Előszó | 5 |
Az emberi munkával foglalkozó legfontosabb tudományágak | 7 |
A kapitalista "munkatudomány" és a munka szemlélete a szocialista országokban | 7 |
A munkaélettan és a munkaszervezés kapcsolata | 9 |
A munkaélettan tárgya és célja | 9 |
Néhány adat a munkaélettan történetéből | 10 |
A munkaélettan és a munkaegészségügy közötti határvonal | 11 |
A munkalélektan és a munkaszervezés kapcsolata | 12 |
A munkalélektan tárgya és rövid története | 12 |
A lélektan alkalmazási területe | 13 |
A munkalélektan fejlődési útja Nyugaton | 15 |
A munkalélektan jelenlegi állása a Szovjetunióban és hazánkban | 18 |
Miben lehet a munkalélektan a szocialista ipar hasznára? | 20 |
Élettani alapok a "természetes", azaz nem különleges feltételek között végzett fizikai munkával kapcsolatos munkaszervezési intézkedésekhez | 22 |
Az energiaigényes nehéz fizikai munka | 22 |
Alapismeretek az izomműködésről, a vérkeringésről, a légzésről és a funkciók szervezésének élettanáról | 22 |
A munka és az energiafogyasztás mértéke | 28 |
Az energetikai szempontból megengedhető terhelés | 31 |
Az életkor és a nem szerepe a munkateljesítő képesség szempontjából | 33 |
A sztatikus elemeket tartalmazó fizikai munka | 34 |
Az izmok sztatikai és dinamikai munkájával kapcsolatos alapismeretek | 34 |
Munkaszervezési intézkedések a sztatikai igénybevétel csökkentésére | 36 |
A szervezet támogatása az energiaigényes nehéz fizikai munkához való alkalmazkodásban | 38 |
A munka "megszokása" | 38 |
A fiziológiás munkagörbe | |
A fáradtság | 43 |
Munka és pihenési rendszerek kidolgozásának irányelvei energiaigényes nehéz fizikai munkánál | 46 |
A munkaképesség és a teljesítmény növelése | 50 |
A munkaidő hossza és beosztása | 62 |
Munkaszervezési alapelvek az energiaigényes fizikai munkával kapcsolatban | 67 |
A kvalifikált munka | 71 |
Alapismeretek a felsőbb idegtevékenységről | 71 |
A munka- és pihenési rendszer kialakítása kvalifikált munkánál | 79 |
Munkaszervezési tennivalók a kvalifikált munkánál | 82 |
Felhasznált, illetve ajánlott irodalom | 83 |
Gyakorlati példák a munkahely és a munkamódszer megszervezésére munkaélettani szempontok alapján "természetes" munkakörülmények között | 85 |
A munkavégzés optimális energiafelhasználásának általános szabályai | 85 |
Az "erős" és "gyenge" emberek teljesítményoptimizmusa energiaigényes fizikai munkánál | 86 |
Az optimális energiafelhasználás több tényező függvénye | 89 |
Műveletek időbeni lefolyásának élettanilag optimális kialakítása | 92 |
A munkaerő, a munkaeszköz és a munkatárgy egyesülésének alapvető formái | 92 |
Szervezési intézkedések a műveletelemek energiaigénye alapján | 101 |
Kötetlen (a munkaeszköz konstrukciójától és munkaciklusától független) műveletek, munkaelemek optimuma | 104 |
Járás | 104 |
Súlyok emelése munkaeszköz nélkül | 108 |
Teherszállítás kézzel | 111 |
Teherszállítás húzott vagy tolt szállítóeszközzel | 122 |
Kéziszerszámok és munkaeszközök célszerű alakja | 125 |
Gépek szerkesztése és kezelése a célszerű munkavégzés szempontjából | 140 |
A szerszámgép méretei és alakja | 140 |
Kezelőelemek kialakítása a szerszámgépeken | 149 |
A műszerek kialakítása és elrendezése | 159 |
Szempontok a munkahely megszervezéséhez | 160 |
Munkával kapcsolatos helyzetváltoztató mozgások a műhelyben (teremben) | 161 |
A munkahely alaprajzi elrendezése | 177 |
Mozgásgazdálkodási alapelvek a munkapadnál | 182 |
A munkaműveletek két kéz közötti elosztása | 199 |
Jobb és bal kéz terve | 199 |
"SIMO" terv | 204 |
A termelési eszköz munkaciklusához kötött (futószalag mellett végzett) munka ésszerűsítése | 218 |
Kovaljov módszere a munkamódszer tanulmányozására és a kialakított "legjobb módszer" elterjesztése | 219 |
A kiválóan termelő dolgozók munkájának tanulmányozása | 219 |
Munkaszervezési szabályzat | 225 |
A kiváló munkamódszerek elterjesztése az üzemekben | 232 |
A kiváló munkamódszerek alkalmazásának ellenőrzése és az eredmények nyilvántartása | 233 |
Felhasznált, illetve ajánlott irodalom | 234 |
Különleges feltételek között végzett fizikai munkával kapcsolatos élettani vonatkozású munkaszervezési intézkedések | 235 |
