Előadások az idegrendszer betegségeiről

Tartalom

ELSŐ ELŐADÁS.
Az idegek sértéseire következő táplálati zavarok.
Tartalom. Előleges megjegyzések. - Jelen évi előadások tárgya; ezek az
idegrendszer s különösen a gerinczagy betegségeinek szentelvék, melyeket
leggyakrabban észlelhetni Salpétriére kórházban. - A gerinczagy s az
idegek sértésére következő táplálati zavarok. - E bántalmak meglephetik
a bőrt, sej szövetet, izmokat, izületeket és zsigereket. - Jelentőségük kórisméző és kórjósló szempontból. - A környi idegek sértéseire következő
táplálati zavarok. Az idegrendszer rendes állapotban keveset foly be a
táplálati folyamatok létrejövetelére. - Az idegek és gerinczagy sértései
nem idéznek elő közvetlenül táplálati zavarokat a környi részekben; bizonyító kísérletek. - Az idegek vagy idegközpontok izgatottsága vagy
lobjának befolyása a táplálati zavarok előidézésére. - Az idegek erőmüvi
sértéseire következő táplálati zavarok részletes átnézete. - Ezek az idegtörzsek teljes átmetszése után nem, de hiányos átmetszés, zúzódás stb.
után erednek. Különféle bőrkütegek: felpir, erőművi övsömör, bubor. -
Angol szerzők glossy skin-je. Izombántalmak: sorvadás. Izületi bántalmak;
csonthártyalob, csontüszök. Az idegek nem erőmüvi sértéseire következő
táplálati zavarok; hasonlóságuk azokkal, melyek erőmüvi sértésekből erednek. A szem táplálati zavarai, midőn a háromosztatu ideget dag nyomta.
- Gerinzagyi idegek lobja; mely csigolyarák, gerinczagyi rostburoklob,
széngőz után fellépő fulladásra stb. következik. Különféle bőrkütegek
(zone, bubor stb,) izomsorvadás, izületi bántalmak, melyek hasonló esetben ideglob után fejlődnek ki. Érzéstelenséggel járó lepra (lépre anesthétique); léprás idegkörötti lob, lepra mutilans............ . . 1
MÁSODIK ELŐADÁS.
Idegsértésekre következő táplálati zavarok (folytatás). - Izombántalmak.
Gerinczagy sértéseire következő táplálati zavarok.
Tartalom. Bonczi és működés-változások, melyeket az izmok a beidegző
idegek sértéseinek befolyása alatt szenvednek. - Villamozás jelentősége,
mint kórisméző és kórjósló eszközé. Duchenne (de Boulogne) buvárlatai.
- Kísérletezés: az izmok rendes táplálkozásának és villamos összhuzékonyságának hosszú megmaradása vegyes és mozgató idegek át- vagy
kimetszése után állatoknál. - Kórtani tények: villamos összhuzékonyság
csökkenése vagy korai eltűnése, gyors izomsorvadás által követve, az
arczideg csúzos hüdése és a vegyes idegek akár erőszaki, akár önkénytes
izgatottsági bántalmainak eseteiben. - A kórtani tények és kisérleti
eredmények közti látszólagos ellenmondás oka. Brown-Séquard buvárlatainak alkalmazása: egyedül az idegek izgatottsága vezet a villamos
összhuzékonyság korai elvesztére, erre következő gyors izomsorv mellett.
Erb. Ziemssen és 0. Weiss kísérletei. - Zúzás, idegalákötés, izgatottsági bántalmak. - Izmok vizsgálásánál nyert eredmények különbsége aszerint,
amint szakított vagy állandó áram használtatik. - Ezen uj búvárlatok
eredményei emberen észlelt kórtani tényekkel összehasonlíthatók; Brown
Séquard állításait semmiben sem ingatják meg.
