Fülszöveg
Fent, északon esztendők óta cseng már ismerősen annak az uj svéd irónőnek a neve, akit e munkájával először szólaltat meg itt most magyarul két lelkes és buzgó tanítványom odaadó fáradozása. Esztendők óta emlegetik mind sürübben és mind fokozódóbb szeretettel Lindberg-Dovlette asszony irásait a hazájában, és emlegetik és szeretik a hazáján tul mindenütt, ahova csek e finom és halkmuzsikáju irások eljutnak. Eljutni pedig egyre messzebb és messzebb jutnak az irásai: Németországban már ötödik kiadásuk is elfogyott.
Lindberg-Dovlette asszony Stockholmban született. Zenetanár volt az atyja: kora gyermekségétől zene vette körül. A zene pedig elhatározóbb volt életére mindennél. Azért emlékezik az ajánlásában is olyan hálásan szüleire, amiért megtanitották a zenét imádni. 1902-ben férjhez ment egy perzsa herceghez, attól fogva igazi keleti életet él a török fővárosban. Férje, Mirza Riza Kahn Afraud-Dovlette, maga is költői hajlandóságú ember: az ő nevét függeszti irói nevéhez. A...
Tovább
Fülszöveg
Fent, északon esztendők óta cseng már ismerősen annak az uj svéd irónőnek a neve, akit e munkájával először szólaltat meg itt most magyarul két lelkes és buzgó tanítványom odaadó fáradozása. Esztendők óta emlegetik mind sürübben és mind fokozódóbb szeretettel Lindberg-Dovlette asszony irásait a hazájában, és emlegetik és szeretik a hazáján tul mindenütt, ahova csek e finom és halkmuzsikáju irások eljutnak. Eljutni pedig egyre messzebb és messzebb jutnak az irásai: Németországban már ötödik kiadásuk is elfogyott.
Lindberg-Dovlette asszony Stockholmban született. Zenetanár volt az atyja: kora gyermekségétől zene vette körül. A zene pedig elhatározóbb volt életére mindennél. Azért emlékezik az ajánlásában is olyan hálásan szüleire, amiért megtanitották a zenét imádni. 1902-ben férjhez ment egy perzsa herceghez, attól fogva igazi keleti életet él a török fővárosban. Férje, Mirza Riza Kahn Afraud-Dovlette, maga is költői hajlandóságú ember: az ő nevét függeszti irói nevéhez. A konstantinápolyi élet visszhangja szól Kvinnor fran minareternas stad c. novellás könyvéből. 1908-ban jelent meg ez a könyve, s A minaretek városának asszonyai-t a kritikusok akkor egy sorban emlegették Verner von Heidenstamnak, a nagy svéd irónak tizekilenc évvel hamarább irt Endymionjával, mely ugyancsak keleti hangulatokat rajzol.
Sok alapja az összehasonlitgatásnak egyébként nem volt. Lindberg-Dovlette asszony irásmüvészete merőben elütő a Heidenstamétől. Andersen és Zelma Lagerlöf mesevilága csendül meg bennünk, ha rokonságát keressük a nem bőségesen, de annál mélyebbről, melegebben felbugyogó érnek, amellyel Lindberg-Dovlette asszony munkássága a svéd irodalmat gazdagitotta. Szivből fakadnak és szívhez szólnak az irásai, szin és melegség ömlik el rajtuk, és aligha tulzott az a norvég kritikus, aki Lindberg-Dovlette asszony írásművészete merőben elütő a Heidenstamétól. Andersen és Zelma Lagerlöf mesevilága csendül meg bennünk, ha rokonságát keressük a nem bőségesen, de annál mélyebbről, melegebben felbugyogó ének, amellyel Lindberg-Dovlette asszony munkássága a svéd irodalmat gazdagította. Szivből fakadnak és szivhez szólnak az irásai, szin és melegség ömlik el rajtuk, és aligha tulzott az a norvég kritikus, aki Lindberg-Dovlettet a svédek uj Lagerlöfjének nevezte.
En fiolflicka a kis hegedüs lány, Viola története, akit a művészete kisodor a nagyvilágba, fellendít a hir magasságába, s akit egy kis gyermek, a kis gyermeke vezérel el az igazi szerelem fájó-édes, mély boldságának földjére. Egy helyen azt mondatja Lindberg-Dovlette Pimm bácsival, Viola egyik jótevőjével: "Akinek muzsikus a lelke, azt a zene, akár maga játszik, akár mást hallgat meg, földöntuli gyönyörüségbe ringatja." Lindberg-Dovlette asszony muzsikás lélek, azért borzongatnak gyönyörüségre mind az irásai. Muzsikus lélek kis Violája is, és bizton hiszem, hogy muzsikájával belopja magát a magyar szivekbe.
Vissza