A hőérzetre ható klímatényezők a munkahelyen | 235 |
A klímnáról általában | 235 |
Alapismeretek a szervezet hőháztartásáról, a só-víz háztartásról | 239 |
A hőérzetre ható klimatényezők mérése | 242 |
Optimálistól eltérő hőmérséklet mellett milyen terhelés engedhető meg? | 250 |
Milyen intézkedések szükségesek hőmunka esetén a szervezet és a környezet közötti kiegyensúlyozott kapcsolat kialakítására? | 259 |
Egyéb klimatényezők, valamint a levegő összetételének és szennyezettségének hatása a fizikai munkára | 262 |
A fronthatás | 262 |
A levegő nyomása | 264 |
A levegő összetétele | 268 |
A levegő szennyezettsége | 269 |
Berendezések a légzőszervek védelmére | 280 |
A világítás és szerepe a szervezet, valamint a környezet közötti egyensúly szempontjából | 294 |
A szem és a látás | 294 |
Fénytani alapfogalmak | 311 |
A természetes megvilágítás | 314 |
A mesterséges megvilágítás | 315 |
Mikor tekinthető a megvilágítás kielégítőnek? | 320 |
Az ionizáló sugárzások | 329 |
Sugárfizikai fogalmak és egységek | 330 |
Az ionizáló sugárzások tulajdonságai | 332 |
Az ionizáló sugárzás biológiai hatása | 336 |
Megengedhető maximális dózisok | 341 |
A sugárvédelemmel kapcsolatos tennivalók | 341 |
A zaj | 343 |
Fizikai alapfogalmak és a zajmérés irányelvei | 343 |
A zajszint értéskelése élettani szempontból | 352 |
Intézkedések a zaj kedvezőtlen hatásának kiküszöbölésére, illetve csökkentésére | 356 |
A vibráció | 359 |
Az emberi test | 359 |
A vibráció értékelése egészségügyi szempontból | 362 |
Milyen módon kerülhető el (illetve csökkenthető) a vibráció káros hatása? | 364 |
Egyéb érzékszervek szerepe a szervezet és környezete közötti egyensúly kialakítása szempontjából | 364 |
Ízlelés | 364 |
Szaglás | 365 |
Tapintás | 368 |
A test egyensúlya | 371 |
Felhasznált, illetve ajánlott irodalom | 373 |
Munkalélektan és munkaszervezés | |
Pályaválasztás és pályaválasztási tanácsadás | 375 |
A személyiség főbb vonásai | 375 |
A jó pályaválasztás feltételei | 381 |
Pályaalkalmassági vizsgálatok | 386 |
Pályairányítás | 405 |
Pályaválasztási tanácsadás | 406 |
A szakmai oktatással kapcsolatos lélektani kérdések | 407 |
A két jelzőrendszer szerepe az oktatásban | 407 |
A munka megszervezésére való nevelés | 414 |
Új munkaműveletek betanulásával kapcsolatos lélektani problémák | 418 |
Az értelmi funkciók szerepe a munkavégzésben | 422 |
Az egyén jellegének szerepe a munkavégzésben | 423 |
A munkában álló ember munkaviszonyából adódó személyi kapcsolatokról | 425 |
A vezetés módja | 430 |
Milyen tulajdonságokkal rendelkezzék a vezető? | 433 |
A felettesi helyzetből eredő "veszélyek" | 436 |
A munkavégzés tárgyi tényezőinek vizsgálata | 439 |
A munka és a munkaeszköz dolgozóhoz való alkalmazásának munkaszervezési elvei | 439 |
A színek felhasználása (színdinamika) | 443 |
A zene lélektani hatása | 455 |
Lélektani tényezők és törvényszerűségek a balesetek keletkezésében és elhárításában | 456 |
Emberi tényezők szerepe a balesetet előidéző okok között | 456 |
Pánikállapot és vigyázatlanság | 465 |
Munkaszervezési tennivalók a lélektani vonatkozású balesetek megelőzésére | 467 |
A balesetelhárító szí- és alakjelzések alkalmazása | 468 |
Alkohol és balesetek | 470 |
Felhasznált, illetve ajánlott irodalom | 472 |
A munkák analitikus vizsgálata | |
A komplex értékelésről | 473 |
A munkatükör | 476 |
A munkák rangsorolása | 477 |
A Szovjetunió Munkatudományi Intézete által elfogadott módszer | 477 |
Euler-Stewens-eljárás | 479 |
A könnyűipar kísérleti módszere | 483 |
A Munkaügyi Minisztérium keretbesorolási rendszere | 494 |
Az értékelés pontosabbá tételének útja | 498 |
Felhasznált, ill. ajánlott irodalom | 499 |
Függelék | |
Az emberi test felépítése | 501 |
Mozgásszervek és a mozgás | 501 |
Idegrendszer | 506 |
Légzés és vérkeringés | 510 |
Érzékszervek | 513 |
Felhasznált, ill. ajánlott irodalom | 513 |
"Spitzer-Hettinger" táblázat | 517 |
Példa "munkatükör" összeállítására | 539 |
Fogalom- és szómagyarázat | 542 |
A legfontosabb vitaminok előfordulása néhány élelmiszerben | 565 |