Gerinczagy sértéseire következő táplálati zavarok. - Mi az izmok táplálkozására való befolyásukat illeti, e bántalmak jól elkülönzött két csoportot képeznek; - 1-ső csoport: gerinczagyi bántalmak, melyek nem
folynak be az izmok táplálkozására egyenesen: a. igen körülirt góczu
bántalmak, melyek a szürke állományt igen kis terjedelemben érdeklik:
részletes gerinczagylob, dagok, Pott kór. b. A hátsó vagy a mellsőoldalsó
kötegek nyalábjainak igen terjedelmes bántalmai, a szürke állomány
részvéte nélkül; a hátsó vagy mellső-oldalsó kötegek kezdeti vagy
következőleges sclerosisa stb. 2-ik csoport. Gerinczagyi bántalmak,
melyek az izmok táplálkozására többé kevésbé gyorsan befolynak: a nyalábos (fasciculées) vagy körülirt bántalmak, melyek a szürke állomány
mellső szarvait felfelé bizonyos terjedelemben érdeklik: központi gerinczagylob, véres gerinczagyguta (hámatomyelie) stb. b. A szürke állományú
mellső szarvak nagy idegsejtjeinek izgatottsági bántalmai a fehér kötegek
részvételével vagy anélkül: gyermekek gerinczagy-hüdése, felnőttek
gerinczagy-hüdése, általános gerinczagy-hüdések (Duchenne, de Boulogne)
előrehaladó izomsorv stb. A szürke állomány bántalmainak hangadó szerepe izomtáplálati zavarok előidézésében. Brown-Séquard állítása még e
tények magyarázatára is alkalmazható....................25
HARMADIK ELŐADÁS.
A gerinczagy s agy bántalmaira következő táplálati zavarok (folytatás).
Tartalom. - Bőrbántalmak a hátsó kötegek keményedésében: bibircses
vagy dobróczszerü kütegek, csalános kütegek, övsömör, tüszős kütegek;
viszonyuk a nyilaló fájdalmakkal: amazok ugyanazon szervi okból látszanak eredni, mint a fájdalmak.
- Gyors fejlődésü üszök (Decubitus acutus) az agy és gerinczagy betegségeiben. - Eme bőrbántalom fejlődés módja: felpir, hólyagok, bőrelhalás.
- Uszökképződésre következő balesetek: a. evesfertőzés, genyes fertőzés,
üszkös értömeszek; b. egyszerű genyes felszálló agykérlob: felszálló eves
agykérlob. - Heveny felfekvés (decubitus. aigu) az agyi góczbántalmak
tüneti gutaütésében. Hüdés sújtotta tagokon, főkép a fartájon mutatkozik
az: hordereje kórjóslati szempontból. - Heveny felfekvés a gerinczagy
betegségeiben: ez általában a kereszttájon székel.
- Izületi bántalmak, melyek az agy vagy gerinczagy valamely bajától függnek. - A. Heveny és alheveny alakok: ezek a gerinczagy erőszaki sértései eseteiben, nyomásból eredő gerinczagylobban (dagok, Pott-kór) kezdeti
gerinczagylobban s heveny féloldali hüdésben jelentkeznek, mely agylágyuláshoz csatlakozott. Ezen izületi bajok a hüdött tagok izületeit foglalják el. - B. Idült alakok; ezek, miként az izomsorvadások (amyotrophies)
gerinczagyi októl, a szürke tengely mellső szarvainak valamely bántalmától látszanak függni; észleljük ezeket hátsó keményedésben (ataxie locomotrice) és az előrehaladó izomsorvadás némely eseteiben........58
NEGYEDIK ELŐADÁS.
Az agy és gerinczagy bántalmaira következő táplálati zavarok (folytatás és
vége). - Zsigerek bántalmai. - Elméleti rész.
Tartalom. - Zsigeri vérbőség, és véraláfutások, melyek belső agyvérzésre
és az agy különféle részeinek kísérleti sértéseire következnek. - Schiff
és Brown-Séquard kísérletei; személyes észleletek. - Ezen bántalmak
edénymozgató hüdéstől látszanak függni s külön csoportozatot képezhetnek. - Schroeder van der Kolk nézete, mely azon viszonyokra vonatkozik, minők az agy bizonyos sértései és a tüdőlob különféle alakjai, a
tüdő gümősödése közt léteznének. - Vesetokok vérzése gerinczagylobban.
Rohamos erőszaki vagy önkénytes kezdetű vese- és hólyag-hurut, melyek
gerinczagyi izgatottsági bántalmakra következnek. - Vizelet gyors elváltozása ezen körülményekben; ez gyakran ugyanakkor jelentkezik, midőn
a keresztcsonti tájon üszkök fejlődnek ki; ez a hugyutak bántalmaihoz
csatlakozik, melyek maguk az idegrendszer egyenes befolyásából támadnak.
