Ember, jellem, írás (rossz állapotú)
Embermegismerés - írásértelmezés - lélektan, a karakterológia és grafológia elméleti és gyakorlati tankönyve
Szerző
Budapest
Kiadó: | Novák Rudolf és Társa Tudományos Könyvkiadóvállalat és Könyvkereskedés |
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Varrott papírkötés
|
Oldalszám: | 639
oldal
|
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
24 cm x 18 cm
|
ISBN: | |
Megjegyzés:
|
612 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Írta ifj. Dr. Balázs Dezső ügyvéd és Dr. Hajnal Richárd idegorvos. A címlapot Székely Péter és Harsányi Vera tervezte. Ezt a könyvet Budapesten Gyarmati és Bősz nyomda könyvnyomtató műhelyének szedőgépén szedték és gépmesterei nyomtatták.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Wundt, a tudatlélektan exakt mestere már a mult század végén tanította, hogy úgy a nyelv, a beszéd, mint a művészet: kifejezés, az emberi lélek jelentkezése a külvilág ingereire, a külvilágból...
Tovább
Előszó
Wundt, a tudatlélektan exakt mestere már a mult század végén tanította, hogy úgy a nyelv, a beszéd, mint a művészet: kifejezés, az emberi lélek jelentkezése a külvilág ingereire, a külvilágból érkező hatásokra. Az emberi lélek jelentkezik mozdulatokban is; a kifejező mozgások, arcjáték, taglejtések, ábrázoló mozdulatok a "psziche" megannyi kivetülései.
Az írás is kifejező mozgás és mint ilyen, az emberi lélek és szellem jelentkezése. a lélek nemcsak külső, ú. n. exogen hatásokra jelentkezik, hanem belső, ú. n. endogen hatásokra is. Az exogen hatások a külvilágból, vagy a testből származhatnak, amely a lélek számára ugyancsak a külvilág egy része, az endogen hatások a legbensőbb "nem anyagi" (immaterialis) világunkban keletkezve hatnak a lélekre és a szellemre. A külső hatásokat a külvilágban és az emberi szervezetben keletkezett ingerek keltik, a belső hatásokat élmények, emlékek, hangulatok, indulatok, gondolatok, eszmék gerjesztik.
Vissza
Tartalom
Bevezetés 5
A lélek jelentkezése - Kifejezés és rögzített kifejezőmozgás - Korszakok és írásstílusok - A gótikától a zsinórírásig - Az ember négyes viszonylata - Az ember mint történelmi, gazdasági, élettani probléma.
I. RÉSZ.
I. fejezet. Embermegismerés. Egyén, személyiség, jellem 17
Ősreflexek - Alanyi emberismeret - Naiv emberszemlélet - Naiv önismeret - Következtetéseken alapuló emberismeret - Az egyén, mint megkülönböztető fogalom - Egyén és totalitásos szemlélet - Az „Én" élménye - A személyiség - A személyiség végső jegyei - A személyiség élmény tani jelentése - A személyiség, mint szintetikus fogalom - A személyiség térképezése - Kretschmer tipológiája - Szondi ösztöntana - Jung tipologiája - Funkciótípusok - Jaenseh tipologiája - A lélekelemző karakterologia - Ostwald típusai - Spranger értéktípusai-Klages bölcseleti karakterológiája
II. fejezet. Az írásértelmezés logikája. A kifejező mozgások. Az írás kifejező ereje. Formanívó. A taglejtések és vonalak mágiája. Szimbolumok. Térszimbolika 75
Lélektani vizsgálómódszerek - Biográfiai módszer - Tesztvizsgálatok - Pszichotechnikai vizsgálatok - Totális személyiségvizsgálat - A mozgás, mint a személyiség jelentkezése - A mozgásos magatartás egyéni jellegzetességei - Magatartás és viselkedés - A kifejező mozgás - Babrálások - Taglejtések - A taglejtések rögzítése - Formaérzék és ábrázolókészség - A jelenségvilág átalakulása jelentés világgá - Ritmus - Klages és a formanívó - Pulver és a lényegbeli tartalom - Az ír ás jelenségek kettős értelme - Az írás kifejező ereje - A taglejtések és írás jelenségek mágiája - A szimbolumok sajátos tudattartalmak - Irásszimbolika - Pulver térszimbolikája - A zónaelmélet - Az írás, mint kifejező mozgás - A grafológia nem öncél, hanem eszköz.
