Élővilág: minden jog fenntartva

Előszó

A géntechnológia megjelenését, amelyet a tudomány forradalomként, az ipar pedig az új ezredév legfőbb húzóágazataként üdvözölt, a vállalat-kivásárlásakor és összeolvadások példátlan hulláma kísérte. Ez azzal járt, hogy a géntechnológia alkalmazási területeinek (növénytermesztés, állattenyésztés, gyógyszeripar) ellenőrzése mind kevesebb kézben összpontosul, ami alapvetően befolyásolja - és esetleg veszélybe sodorja - az élelmiszertermelés az az orvoslás jövőbeli módszereit és hozzáférhetőségét. Az átrendeződés folyamata oly gyorssá és mindennapossá vált, hogy a megfigyelőt minden oldalról zavarba ejti: adott időben mely konglomerátum milyen vállalatokat birtokol.
A szervezeti óriások csatájában kulcsszerepet játszik a szabadalmi jogok kérdése, és ezzel - tágabb értelemben - a piac felosztása. A szabadalom birtoklása, az ebből fakadó kizárólagos jogok és díjak jelentik a géntechnológiai újításokból eredő haszon oroszlánrészét. Egy szabadalmat birtokló céget is meg lehet vásárolni; ezzel a vevő, az új anyavállalat hatékony ellenőrzésre tesz szert az adott eljárás felett, azt jogdíj ellenében árulhatja, de akár fiókjába is süllyesztheti, a verseny elkerülése érdekében. A legerősebb piaci szereplőik mérhetetlen vásárlóereje így domináns helyet biztosít számunkra. Ettől kezdve a szabadalmakat a fokozódó verseny megkerülésére használhatják. Vissza