Élő nyelvtanítás-történet

Tartalom

Témák 5
Előszó a Nyelvpedagógia című tankönyvsorozathoz 13
Előszó a jelen kötethez 17
I. ALAPFOGALMAK 19
1. Anyanyelv, idegen nyelv, második nyelv 19
2. A nyelvi tartalom fogalma és a készségek 20
3. A nyelvtanítás dilemmái 22
4. A módszerek jellemző vonásai 23
5. A tárgyalandó módszerek 24
6. A módszerfogalom hierarchiája 25
II. ÉVSZÁZADOK - DIÓHÉJBAN 27
1. Ókori hagyományok, középkori iskolázás 27
2. Iskolai tantárgyak és szerzők 31
3. A nyelvtanítás fejlettsége az első módszer előtt 34
4. Comenius: renovandus 40
4.1. Comenius nyelvpedagógiai művei 41
4.2. Comenius nyelvtanítása a gyakorlatban 44
5. Az első kanonizált módszer: a nyelvtani-fordító 45
5.1. A nyelvtani-fordító módszer előzményei, kialakulása, elmélete 46
5.2. A nyelvtani-fordító módszer gyakorlata 48
5.2.1. Az osztályterem 48
5.2.2. Tankönyvek 48
5.2.3. Módszerek és tanítási menet 49
5.3. Híres és hírhedt szerzők 50
5.4. A nyelvtani-fordító módszer értékelése 55
6. Kiemelkedő nyelvpedagógiai gondolkodók a 19. században
(Marcel, Prendergast, Gouin) 56
6.1. Claude Marcel (1793-1876) 57
6.2. Thomas Prendergast (1806-1886) 58
6.3. Francois Gouin (1831-1896) 60
III. NYELVTANÍTÁSI ELMÉLETEK, MÓDSZEREK, ELJÁRÁSOK
A 20. SZÁZADBAN 65
1. A direkt módszer 65
1.1. Előzmények 65
1.1.1. A Berlitz-iskolák 66
1.1.2. Változások a nyelvészet és a nyelvpedagógia világában 67
1.2. Az elméleti háttér 69
1.3. A direkt módszer gyakorlata 71
1.4. A direkt módszer értékei, hatása 73
2. Az olvastató módszer 75
2.1. Előzmények 75
2.2. Az olvastató módszer elmélete és gyakorlata 76
2.3. Az olvastató módszer hatása 77
3. Kiemelkedő nyelvpedagógiai gondolkodók a 20. század első felében 78
3.1. Henry Sweet (1845-1912), a nyelvpedagógia atyja 78
3.1.1. Az alaptudományok és néhány elv a bevezető fejezetekben
(The Practical Study of Languages, 1899) 79
3.1.2. Néhány általános elv, jó tanács a kilencedik fejezet alapján 80
3.1.3. További alapelvek a tizedik fejezet alapján 80
3.1.4. Sweet érdemei 81
3.2. Ottó Jespersen (1860-1943) 82
3.2.1. Általános elvek 82
3.2.2. Speciális alapelvek 82
3.2.3. Jespersen hozzájárulása a nyelvpedagógiához 83
3.3. Harold Palmer (1877-1949) 83
3.3.1. Az alaptudományok szerepe Palmer tudományos
módszertanában 84
3.3.2. Néhány alapelv az 1917-es metodikából
(The Scientific Study and Teaching of Languages) 85
3.3.3. Néhány alapelv az 1921-es metodikából
(The Principles of Language Study) 88
3.3.4. Palmer hozzájárulása a nyelvpedagógia fejlődéséhez 91
4. Az intenzív módszer 91
4.1. Az intenzív módszer előzményei és kialakulása 91
4.2. Az intenzív módszer elmélete 93
4.3. Az intenzív módszer gyakorlata 93
4.4. Az intenzív módszer hatása 94
5. Az audiolingvális módszer 95
5.1. Az audiolingvális módszer előzményei és elmélete 95
5.2. Az audiolingvális módszer kialakulása 97
5.3. Az audiolingvális módszer gyakorlata 99
5.4. Az audiolingvális módszer technikai háttere 101
5.5. Az audiolingvális módszer értékelése, mai lehetőségei és hatása 103
6. Az audiovizuális módszer 104
6.1. Előzmények 105
6.2. Az audiovizuális módszer kialakulása 107
6.3. Az audiovizuális módszer elmélete és gyakorlata 107
6.4. Az audiovizuális módszer értékelése, hatása 110
7. A kognitív módszer 112
7.1. Előzmények 112
7.2. Elmélet és gyakorlat 113
7.3. A kognitív módszer értékelése és hatása 115
7.4. Elsajátítás és tanulás Krashen elméleteiben 116
8. Innovátorok az 1960-1970-es években: „humanisztikus" nyelvtanítás 119
8.1. Előzmények 119
8.2. Asher és a cselekedtető módszer 120
8.3. Gattegno és a néma módszer 123
8.4. Curran és a tanácskozó módszer 125
8.5. Lozanov és a szuggesztopédia 131
8.5.1. A szuggesztopédia története, elméleti háttere 131
8.5.2. A szuggesztopédia gyakorlata 133
8.6. A humanisztikus módszerek egybevetése, értékelése 136
A KOMMUNIKATÍV NYELVTANÍTÁSI IRÁNY
ÉS A SZÁZADVÉG 139
1. A kommunikatív nyelvtanítás előzményei 139
1.1. A hetvenes évek nyelvtanítása Magyarországon 139
1.2. A hetvenes évek brit nyelvpedagógiai műveltsége 140
1.2.1. A kultusz kezdete 141
1.2.2. Wilkins jelentősége 143
