Előszó
A nyarat egy tetőteraszon töltöttem, napfürdőztem és lubickoltam a medencében. Sokan luxusnak tarthatják ezt az idilli életmódot, de a látszat csal. Pihenésre nem sok idő jutott. A könyv második részét írtam, úgy, ahogy azt megígértem a Kedves Olvasóknak. A strand zsivaja, a nap simogató sugarai és levegőben szétáradó grill ételek illata inspiráltak arra, hogy ne csak bárok, kávézók legyenek a felsorolásban, hanem kapjanak helyet a teraszok is a második kötetben. Ez a könyv is hasonló körülmények között született, mint a sorozat első része. Emlékezhetnek, akkor az éttermek sokszínű világában kalandoztunk. Célunk most is ugyanaz, bemutatni Budapest gasztro- és vendéglátó kultúráját, segíteni a legmegfelelőbb hely kiválasztásában. Azonban több ponton magyarázatra szorul a koncepció. Elsősorban a helyek kiválasztásának szempontjairól kérdeztek sokan: a válogatás valóban szubjektív jellegű, de állandóan szem előtt tartja a fő irányokat, a belsőépítészetet, a formatervezés és összhatás egyediségét, annak művészi időtállóságát és talán jövőbe mutató szerepét. A második szempont a gasztronómia területe, melyben az ételek ízvilágán, művészi tálalásán kívül fontos szempont, hogy mennyire van összhangban mindez a vendéglátóhely stílusával. Bevallom, én magam nem tudok főzni, de szeretem a jó ételeket, a kellemes, stílusos helyeket. A forró napsütéshez hasonlóan a nyitott helyek is bezárnak az első sárga falevelek megjelenésekor, téli álmot alszanak. Némelyik fel sem ébred a tavasszal, csak azok mutatják meg magukat újra, melyek a téli hónapok alatt képesek a megújulásra. Ahogy az ablakon kinézek, a boldog nyár, a strand és a hajnalig tartó bulik szinte poros emlékek már. Rövidülnek a nappalok, borzongatóak a reggelek, ezért igyekszünk minél kevesebbet a szabadban tartózkodni. De nem adjuk fel, hiszen lesz újra tavasz, kinyitnak újra a teraszok, a jó öreg budapesti kiülős helyek. Addig is, vigasztalódjunk a kávézók pezsgő hangulatát hűen tolmácsoló, mesteri képekkel, melyek - reméljük Önökben is csupa kellemes és izgalmas emléket idéznek majd fel. Hogy ne szaporítsam tovább a szót, kívánom Önöknek, hogyha betérnek egy étterembe, bárba, kávézóba, esetleg kiülnek egy teraszra, egyenek és igyanak egy jót, érezzék jól magukat! Talán egy kicsit mi is hozzájárulhatunk, ha a könyvből választanak helyszínt, esetleg otthon elkészítik kedvenc helyük egyik ételét, jól lakni és jóllakni! Izgalmas kalandozást kívánunk: Hervé-Lóránth Ervin és barátai
Vissza