Előadások az elemi élettan köréből

Tartalom

I. ELŐADÁS.
AZ EMBERI TEST ALKOTÁSA ÉS MŰKÖDÉSEINEK ÁTALÁNOS ÁTNÉZETE.
1-23 lap.
1. Az emberi test tevékenységének tanulmányozási módja.
2. Ezen előadások feladata.
3. Kisérleti bizonyítás, hogy élő, tevékeny ember, hőt ad ki,
erőmüvi munkát végez, és anyagot veszít szénsav, víz és más
vegybomlások alakjában.
4. 5. Ezen veszteségeket helyre pótolja lég, ital és étel felvétele
által.
6. Egyensúly a test bevétele és kiadásában.
7. Munka és fogyasztás; a test összehasonlítva gőzgéppel.
8. A test átalános alkata - fej, törzs és tagok.
9. A csigolyák és a gerinczagy. A törzs üregei.
10. Az emberi test kettős cső.
11. A szövetek. Kültakaró.
12. A kötszövet.
13. Az izom,
14. A csontváz.
15. Az egyenest járás több rendbeli összhangzó tevékenységek eredménye.
16. A lélek és az izmok tevékenysége közötti viszony.
17. A gerinczagy képessége, hogy külről jövö benyomásokat izomösszehúzódásokká változtasson.
18. Sajátlagos érzések.
19. A szövetek szünet nélkül megújulnak.
20. A megujulást a táplálkozási készülék eszközli, mely a tápanyagot táplálékká változtatja át; és
21. 22. A vérkeringés szervei, melyek a táplálékot az egész testben
széthordják.
23. A kiürítő szervek az elhasznált anyagokat a testből kivezetik.
24. A tüdők kettős működése.
2.5- Az idegrendszer a különféle szervek működését összhangzásba
hozza.
26. Élet és halál.
27. Helybeli halál állandólag történik a testben.
28. Átalános halál, - a testnek mint egésznek halála és a szövetek
halála.
29. Halálnemek.
30. Vegybomlás és diffusio.
II. ELŐADÁS.
Az edényrendszer és a vérkeringés.
24-55 lap.
1. A hajszáledények természete és berendezése.
2. Az üterek és viszerek szerkezete és tulajdonságai.
3. Az üterek és viszerek közötti különbségek.
4. A viszéri billentyűk szerkezete és működése.
5. A nyirk-edények.
6. A tejnedv-edények.
7. Átalános átnézet az edények felett, a mint azok berendezvék s a
szívvel összekötvék.
8. 9. A sziv, ennek összeköttetései és szerkezete; a szivburok és a
szív belső hártyája; a pitvarok és szivgyomrok.
10. Szív-billentyük, alkatuk, működésük és feladatuk.
11. Systole és diastole.
12. A szív munkája; az erőművezet magyarázata, melynél fogva a
szív - összehúzódásai által - a vért mindig egy irányban hajtja.
15. Az üterek munkája.
14. A szívlökés.
15. A szívhangok.
16. Lökés az üterekben.
17. Miért foly a vér lüktetve egy megmetszett ütérből ?
18. 20. Miért nem érezünk érverést (pulse) a hajszál-edényekben ?
21. 22. A vérkeringés egész körfolyamában.
23. Az idegrendszer szabályozza a kicsiny üterek és viszerek belürét, és ezáltal ellenőrzi a vér folyását különböző részekben ;
elpirulás és a többi.
24. Ennek kisérleti bizonyítása.
25. Ezen szabályzó hatalom viszonya a betegségekhez.
26. 27. A szív mozgásai szintén az idegrendszer ellenőrzése alatt
állanak.
28. A vérkeringés, közvetlen vizsgálva a békaláb szövetén.
III. ELŐADÁS.
A vér és a nyirk.
56-72 lap.
1-3. Egy vércsepp tulajdonságai; vértestecskék, vérfolyadék, alvadás.
4. Veres vértestecskék.
5. 6. Fehér vértestecskék, s összehúzódásaik.
7. A testecskék kifejlődése ; a veres testecskék hihetőleg a fehérektől származnak.
8. Veres vérsejtek hajlama oszlopszerűen összetapadni.
9. Vérjegeczek.
10. 11. Vér-alvadás; rostonya, vérlepény, vérsavó.
12. Szalonnás réteg.
13. A körülmények befolyása az alvadás gyorsaságára.
14. Az alvadás létrejöttének természete; globulin, fibrinogen.
15. A vér physikai tulajdonságai.
16. A vér vegyi összetétele.
17. A kor, nem, táplálék befolyása a vérre.
18. Az egész vérmennyiség a testben.
19. A vér éltető hatása a szövetekre, vérátömlesztés.
20. A nyirk.
IV. ELŐADÁS.
Légzés.
73-99 lap.