III. fejezet. A grafológia története 113
II. RÉSZ.
I. fejezet. Az írás a térben. Térbeosztás, tagoltság 125
A margó - Szó- és sorközök - A beírt és be nem irt írásfelület viszonya
II. fejezet. Az írás rendje. A sor. A betűk nagysága. Alsó és felsőszárak 145
A sorok iránya - Abszolút és relativ írásnagyság - A pátosz - Nagy és kicsiny írás - Alsó és felső szárak viszonya egymáshoz és a kisbetűkhöz.
III. fejezet. Az írás dőltsége. Jobb és balsodrás 181
A grafométer - Álló, dőlt, hátradőlt írás - Ambivalencia az írásban - A múlthoz és a jövőhöz való viszony az írásban - Énkitágítási és énbeszűkítési törekvések - Énközpontosság, önzés, narcisszizmus - A jobb és balsodrás érvényesülése a zónákban -
Szorongás és félelem az írásban.
IV. fejezet. Az írás időbeli lefolyása. Gyors és lassú írás. Kezdő és végvonalak. Ékezetek. Áthúzások 205
Az írás időbeli lefolyásának mérése - A pszichomotilitás és pszichikus tempó hatása - Kezdő és végvonalak - Az ékezetek elhelyezése - A „t" áthúzások alakulása.
V. fejezet. Széles és keskeny vágány ú írás. Telt, ösztövér, zárt, nyitott betűk 229
A pszichomotilitás és pszichikus tempó érvényesülése - Szélesvágányú írás - Szűkvágányú írás - Fösvénység, zsugoriság, fukarság, takarékosság - A bázisszélesség váltakozása - Másodlagos szélesvágányúság - Az írás teltsége, szemléletessége - Az ösztövér írás - Zárt és nyitott betűk.
VI. fejezet. Kötött és kötetlen írás 244
VII. fejezet. Az írás kötési alapformái 252
A kapcsolás értelmezése szimbolikusan és kifejezőmozgásként - A füzéres, boltíves, szegletes vonalvezetés - Vegyes kötési formák - A támasztott kötés és a ragasztott betűk - A fonalas kötés és a kettős ívelés - A kötési alapforma, mint az egyén önmagához és a külvilághoz való viszonyának kifejeződése.
VIII. fejezet. Az írás plasztikussága. Az írásmű nyomatékossága. Élesség, mázoltság 280
Az íróanyag felhasználása - A látható eredmények után való törekvés - Nyomatékos, nyomatékszegény írás - Az írás nyomatékossága és az ösztönreprezentánsok - Nyomatékosság az egyes zónákban - Az íróeszköz megválasztása.
IX. fejezet. Az írás szabályossága és arányossága 296
Az íráselemek egységbe foglalása - Szabályosság és akarat-Szabályosság és érzelmi hidegség - Szabálytalanság, mint az érzelmi erők kifejezője - Christiansen elmélete - Uralomvágy és behódolási vágy - Aktivitás és passzivitás - Szabálytalanság, mint a
behódolási vágy tagadása - Az arányosság és a személyiség integráltsága, dezintegráltsága.
X. fejezet. A ritmus 309
A fizikai szakaszosság: taktus - Az élet szakaszossága: ritmus - Saudek élettani ritmus-fogalma - Klages bölcseleti ritmus-fogalma - Pulver térszimbolikus ritmus-fogalma - A ritmus, mint az írásmű totalitásának kifejeződése - Ritmuszavarok.
XI. fejezet. Feszültség és oldottság 316
Aktív és passziv akarat - Romantika és klasszicizmus.
