Előadások a vallás és az ateizmus történetéről I.

Előszó

Részlet a könyvből:

Az első kérdés, amit tisztáznunk kell: mit értünk valláson.
A teológia és a polgári vallástudomány részéről felmerült valamennyi definició alapjában véve a vallás álláspontját tükrözi, mégpedig minden egyes esetben a definiáló szubjektiv álláspontja szerint. Tehát különböző vallásos felfogásokat tükröző definiciók alakultak ki. Mind e definiciók mögött, még ha kimondatlanul is, ilyenféle szemlélet huzódik meg: "A vallás nevet valójában csak az érdemli meg, amit én vallok, minden egyéb a vallás igényével fellépő, önmagát vallásosnak nevező nézet vagy gyakorlat már nem a vallás, hanem a babona körébe tartozik." Ennek megfelelően a vallás és a babona megkülönböztetése is teljesen önkényes, pusztán azon fordul meg, hogy milyen vallási álláspontot foglal el az, aki éppen a megkülönböztetést teszi. Igy pl. a keresztény hivő számára az iszlám minden mozzanata, amely nem egyezik a keresztény állásponttal, babonának számít, és forditva a mohamedán számára ami a kereszténységben nem egyezik Mohamed tanaival, az a "hitetlen gyaurok" babonája.
Még a polgári filozófia kiemelkedő képviselői is többnyire avval a célzattal adnak definiciót a vallásról, hogy ennek köréből kirekesszék azt, ami a saját filozófiai álláspontjukkal ellentétben áll, az általuk adott definiciók tehát valójában saját filozófiai rendszerüket igyekeznek összeegyeztetni a vallással. Nem szükséges e definiciók nagyobb számát idéznünk, mert alapvető hibájuk közös: az a szubjektivizmus, amely tudományos szempontból használhatatlanná teszi valamennyit. Vissza