1. A vér felette összetett termény a test minden részéből.
2. A vér viszeres lesz a hajszál-edényekben.
3. Különbség az üteres és viszeres vér között.
4. A gázok diffusioja.
5. A vér szine változásának oka.
6. A vér üteresböl viszeressé változik át a test hajszál-edényeiben,
és viszeresből üteressé a tüdői hajszál-edényekben.
7. A légzés lényege.
8. A légzés erőmüvezete. A lég-járatok és légsejtek.
9. A lég-megújitás szükségessége a tüdőkben.
10. A légzési mozzanat; belégzés, kilégzés.
11. A belehelt és kilehelt lég közötti különbségek.
12. A tüdők által véghezvitt munka összege.
13. A légzési mozgások erömüvezete. A tüdők ruganyossága.
14. A hörgcsövek falainak összehúzódási képessége. Csilló mozgások.
15. A mellkas mozgásai. A bordaközti izmok.
16. A rekeszizom.
17. A rekeszizom működése a bordaközti izmokkal összehasonlítva.
18. Segítő izmok.
19. Sóhajtás, köhögés, sat.
20. A mellkas fúvóhoz hasonlítva. Maradványlég, pótló lég, kisegítő
lég, áramló lég és helytálló lég.
21. A helytálló lég a közvetítő szerepét játsza.
22. A helytálló lég összetétele.
23. A légzési eröművezet az idegrendszer ellenőrzése alatt.
24. 25. Légzés és vérkeringés összehasonlítva.
26. Légzési zörejek.
27. A belégzés a vérkeringést elősegíti.
28. 29. A kilégzés hatása a vérkeringésre. Szívverés megállapodása a
tüdők kitágulása alatt.
30. A légzési folyamat tevékenységét az élet körülményei módosítják.
31. Fuladás.
32. Légzési mérgek.
33. Lassankénti megfuladás.
34. Bőséges friss lég szükségessége.
V. ELŐADÁS.
A vérszerzés és vérvesztés forrásai.
100-126 lap.
1. Az üteres vér szétosztása.
2-4. A vér különböző utakon, állandó vagy időleges nyereséget vagy
veszteséget szenved anyagjára és melegségére nézve.
5. A nyereség és veszteség forrásainak táblázatos átnézete.
6. Veszteség a vesék által. A húgykészülék.
7. A vesék és tüdők összehasonlítva.
8. A húgy összetétele.
9. A vesék szerkezete.
10. 11. Változások a vérben a veséken áthaladtában.
12. Az idegrendszer ellenőrzi a húgy kiválasztását.
13. Veszteség a bőr által. Észrevehető és észrevehetetlen párolgás.
14. A veríték mennyisége és összetétele.
15. Párolgás egyszerű átizzadás által.
16. Veriték-mirigyek.
17. Ezen mirigyeket az idegrendszer ellenőrzi.
18. Az elvesztett anyag-mennyiség ingadozásai párolgás által.
19. A tüdők, bőr és vesék egymással összehasonlítva.
20. A máj, ennek összeköttetései és szerkezete.
21. A májsejtek tevékeny ereje.
22. Az epe, ennek mennyisége és összetétele.
23. Az epe a májsejtekben képződik.
24. Az anyag-szerzés forrásai. Élenyszerzés a tüdők által.
25. Vértestecskék és czukor szerzése a máj által.
26. Czukor-képződés a májban kísérletileg bebizonyítva.
27. Szerzés a nyirkmirigyek által.
28. A lép.
29. Hő-szerzés. Hő-képződés élenyülés által.
30. Hő-elterjesztés a vér folyama által.
31. A test hőmérséke elpárolgás által mérsékelve. Szabályozás az
idegrendszer közbejöttével.
32. A mirigyek a veszteségnek időszakonként működő forrásai. A mirigyek szerkezete és működése.
33. Elhasznált anyagok nyerése az izmoktól.
VI. ELŐADÁS.
A táplálkozás.
127-146 lap.
1. A tápcsatorna, a vérszerzés legfőbb forrása.
2. A száraz, szilárd és folyékony táplálék mennyisége, melyet egy
ember naponként bevesz.
3. A száraz szilárd anyag mennyisége, melyet egy ember naponként
kiad.
4. A tápanyagok osztályzása. Fehérnyék. Zsírok. Szénvizegyek. Szervetlen anyagok. A főbb szervi tápanyagok.
5. Lényeges alkatrészeik. A fehérnyék és ásványok nélkülözhetlenek a táplálékban.
6. Más tápanyagok nem absolut nélkülözhetlenek.
7. Légeny-kimerültség.
8. Tisztán légenytartalmú élelem hátránya.
9. Vegyített élelem előnye.
10. Különböző tápanyagok vegyítésének előnye.
11. Közbeeső átalakulások, melyeknek a táplálék a testben alá van
vetve.