- Az idegrendszer bántalmaira következő táplálati zavarok létrejövetelének elmélete. - Ismereteink elégtelensége e tekintetben. - Edénymozgató
idegek hüdése; következményi vérbőség; ez nem idéz elő táplálati zavarokat. - Kivételek e szabály alól. - Edénymozgató idegek izgatása;
ebből eredő vérpangásnak, ugy látszik, nincsen kifejezett befolyása a helyi
táplálkozásra. - Tágító és elválasztó idegek; Ludwig és Bl. Bernard
buvárlatai; hasonlóság e két rendbeli ideg közt. - Alkalmazásuk a tápláló idegek elméletére: - Sámuel elmélete: fejtegetés; bírálatok. - Következtetések .................,................... 97
ÖTÖDIK ELŐADÁS.
Reszketeg hüdésröl (Paralysie agitante).
Tartalom. Reszketésről általában. - Ennek különféleségei. - Félbenhagyó
reszketés. - Folytonos reszketés. - Álom, nyugalom és önkénytes mozgások befolyása. - Van Swieten által felállított különbség. - Gubler
nézete. - Reszketés Galen szerint. - A reszketeg hüdés és a szétszórt
foltos keményedés egymástóli függetlensége. - Parkinson buvárlatai. -
Franczia munkák: 6. Sée, Trousseau, Charcot és Vulpian.
Reszketeg hüdés alapjellegei. - Ez az élet második szakának betegsége.-
Tünetei. - Járás módosulásai. - Hajlam előre iramlásra és hátrafelé
iramlásra. - Fellépés; ennek módjai: ez lassú vagy rohamos - A kórmagaslati állapot. - Reszketés megkíméli a fejet és a nyakat. - Változások a beszédben. - Az izmok merevsége. - Törzs és végtagok helyzettartása. - Kezek s lábak elferdülései. - Lassudás a mozgások végrehajtásában. - Az érzékenység zavart szenved. - Görcsök; általános
fáradsági és feszülési érzet; helyzetváltoztatás szüksége. - Közönségesen
szerfeletti hőség érzete. - Hőmérsék a reszketeg hüdésnél. - Rángások
természetének befolyása (staticus és dynamicus).
Végszak. - Agyhoz kötöttség. - Táplálati zavarok. - Értelem gyöngülése.
- Keresztcsonti üszkök. - Végbántalmak: különböznek a szétszórt foltos keményedésétől. - Reszketeg hüdés tartama.
Bonczolati eredmények. - Bántalmak állandótlansága reszketeg hüdésnél;
bántalmak állandósága szértszórt foltos keményedésnél. - Varolhid és a
nyultagy bántalmai. (Parkinson, Oppolczer.) - Kórélettan.
Kóroktan. - Külső okok: élénk erkölcsi fölindulás; hosszantartó, nedves
hideg hatása; bizonyos környi idegek izgatottsága. - Hajlandósító okok.
- A kór bizonyos szerepet játszik: a reszketeg hüdés későbben mutatkozik, mint a szétszórt foltos keményedés. - Nem. - Öröklés. Faj befolyása.......... . ......... . . ....................121
HATODIK ELŐADÁS.
Szétszórt foltos keményedésről (sclérose en plaques disseminées). -
Kórboncztan.
Tartalom. Történelmi adatok a szétszórt magvu keményedésröl: franczia
időszak: - német időszak; - uj franczia búvárlatok.
Goromba kórboncztan. - A keményedett foltok külső kinézése. - Elosztódásuk: agy, agyacs, varolhid, nyultagy, gerinczagy. Keményedett foltok az
idegeken. - Gerinczagyi, agyi vagy nyultagyi, agy-gerinczagyi alakok.
Foltok jellegei: szin, állomány, stb. - Górcsői kórboncztan. Ép szövettani
ismeretek a gerinczagyat illetőleg. - Idegcsövek. - Kötanyag: elosztódása. - A kötanyaghálózat kéreg rétege. Chrómsav befolyása. - Üteres
hajszáledények.
A keményedett foltok (plaques de sclérose) szövettani jellegei. - Harántmetszetek: környi öv; - átmeneti öv; - központi táj. - Hosszmetszetek. - Edényelváltozások. - Keményedett foltok vizsgálata fris állapotban. - Szövettani bántalmak, melyek idegek átmetszésére következnek.
- Zsiros szemcsésedések a keményedett foltokon, fris állapotban végzett
metszeteken. - Idegsejtek módosulásai. - A bántalmak egymásra következésének módjai.................................147
HETEDIK ELÖADÁ8.