XII. fejezet. Az írásfolyamat tudatos és nem tudatos megbontása. Díszítés, egyszerűsítés, mesterkéltség, hamisítás 320
XIII. fejezet. Az írásfolyamat tudatos és nem tudatos megbontása. Hangsúlyozás. Eugrafia. Elírások 330
Aláhúzások, kiemelések, betűnagyítások, elütő betűalakítások - Eufemizmus és eugrafia - Az indulatok jelentkezése a hangsúlyozásban - Téves cselekmények az írásban - Tollhibák és elírások - Az elírások; mint a mélylélektani tartalmak jelentkezése - Félelem a határnapoktól - Az elfojtott morál.
XIV. fejezet. Aláírás. Paráf. Kézjegy 339
XV. fejezet. Különleges jegyek 351
Klages és a jelmagyarázás - Mendelssohn testvérek és a lélekelemzö eljárás - Duparchy-Jeannez megfigyelései - Pulver különleges jegyei - A „pszichografologia" - Hazudozás és őszinteséghiány - őszinteség és közlékenység - A titok - Titok és hazugság - Titok és zárkózottság.
XVI. fejezet. A személyiség felépítése 365
Irásértelmezés és lélektani gondolkodásmód - Irásértelmezés és dialektika - Irásértelmezés és a személyiség totalitása - íráselemzés és szintézis.
III. RÉSZ.
I. fejezet. Szexus és erosz 373
Plató és Goethe - ösztönerő és fogékonyság - Nagy szerelmek - A szexus és az erosz tévelygései - A nemi jellegzetességek sajátosságai és a homoszexualitás problématikája - A szerelmi tárgyválasztás módosulásai.
II. fejezet. Hivatás és foglalkozás. A tudós 441
A genikus sorsszerűség a foglalkozásban - A foglalkozás tragédiája - Foglalkozás és magatartás - Species scientifica - A tudós és az ember - Alkotás és személyiség - Tudósok személyiségképe.
III. fejezet. A színész 458
A személyiség megvalósulási lehetőségei - A személy és a típus megjelenése a színész maszkjában - A színész valós személyisége és az ábrázolt személyiség - Személyiségábrázolás, mint játék - Személyiségábrázolás, mint szimbólum - A színész lelkialkata - Művész vagy mesterember? - A művész, a virtuóz és a komédiás - A komikus - A színész, aki önmagát adja - A reflexiós - Az intuitiv - A patetikus - Katarzis.
IV. fejezet. A politikus 479
A politika - Spranger típusai - Dékány tipológiája - Kornis tipológiája - A politikus lélektana és a tudattalan szerepe a politikában.
V. fejezet. Országutak-mellékutcák 527
Mellékutcák és zsákutcák - Amatőr és dilettáns - A gyűjtő - A mecénás.
VI. fejezet. A kalandor és a szélhámos 554
A kalandorok - A fiatalkorúak kalandossága és szélhámossága - Szélhámosság és lelkialkat - Szélhámosság és szociálabnormitás - Szélhámos és csaló - A kaland és a kalandor lélektana - Kalandorok és szélhámosok - A kalandvágy kultúrpozitiv megnyilatkozásai.
VII. fejezet. A kóros személyiség 570
Fejlődési rendellenességek - A személyiség megvalósulásának zavarai - Gátlások és elfojtások - Az „idegesség" - Az ideges tünetek értelme - össz-személyiség és a személyiség kóros eltorzulásai - Tudatos és nem tudatos lelki tényezők jelentősége - Egészség és betegség - A neurózis, mint az elégtelenség megnyilvánulása - Neurózis, mint gyógyulási kísérlet - Hisztéria, mint archaikus közlés - A kényszerneurczis, mint a személyiség integrálási kísérlete - Pszichózisok - A kóros személyiség grafikus jelentkezése.
VIII. fejezet. Az öngyilkos 607
Irodalom. Forrásmunkák 631
Ábrák 637
Név és tárgymutató 639