12. A tápanyagok felosztása hő-képzőkre és szövet-képzőkre tévútra
vezető.
13. A táplálkozási készülék felosztása. A száj és a garat.
14. A nyálmirigyek.
15. A fogak.
16. Evés és nyelés.
17. Ivás.
18. A gyomor és a gyomornedv.
19. Mesterséges emésztés.
20. Gyomorpép. Felszívódás a gyomorból.
21. A vastag és vékony belek.
22. A bélmirigyek és a bélnedv.
23. Az epe és hasnyálmirigy-nedv beömlési helye.
24. Tápnya. Felszívódás a belekből.
25. Emésztés a vastag belekben.
VII. ELŐADÁS.
Mozgás és helyváltoztatás.
147-174 lap.
1. Az élet folyama egy örvény. A szervezet tevékenységében nyilvánuló erők forrása.
2. A mozgás szervei csilló szőrök és izmok.
3. Csilló szőrök.
4. Izmok. Izomösszehúzódás.
5. Üres izmok.
6. Emeltyűkhez tapadt izmok. Az emeltyűk három rendje.
7. Példák, az első rendű emeltyűkre.
8. Példák, a második rendű emeltyűkre.
9. Példák, a harmadik rendű emeltyűkre.
10. Ugyanazon tagok, adandó alkalommal, mind a három rendű emeltyűt képviselhetik.
11. Izületek. Tökéletlen izületek.
12. Tökéletes izületek szerkezete.
13. Golyó és forgó izület.
14. Csukló ízület.
15. Csapszerű ízület. Atlas és epistropheus. Orsó és sing; hanyintás
és borintás.
16. Szálagok.
17. Az izületi mozgások különféle nemei.
18. Azoknak kivitele.
19. Inak.
20. Menés, futás, ugrás,
21. A hang-képződés feltételei.
22. A hang-szálagok.
23. A gége porczai.
24. A gége izmai.
25. Magas és mély hangok.
26. 27. A beszéd. A magánhangzók és mássalhangzók képzése.
28. A mássalhangzók elosztása.
29. Beszélő gépek.
30. Nyelv nélküli beszéd.
VIII. ELŐADÁS.
ÉRZÉSEK ÉS ÉRZÉKLŐ SZERVEK.
175-199 lap.
1. 2. Az állati mozgások, közönségesen külső benyomások által okozott változások sorozatának következményei.
3. Átterjesztési mozgás. Érzések és az öntudat.
4. Alanyi érzések.
5. Az izom érzés.
6. Magasabb érzékek.
7. Egy érzéklő szerv átalános terve.
8. Tapintás. Papillák. Tapintási testecskék.
9. A felbőr működése.
10. A tapintás a bőr némely helyein élénkebb mint más helyeken.
11. A meleg és hideg érzése.
12. Izlés. A nyelv papillái.
13. Szaglás. Az orrlikak boncztana. Az orrkagyló csontjai.
14. A „szimatolás" jelentősége.
15. A hallás szervének lényeges részei; a hártyás tömkeleg; a
csiga középső kanyarulata; hallás-csontocskák; Corti rostjai.
16. A tornácz, az ivjáratok, a perilympha és endolympha.
17. A csiga. A dobjárat, a tornáczjárat és a középső járat.
18. A csontos tömkeleg.
19. A külső halljárat, a dobhártya és Eustachio kürtje.
20. A hallási csontocskák.
21. A dobhártya izmai.
22. A fülkagyló.
23. A hang természete.
24. A dobhártya rezgései.
25. A dobhártya rezgéseinek átvitele.
26. A hallási csontocskák működése.
27. A hártyás tömkeleg által Ítéljük meg a hang mennyiségét vagy
erélyét; a csiga által különböztetjük meg a hang milyenségét.
28. 29. A Corti rostjai valószínű működése.
30. A dobfeszítő izom működése. Eustachio kürtje.
IX. ELŐADÁS.
A látás érzéke.
200-218 lap.
1. A szem átalános szerkezete.
2. A reczeg felülete; a sárga folt.
3. A reczeg górcsői szövete.
4. A fény érzése.
5. A „vak folt".
6. A fénylő benyomás tartama.
7. A reczeg kimerültsége. Kiegészítő színek.
8. Szinvakság.
9. Fényérzés a szem nyomása által. Phosphene.
10. A pálczikák és csapok működése. Purkinje alakzatai.
11-13. A szemlencse tulajdonságai.