A szétszórt foltos keményedésröl. - Kórtünettan.
Tartalom. - A szétszórt foltos keményedés kórképének különfélesége kórodai szempontokból. - Kórisméző hibák okai.
A foltos keményedés (sclérose) egy esetének kórodai vizsgálata. - A reszketésről; azon módosulások, melyekkel az írást bélyegzi: jellegek, melyek
megkülönböztetik a reszketeg hüdéstől, vittáncz, általános hüdés és
gerinczagyi sorvadás mozgatag összrendezetlenségéböl eredő reszketéstől.
Agyi tünetek. - Látászavarok; kettős látás, láttompulat, szemrezgés. -
Beszédbeli zavarok. - Szédülés,
Alsó végtagok állapota. - Tökéletlen hüdés. - Alábbhagyások. - Érzészavarok hiánya. - Rendkívüli tünetek közbevegyülése: gerinczagysorvadási tünetek: izomsorvadás. - Állandó zsugor. - Gerinczagyi
nehézkór . . ................................... 172
NYOLCZAD1K ELŐADÁS.
Gutaütés alakú rohamok a foltos keményedésnél. Kóridőszakok és kóralakok.-
Kórélettan. - Kóroktan. - Gyógymód.
Tartalom. - Gutaütés alakú rohamok. - Gyakoriságuk a szétszórt magvu
keményedésben. - Általános elmélkedések a gutaütésforma rohamokról
általános hüdésben és a régi eredetű agyi góczbántalmak eseteiben (agyvérzés és agylágyulás). - A gutaütésforma rohamok kórszármazástana:
vértolulások elméletének elégtelensége. - Kórtünetek: érlökés állapota:
központi hőmérsék emelkedése. - Gutaütésszerü rohamok esetei régi féloldalt hüdötteknél. - Hőmérsék fontossága kórisméző szempontból.
Foltos keményedés kórszakairól. - Első, második és harmadik szak. -
A nyultagyi hüdés tünetei. - A foltos keményedés kóralakja és tartama.
Kórélettan. - A tünetek és bántalmak közti viszony.
Kóroktan. - Nem és kor befolyása. - Öröklés. - Előbbi ideges bántalmak. - Alkalmi okok: nedves hideg hosszantartó hatása; erőszak. -
Erkölcsi okok.
Kórjóslat. - Gyógymód..............................193
KILENCZEDIK ELŐADÁS.
Méhszenvi hugyrekedésröl.
Tartalom. - Bevezetés. - Méhszenvi hugyrekedésröl. - Különbségek,
melyek a kevés vizeléstől (oligurie) elválasztják. - Általános elmélkedések. - Pótló hányás. - Történelem. - Okok, melyek a méhszervi
hugyrekedés valósága ellen gyanút keltettek. - Megkülönböztetés a kövi
hugyrekedés és a méhszenvi hugyrekedés közt.
Észlelet. - Méhszenvi hüdés és zsugor. - Teljes féloldali érzéketlenség. -
Féllátás és színvakság. - Petefészki túlérzékenység. - Vizelet visszatar-
tása. - Dobkór. - Görcsös rohamok; állderme. - Méhszenvi vizeletrekedés
megjelenése. - Elővigyázati szabályok minden tévedési ok kikerülése
végett. - Vizelet elválasztás megrekedése (anurie). - Hugyvérüségi hányások. - Kiválasztott vizelet és hányadék mennyisége közti ingadozás.
A kihányt anyagok, vizelet és vér vegyi elemzése. - Kórtünetek
szünetelése.
Méhszenvi hugyrekedés visszatérte. - Vegyi elemzés uj eredményei.
Közönséges és kísérleti vizeletkimaradás súlyossága. - A kórtünetek tartamának élettel összeférő határa. -- A legcsekélyebb mennyiségű vizelet
kiürítésének befolyása. - Megjelenő tünetek gyorsasága kövi hugyrekedésben ; lassúsága méhszervi hugyrekedésben. - Tünetek ártalmatlansága
a szervezetben képzett hugyany mennyiségéhez viszonyítva. - Méhszenvesek daczolnak a kimerüléssel.
Méhszenvi hugyrekedés erőmüvezete. - Ismereteink elégtelensége e tekintetben . ................................. 215
TIZEDIK ELOADAS.
Méhszenvi féloldali érzéketlenségről.
