket, illetve a szakképzés során - az erre specializálódó hallgatók - önálló Human Resource Management tárgyat hallgathatnak, (ld. Farkas-Karolinyné-Poór /szerk./: Személyzeti/emberi erőforrás menedzsment, KJK 1994). Másrészt - mint említettük - ez a könyv inkább egy általánosabb vállalati gazdaságtani (pontosabban: gazdálkodástani) közelítésmód alapján készült, azokat az ismereteket tartalmazza, amelyek - megítélésünk szerint - a konkrét szakterülettől függetlenül is minden közgazdász, üzemgazdász számára fontosak lehetnek. Kevésbé elméleti, matematizált, mint a munkaerőpiac mikro- és makroökonómiája, de másik oldalról a konkrét személyzet-szervezési és -vezetési technikákat, feladatokat sem olyan részletességgel tárgyalja, mint az erre specializálódott management szakkönyvek. A fentieknek megfelelően ez a könyv három nagyobb részből, valamint egy "megalapozó" és egy "ellenőrző" fejezetből épül fel. A bevezető első fejezet az alapvető szemléletmódot próbálja meg megvilágítani: mi legyen (lehet) az emberi erőforrással való gazdálkodás lényege, célja és feladata. Vissza

Tartalom

Előszó 1
Tartalomjegyzék 3
1. AZ EMBERI ERŐFORRÁSSAL VALÓ GAZDÁLKODÁS LÉNYEGE 7
1.1 Az emberi erőforrás-gazdálkodás különböző koncepciói 7
1.2 A külső befolyásoló tényezők 12
1.2.1 A társadalmi környezet 12
1.2.2 A munkaerőpiac jellemzői 16
1.3 A belső befolyásoló
I. RÉSZ: A MUNKAERŐPIAC ÉS KÜLSŐ SZABÁLYOZÓ RENDSZEREI 25
2. A MUNKAERŐPIAC JELLEMZŐI 25
2.1 AZ "ELEVE NEM TÖKÉLETES" MUNKAERŐPIAC NÉHÁNY SAJÁTOS JELLEMZŐJE 26
2.2 A munkaerőpiac szegmentációs elméletei 34
2.2.1 A diszkrimináció-elmélet 34
2.2.2 A duális szegmentált munkaerőpiac elmélete 36
2.2.3 A helyi munkaerőpiacok elmélete 40
2.2.4 A munkavállalói stratégiák (avagy a kötődés) elmélete 42
3. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA 47
3.1 A foglalkoztatáspolitika célrendszere 47
3.1.1 A teljes foglalkoztatásról 48
3.1.2 A foglalkoztatáspolitika feladatai 50
3.1.3 A munkaerőpiaci kereslet és kínálat alakulása és jellemzői 52
3.2 Foglalkoztatáspolitikai eszközök 61
3.2.1 Alapelvek és kötelezettségek 62
3.2.2 A munkaerőpiac intézményrendszere 63
3.2.3 A foglalkoztatáspolitika aktív eszközei 67
3.2.4 A foglalkoztatáspolitika passzív eszközei 76
3.2.5 A létszámleépítések szabályozása 82
3.2.6 A finanszírozás forrásai 82
4. JÖVEDELEMPOLITIKA 85
4.1 A jövedelmek funkciói 85
4.2 A kormányzat jövedelempolitikai eszközei 91
4.2.1 "Lágy", normaképző jövedelempolitika 91
4.2.2 A "kemény központi kéz" 93
4.2.3 Adó alapú jövedelempolitikai eszközök 95
4.3 Besorolási- és tarifarendszer 97
4.4 Érdekegyeztetésen alapuló bérszabályozás 107
II. RÉSZ: ÉRDEKEGYEZTETÉS, MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK 111
5. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKKÉPVISELETEK 112
5.1 Az érdekegyeztetés, mint a társadalmi-gazdasági mechanizmus része 112
5.1.1 Az érdek és érdekegyeztetés funkciója 112
5.1.2 Az érdekegyeztetés társadalmi feltételrendszere 116
5.2 Érdekképviseleti szervezetek 119
5.2.1 Munkaadói érdekképviseletek 119
5.2.2 Munkavállalói érdekképviseletek 129
6. MAKRO KORPORATIZMUS 143
6.1 A korporatizmus lényege 143
6.2 A korporatizmus piacgazdasági modelljei 146