14. A közvetítő készülék. A szemteke. A tülkhártya és porczhártya.
15. A csarnok-nedv és az üvegtest. A szemlencse.
16. Az edényhártya és a sugártest nyujtványai.
17. A szemrekesz és a sugárizom.
18. A szemrekesz egy önmagát kormányzó válaszfal.
19. Gyúponti alkalmazkodás.
20. A szem alkalmazkodási tehetségét feltüntető kísérlet.
21. Magyarázat, az alkalmazkodás erőművezetét illetőleg.
22. Az alkalmazkodási tehetség határai. Messzelátás és rövidlátás.
23. A szemteke izmai. Tevékenységük.
24. A szemhéjak
25. A köny-készülék.
X. Előadás.
Miként egyesülnek érzéseink egymással s az öntudat más
állapotaival.
219-235 lap.
1. Igen sok, látszólag egyszerű érzés valósággal összetett.
2. A szaglási érzések legkevésbbé összetettek.
3. Azon érzés elemzése, melyet akkor érezünk, ha ujjainkat egy
asztal felett végig vonjuk.
4. A gömbölyűség érzete felette összetett itélet; Aristoteles kísérlete.
5. „Az érzék-csalódások" valósággal itélet-csalódások.
6. Alanyi érzések; itélet-csalódások abnormalis testi állapotok által.
Hallási és látási káprázatok.
7. A. asszony esete Sir Brewster Dávid után.
8. Hasbeszéd.
9. Látási csalódások.
10. Látási képek valamely testen kivüli pontra vissza vettetve.
11. A látási képek felfordulása.
12. Tiszta látási képek a lélek által határozott tárgyakra vitetve.
Sokszorozó üvegek.
13. A távolság megbirálása a látási képek nagysága és erélye által.
Lát-táv.
14. Nagyító üvegek.
15. Miért látszik a nap vagy a hold nagynak a láthatárhoz közel?
16. Az alaknak meghatározása árnyék által.
17. Az alakváltozások megitélése. A thaumatrop.
18. Két szemmel való egyes látás.
19. A pseudoskop.
20. A szilárdság feletti itélet. A stereoskop.
XI. Előadás.
Az idegrendszer és az innervatio.
236-256 lap.
1. Az idegrendszer.
2. Az agy-gerinczagy és együttérzideg rendszerek.
3. Az agy-gerinczagy tengely hártyái.
4. A gerinczagy. A gerincz-idegek gyökerei.
5. A gerinczagy kereszt-metszete; fehér és szürke állomány.
6. Az idegek élettani tulajdonságaik. Ingerlödés.
7. 8. A gerincz-idegek mellső gyökerei, mozgatók; a hátsók , érzők.
9. Tömecs-változások az ingerelt idegben. Az ingerület tovaterjedése.
Hozó és elvezető idegek.
10. Negatív elhajlás.
11. A gerinczagy tulajdonságai. A hozó és elvezető ingerületek
vezetése.
12. Átterjesztési működés a gerinczagyon által.
13. Egy hozó ideg, átterjesztési működés által, több elvezető ideget
ingerelhet.
14. Az elvezető ingerületek vezetése a mellső fehér állomány által:
a hozó ingerületeké, a szürke állomány által. A hozó ingerületek
keresztődzése.
15. Edény-mozgató központok.
16. Az agy; s boncztanának körvonalai.
17. A fehér és szürke állomány berendezése.
18. Az agyidegek.
19. A szag- és lát-idegek valósággal az agy nyujtványai.
20. A nyult-agyon tört'ént sértés hatása.
21. Az elvezető ingerületek keresztődzése a nyult-agyban.
22. Értelem és akarat az agy féltekéiben lakoznak.
23. Átterjesztési működések előfordulnak még az agy ép és sértetlen állapotában is.
24. Sok közönséges és igen bonyolult izommozgás, csupán átterjesztési folyamat.
25. Mesterséges átterjesztési működés. Nevelés.
26. Az együttérzideg rendszer.
XII. ELŐADÁS.
Histologia, vagy a szövetek finomabb szerkezete.
257-275 lap.
1. A test górcsői elemzése.
2. Magvak, sejtek, sejtközötti anyag.
3. Epidermis és epithelium.
4. Körmök.
5. Hajak.
6. Szemlencse.
7. Porcz.
8. Kötszövet.
9. Zsírsejtek.
10. Festenysejtek.
11. Csont. A csont növése. Csontosodás.
12 - 14. Fogak. A fogak fejlődése. A fogak kihasadása.
15. Izom, harántcsikú és sima.
16. Idegszövet; idegrostok és dúcztestecskék.
17. Tapintás-testecskék.
18. Szaglás-idegek.
19. Dúcz-testecskék.
NÉHÁNY BONCZTANI ÉS ÉLETTANI SZÁMÉRTÉKÉT ILLETŐ TÁBLÁZAT.
276-280 lap.
I. Átalános statistika.
II. Emésztés.
III. Vérkeringés.
IV. Légzés.
V. Bör általi kiválasztás.
VI. Vese általi kiválasztás.
VII. Idegműködés.
VIII. Szövettan.
MŰSZÓTÁR 281
TÁRGYMUTATÓ 287

Témakörök