Tartalom. - Petefészki túlérzékenység és féloldali érzéketlenség méhszenvnél. - E két tünet gyakori társulása. - Méhszenvesek féloldali érzéketlenségének gyakorisága. - Válfajai: ezek vagy teljesek vagy nem teljesek. - A méhszenvi féloldali érzéketlenség jellegei. - Vérszegénység és
a ránggörcsösök (convulsionariusok). - Különös érzékszervek bántalmai.
A féloldali érzéketlenség, petefészki túlérzékenység, tökéletlen hüdés és
zsugor közti viszony. - Tünetek változékonysága méhszenvnél. - A méhszenvi féloldali érzéketlenség kórisméző értéke. - Mily megszorítással
vehető ez.
Féloldali érzéketlenség, mely bizonyos agyi bántalmaktól függ. - Ez hasonlít a méhszenvi féloldali érzéketlenséghez. - Esetek, melyekben az agyi
okból eredő féloldali érzéketlenség méhszenves-féle érzéketlenséghez hasonlít. - Azon agyi bántalmak székhelye, melyek féloldali érzéketlenséget képesek előidézni. - A láttelep hatása: franczia elmélet, angol elmélet. - Bírálat. - Német elnevezések az agy különböző részére. - Előnyei, a bántalmak székhelyének körülírása szempontjából. - Türck által
észlelt féloldali érzéketlenség esetei: az agyi bántalmak különös székhelye ezen esetekben. - Magnan észlelete. - Egyes érzékszervek elváltozásai .....................................234
TIZENEGYEDIK ELŐADÁS.
Petefészki túlérzékenységről.
Tartalom. - Angol szerzők helybeli méhszenve. - Petefészki fájdalom
gyakorisága; történelmi elmélkedések. - Briquet nézete.
Petefészki túlérzékenység jellegei. - Pontosan megszabott Székhelye. -
Méhszenves szellő (aura hysterica); első szak.; glóbus hystericus vagy
második szak.; - agyi tünetek vagy harmadik szak. - Az első szak.
eredő pontja a petefészek. - Petefészki bántalmak; kivánalmak.
A petefészki túlérzékenység és a helybeli méhszenv többi tünetei közti
viszony.
A petefészekre való nyomásról. - Ennek befolyása a rohamokra. - Végrehajtás módja. - A petefészekre való nyomás régóta ismeretes, mint oly
mód, mely a méhszenvi rángásokat megszünteti vagy előre elhárítja:
alkalmazása méhszenvi járványok alatt. - Sz. Médard-féle járvány; segélynyújtás. - Hasonlóság létezik a petefészek összenyomása által megszűntetett méhszenvi rángások és valamely végtag alákötése által megszüntetett nehézkóros szellő közt.
Következtetések gyógyászati szempontból. - Kórodai észleletek.....250
TIZENKETTEDIK ELŐADAS.
A méhszenvi zsugorról.
Tartalom. - Méhszenvi zsugor alakjai. - A féloldali hüdéses alak leirása;
agyi góczbántalomtól függő és a méhszenvi zsugor közti hasonlóság és
különbség. - Példa méhszenvi zsugor alvégtaghüdéses alakjára.
Kórjóslat. - Hirtelen gyógyulás néhány esetben. - Néhány csodásnak vélt
kóreset tudományos értelmezése. - A zsugor gyógyíthatlan bizonyos
számú méhszenvesnél. - Példák. - Boncztani elváltozások. - Oldalsó
kötegek keményedése. - A zsugor eltéréseket mutat. - Méhszenvi dongaláb ..... ... ................................270
TIZENHARMADIK ELŐADÁS.
Méhszenvi nehézkórról.
Tartalom. - Méhszenvi nehézkór. - Ezen elnevezés értelme. - A szerzők
nézetei. - Nehézkórforma méhszenv, vegyes válságokkal. - Méhszenvi
nehézkór különféleségei: méhszenvi nehézkór válságokkal: méhszenvi
nehézkór combinált válságokkal (Attaques-acces). - Különbség és hasonlóság a nehézkór és méhszenvi nehézkór közt. - Kórisméző jelek, melyeket méhszenvi-nehézkóros rohamban és nehézkóros rohamban a központi
hőmérsék vizsgálata nyújt. - Nehézkóros roham; szakai. - Méhszenvi nehézkóros roham kórodai jellegei. - A méhszenvi nehézkór egyes kivételes eseteinek súlyossága. - Wunderlich észlelete ...........286

Témakörök