Emberek és folyamatok a történelemben

Előszó

Ha valaki hosszabb ideig kutatja Békés megye történetét, az ország fejlődésével szinkronban zajló folyamatok és nagy értékpusztulással járó törések láncolatát ismerheti meg. A kontinuitás megszakadása mindig súlyos következményekkel járt: a hódoltság korszakában megváltozott a terület településszerkezete, s eltűnt a korábbi népesség jelentős része. 1920-ban, amikor a megye az ország peremére került, gyökeresen átalakultak az itt élők gazdasági lehetőségei, s e változás nyomán módosult a társadalomfejlődés iránya. Hasonló nagyságrendű megrázkódtatást okozott az 1945-ös politikai és gazdasági fordulat is. A megye mindenkori lakóinak cselekvési lehetőségeit mindenesetre alapvetően meghatározta a kontinuitás és diszkontinuitás váltakozása. Amikor a Művelődéstörténeti Kiskönyvtár szerkesztője megkért, állítsak össze százhúsz oldalnyi anyagot kisebb-nagyobb, Békés megye történetével kapcsolatos írásaimból, arra törekedtem, hogy a válogatás tükrözze a felzárkózások és törések hullámzását. Ugyanakkor igyekeztem olyan, érdekesebbnek gondolt tanulmányokat, cikkeket egymás mellé illeszteni, amelyek a különböző korszakok jellegzetes, értékteremtő közösségeit és személyiségeit is megismertetik az olvasóval. A lokális közösségek közül Gyula városára esett a választásom: a XIX-XX. századi választások történeteivel, egy, a várost megosztó tömegmozgalom históriájával és egy tipikus egyesület életének rekonstruálásával a polgárosodás útját járó város politikai-társadalmi szerveződésének fontos mozzanatait szeretném bemutatni. A Békés megyei portrék fejezetben a gyomai nyomda alapítója, Kner Izidora dualizmus idején semmiből ipart teremtő vállalkozókat képviseli. Az egy időben Szeghalmon lelkészként szolgáló Tildy Zoltán, az 1947-ben a nemzetgyűlés elnöki tisztét betöltő mezőberényi Szabó Árpád és a gyomai származású Kovács Imre pályájának felidézésével a parasztság politikai képviseletének megteremtéséért folyó küzdelem egyik - Békésben különösen fontos - szakaszát kívánom felidézni. A gyulai polgármesterré választott nyomdász, Dobay János várospolitikusi működésének rövid összegzése Gyula dualizmus kori fejlődésének egyfontos évtizedét eleveníti fel. Bízom benne, hogy a kötetben szereplő írások nemcsak a szakmabeliek, hanem a Békés megye története iránt érdeklődők szélesebb körének figyelmére számíthatnak. Vissza