Elöljáróink/Szeghalom hajdana és jelene

Előszó

"Szeghalom már az Árpádkor elején egyik nevezetes pontja volt vármegyénknek, s innen van, hogy a nagyváradi egyházmegye felosztásakor egy fő-esperességet róla nevezték el, sőt 1216-ban megyénknek körülötte eső területét is Szeghalom vidéknek írták". Idézet a Békésvármegye története című munkából, melyet Magyarország ezeréves fennállásának ünnepére Békésvármegye Törvényhatósági Bizottságának megbízásából adtak ki 1896-ban.
A település neve tősgyökeres magyar név ...... és már a XV. század végén város, írja Dr. Karácsonyi János a könyv szerzője. A települések életében döntően meghatározó a természeti adottsága, földrajzi fekvése, de óriási jelentőséggel bír az ott elő emberek közösséget formáló tenniakarása. Ékesen bizonyítja ezt, hogy azonos természeti adottságú települések nem mindegyike vált körzetközponttá. Nem mindegyik tudott a megmaradás és fejlődés elkötelezettje lenni, alakítva és formálva ezzel önmagát, hatást gyakorolva a környező településekre. Az itt élő emberek fényesen bizonyították élni és tenniakarásukat, hiszen a többször elpusztult Szeghalom ma is a térség központja. Olyan nagy formátumú emberek éltek itt, kik a saját vagyonukból hoztak létre közösséget szolgáló intézményeket. Simay János kisdedóvót, J. Túri Ferenc elemi iskolát, Péter András gimnáziumot, Szigeti István mezőgazdasági középiskolát, Ambrus Imre mozgókép színházat. A közösség pedig olvasókört, munkásegyletet, ipartestületet, kisbirtokosok székházát, gazdakört, kaszinót hozott létre. A személyiség jelentős szerepét igazolják a fentiek.
Nem kis szerepet kaptak ebben az 1000 évben azok, kik a lakosság bizalmát bírva választott tisztségviselői voltak Szeghalomnak. E kiadvány nem a teljességre törekedve emléket kíván állítani a közösség igazgatásában a településen élő emberek élethelyzetének javításában résztvevő választott elöljáróknak, mert tették ők a dolgukat, ami pedig nem is kevés! Vissza