1.2.3. Az új irányzat felismeri önmagát 146
1.3. A kommunikatív nyelvtanítás más országokban 147
1.4. Az Európa Tanács modern nyelvekre irányuló kutatásai, projektjei . 149
2. A kommunikatív nyelvtanítás elmélete 152
2.1. Nyelvszemléleti változások 152
2.2. Tantervszemléleti változások 154
2.3. A kommunikatív nyelvtanításban leggyakrabban használt
alapfogalmak leltára 158
2.3.1. A beszédszándékok felismerése, a beszédfunkciók
fogalmának tudatosulása 159
2.3.2. Szomszédsági párok 160
2.3.3. Logikai következtetések és előfeltételezések 161
2.3.4. A társalgási (interaktív) készségek tudatosítása 162
2.3.5. A kommunikatív kompetencia mint célmodell fejlődése 162
2.4. A kommunikatív nyelvtanítás osztálytermi gyakorlata 165
2.4.1. A természetes kommunikáció elvárásai és az osztálytermi
valóság 166
2.4.2. Morrow alapelvei a kommunikatív irányzat metodikájáról 167
2.4.3. Kifogások a korai kommunikatív nyelvtanítás gyakorlatával
szemben 170
2.4.4. Kommunikatív gyakorlatok az osztályteremben 171
3. A kommunikatív nyelvtanítás fejlődése, korszakai 178
3.1. A kommunikatív módszer kialakulása (a hetvenes évek) 179
3.2. A kommunikatív nyelvtanítás kifejlődése (a nyolcvanas évek) 180
3.3. A kommunikatív nyelvtanítás elterjedése és kiszélesedése
(a kilencvenes évek) 180
V. ÚJ NYELVTANÍTÁSI ELKÉPZELÉSEK A SZÁZADFORDULÓN 183
1. A kommunikatív nyelvtanítás környezete 184
1.1. Neurolingvisztikai programozás (NLP); többtényezős
intelligencia (MI) 184
1.2. A „természetes" módszer és rokonai 188
1.3. A frazeológiai (vagy „lexikai") módszer 192
2. Tartalomközpontú nyelvtanítás (content-based instruction, CBI) 194
2.1. Tematikus tanterveken alapuló nyelvi kurzusok 196
2.2. A szaknyelvtanítás mint tartalomközpontú nyelvtanítás nem
célnyelvű országokban 197
2.3. Tartalomközpontú nyelvtanítás a célnyelvű országban,
kétnyelvűségben 198
3. Feladatközpontú nyelvtanítás 200
3.1. Laikus vélekedések és előítéletek 200
3.2. A feladatközpontú nyelvtanítás előzményei 201
3.3. A feladatközpontú nyelvtanítás elmélete, létrejöttének kiváltó okai 202
3.4. A feladat és környezete 205
3.5. A feladatok néhány jellegzetessége 206
3.6. A feladatközpontú nyelvtanítás metodikája 209
3.6.1. Felkészítés a kiválasztott feladat elvégzésére 210
3.6.2. A feladat végrehajtása 210
3.6.3. A feladat megoldása utáni tevékenységformák 211
3.7. Osztálytermi üzemmódkapcsoló: egytől az együttig 211
3.8. A feladatközpontú nyelvtanítás esélyei 215
VI. NYELVPEDAGÓGIAI KOMPARATISZTIKA 217
1. A módszerek változásairól 217
2. A módszerek egybevethetősége 221
2.1. A tényezők kiválasztása 222
2.1.1. Az anyanyelv használata
2.1.2. A tudatosság mértéke 223
2.1.3. A nyelvi elemek izoláltsága 241
2.1.4. A kiejtés tanításának mértéke 241
2.1.5. A nyelvtan tanításának mértéke 225
2-1.6. A szókincs tanításának mértéke 225
2.1.7. A nyelvhasználat tanításának arányai 225
2.1.8. Az összes alapkészség tanításának arányai 226
2.1.9. A fordítás szerepe 226
2.1.10. A vezetettség foka 226
2.1.11. A frontális munka aránya 227
2.1.12. A hibajavítás mértéke 227
2.1.13. Az értékelés gyakorisága 227
2.2. A történeti módszerek grafikus ábrázolása 228
2.3. Az egybevető táblázatok 232
3. Nyelvpedagógiai tudatosság 235
4. Rendszerszerűség és nyelvpedagógiai gyakorlat 237
5. A nyelvtanítás-történet fogalma és helye a nyelvpedagógiában 240
6. A nyelvtanítás-történet alap-, rokon és kritikai tudományai 243
FÜGGELÉK 249
VII. A NYELVTANÍTÁS-TÖRTÉNET MINT STÚDIUM
A NYELVTANÁRKÉPZÉSBEN 249
1. A nyelvtanítás-történet mint tananyag legfontosabb tartalmi
alkotóelemei, kategóriái 250
1.1. Fogalmak 251
1.2. Felsorolások 252
1.3. Nevek, tények, adatok 253
1.4. Leírások, történetek és egyéb narratívák 253
2. A nyelvtanítás-történet azonnal hasznosítható erényei 254
3. Javasolt tematika az idegen nyelvek tanításának történetéhez 255
VIII. NYELVTANÍTÁS-TÖRTÉNETI PANTEON: TUDÓSOK,
SZERZŐK, SZEMÉLYISÉGEK 259
IX. BIBLIOGRÁFIA 305
X. NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 325
Névmutató 325
Tárgymutató 331
Ábrák és táblázatok jegyzéke 335

Témakörök