6.3 A makro szintű érdekegyeztetés magyarországi struktúrája 154
6.3.1 Az Érdekegyeztető Tanács 155
6.3.2 A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa 159
6.3.3 A Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum 162
7. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK RENDSZERE 165
7.1 A kollektív tárgyalások 166
7.1.1 A kollektív tárgyalások alapelvei és szereplői 166
7.1.2 A kollektív szerződés tartalma 170
7.1.3 A kollektív tárgyalás folyamata 173
7.1.4 A munkaharc 179
7.2 A participáció 180
7.2.1 A munkavállalói részvétel szervezete és jogosítványai 180
7.2.2 Az üzemi tanács és a szakszervezetek 185
7.3 A munkaügyi viták feloldásának eszközei 187
7.3.1 A konfliktusok kezelésének alapvető szempontjai 187
7.3.2 Az érdekkonfliktusok feloldására szolgáló megoldások 189
III. RÉSZ: AZ EMBERI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS 197
8. A SZEMÉLYZETI FUNKCIÓ ALAPELEMEI 197
9. ERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS PIACI KERETEK KÖZÖTT 207
9.1 Munkaerőpiaci marketing 207
9.1.1 A vevő és eladó sajátos kapcsolatrendszere 209
9.1.2 A munkaerőpiaci marketing koncepciója 212
9.2 Külső piaci aktivitás 216
9.3 A vállalati belső munkaerőpiac 224
9.3.1 A belső munkaerőpiacok típusai 225
9.3.2 A belső munkaerőpiac szegmensei 228
9.3.3 Feladatok a belső munkaerőpiacon 231
10. A MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS ALAPJAI 237
10.1 Munkakör-tervezés, felvétel, munkába állítás 237
10.1.1 Munkakör-elemzés, -tervezés, felvételi igény 238
10.1.2 A felvétel folyamata 239
10.2 Munkaidő-gazdálkodás 244
10.2.1 A munkaidő-gazdálkodás keretei 244
10.2.2 Munkaidő-rendszerek 246
10.3 Az erőforrás és teljesítmény értékelése 253
10.3.1 Megfelelés-vizsgálat 253
10.3.2 A vezetők teljesítmény-értékelő munkája 256
10.4 Munkaerő-fejlesztés, képzés 259
10.4.1 Életpálya-tervezés és felkészítés 260
10.4.2 Képzés 263
11. A BÉRGAZDÁLKODÁS, ÖSZTÖNZÉS ALAPJAI 267
11.1 A bérezés alapelvei 268
11.2 Egyéni bérezési (ösztönzési) formák 275
11.2.1 Az időbér 277
11.2.2 A teljesítménybér 279
11.3 Csoport- és üzemi szintű ösztönzési formák 283
10.3.1 Csoport-bérezés 284
10.3.2 Belső vállalkozások 285
10.3.3 Nagyobb szervezeti egységek érdekeltségi rendszerei 289
10.3.4 Kapcsolt érdekeltség 292
11.4 Eredmény- és vagyon-részesedés 294
11.5 Más anyagi és nem-anyagi ösztönzők, juttatások 298
11.6 Gazdaságossági vizsgálat 301
12. A MUNKAERŐ-MOZGÁS IRÁNYÍTÁSA 305
12.1 A munkatársak megtartása 306
12.1.1 Belső információs bázis 306
12.1.2 A megőrzés eszközei 314
12.2 Belső átcsoportosítás, mobilitás 315
12.3 Létszám-leépítés 317
12.3.1 A csoportos leépítés megelőzése 318
12.3.2 A csoportos leépítés megvalósítása 321
13. GONDOLJUK ÚJRA VÉGIG! 325
13.1 Az emberi erőforrással való gazdálkodás lényege 325
13.2 A munkaerőpiac jellemzői 326
13.3 Foglalkoztatáspolitika 327
13.4 Jövedelempolitika 328
13.5 Érdekegyeztetés, érdekképviseletek 329
13.6 Makro korporatizmus 330
13.7 A munkaügyi kapcsolatok rendszere 331
13.8 A személyzeti funkció alapelemei 332
13.9 Erőforrás-gazdálkodás piaci keretek között 332
13.10 A munkaerő-gazdálkodás alapjai 333
13.11 A bérgazdálkodás, ösztönzés alapjai 334
13.12 A munkaerő-mozgás irányítása 335