Élő angol nyelvtan

Tartalom

RÖVIDÍTÉSEK ÉS JELEK 15
ELŐSZÓ 19
1. AZ IGEALAKOK ÉS AZ IGECSOPORTOK 21
1.1. AZ IGEALAKOK ÉS AZ IGECSOPORTOK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 21
1.1.1. Az igecsoportok alkotóelemei 22
1.1.2. Az igei kategóriák 22
1.1.3. Az angol igék alakjai 22
1.1.4. Az angol igealakok helyesírása 23
1.1.5. Az angol igealakok kiejtése 24
1.2. AZ ANGOL IGEIDŐK SZERKEZETE 24
1.2.1. Az angol igék ragozása 25
1.2.2. Az operátor és funkciói 26
1.3. AZ IGÉK JELENTÉSTANI CSOPORTJAI 27
1.3.1. Az aspektus és az ige jelentése 28
1.3.1.1. A befejezett és a nem befejezett igeszemlélet 28
1.3.1.2. A folyamatos és a nem folyamatos igeszemlélet 28
1.3.2. A dinamikus igék 29
1.3.3. A statikus igék 31
1.4. AZ ANGOL IGEIDŐK HASZNÁLATA 34
1.4.1. Az egyszerű igeidők és közös jelentésük 34
1.4.1.1. Simple Present (Egyszerű jelen) 34
1.4.1.2. A kötőmód 37
1.4.1.3. Simple Past (Egyszerű múlt) 38
1.4.1.4. Simple Future (Egyszerű jövő) 40
1.4.2. A befejezett igeidők és közös jelentésük 41
1.4.2.1. Present Perfect (Befejezett jelen) 42
1.4.2.2. Past Perfect (Befejezett múlt) 46
1.4.2.3. Future Perfect (Befejezett jövő) 50
1.4.3. A folyamatos igeidők 50
1.4.3.1. Present Continuous (Folyamatos jelen) 5j
1.4.3.2. A going to jelentései 53
1.4.3.3. Past Continuous (Folyamatos múlt) 54
1.4.3.4. A Past Continuous és a Simple Past összehasonlítása 56
1.4.3.5. Future Continuous (Folyamatos jövő) 57
1.4.4. A folyamatos befejezett igeidők 58
1.4.4.1. Present Perfect Continuous (Folyamatos befejezett jelen) 58
1.4.4.2. Past Perfect Continuous (Folyamatos befejezett múlt) 60
1.4.4.3. Future Perfect Continuous (Folyamatos befejezett jövő) 61
1.5. A FELTÉTELES ÉS AZ ÓHAJTÓ MÓD 62
1.5.1. A feltétel kifejezése a főmondatban és a mellékmondatban 62
1.5.2. A kívánság, az óhaj kifejezése 64
1.6. A MÓDBELI SEGÉDIGÉK ÉS HELYETTESEIK 64
1.6.1. Can 65
1.6.2. Could 67
1.6.3 Beableto 70
1.6.4 May 71
1.6.5. Might 73
1.6.6. Be allowed to 74
1.6.7. Will 75
1.6.8. Would 76
1.6.9. Shall 78
1.6.10. Should 79
1.6.11. Ought to 86
1.6.12. Must 87
1.6.13. Have to 88
1.6.14. Need(to) 89
1.6.15. Be to 91
1.6.16. Dare (to) 92
1.6.17. Usedto 93
1.7. A FELSZÓLÍTÓ MÓD 95
1.8. A FÜGGŐ BESZÉD 95
1.9. A FÜGGŐ KÉRDÉS 97
1.9.1. A kiegészítendő függő kérdés 97
1.9.2. Az eldöntendő függő kérdés 98
1.10. AZ IGEIDŐK EGYEZTETÉSE 98
1.11. AZ ANGOL IGENEVEK 104
1.11.1. A főnévi igenév alakjai 104
1.11.2. A gerundium és a participium alakjai 104
1.11.3. Az igenevek kategóriái 105
1.11.4. A ragozott igés tagmondatok átalakítása igeneves tagmondatokká 107
1.12. AZ IGÉBŐL KÉPZETT -ING VÉGŰ ELVONT FŐNÉV 109
2. A FŐNÉVI SZÓSZERKEZET 111
2.1. A FŐNÉVI SZÓSZERKEZET ÖSSZETEVŐI 111
2.1.1. A szimplex főnévi szószerkezet 111
2.1.2. A komplex főnévi szószerkezet 111
2.2. A FŐNÉVI ALAPTAG JELLEMZŐI 112
2.2.1. A főnév száma 112
2.2.1.1. Megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek 112
2.2.1.2. A főnév többes számú alakja 115
2.2.1.3. Rendhagyóságok a főnevek számának a jelölésében 116
2.2.2. A főnév neme 121
2.2.3. A főnév esetei 122
2.3. A DETERMINÁNSOK 125
2.3.1. A névelők 126
2.3.1.1. A határozott névelő megegyező használata a két nyelvben 126
2.3.1.2. A határozatlan névelő megegyező használata a két nyelvben 129
2.3.1.3. A zéró névelő megegyező használata a két nyelvben: 129
2.3.1.4. Általánosítás névelőkkel 130
2.3.1.5. Az angol és a magyar névelők használatának egyéb eltérő esetei 132
2.3.1.6. Az angol névelőnek nem (csak) névelő felel meg a magyarban 136
2.3.2. A mutató névmás mint determináns 138
2.3.3. A birtokos névmás mint determináns 139
2.3.4. A kérdő névmás mint determináns 140
2.3.5. A határozatlan névmás mint determináns 141
2.3.5.1. Az each, every, either, neither mint centrális determináns 141
2.3.5.2. A hangsúlytalan somé, any, valamint a no mint centrális determináns 141
2.3.5.3. A hangsúlyos somé és any mint centrális determináns 143
2.3.5.4. A határozatlan névmás mint predetermináns 144
2.3.5.5. A határozatlan névmás mint posztdetermináns 145
2.3.6. A determinánsként szereplő melléknevek 151
2.3.7. A számnév 153
2.3.7.1. A tőszámnév 153
2.3.7.2. A sorszámnév 158
2.3.7.3. Egyéb számnevek 158
2.3.8. A determinánsok egyéb társulásai 159
2.3.9. A determináns szerepű főnévi szerkezetek 161
2.4. A FŐNÉVI SZERKEZET PREMODIFIKÁTORAI 162
2.4.1. A főnév mint a főnévi szerkezet premodifikátora 162
2.4.2. A melléknévi szerkezet mint a főnévi szerkezet premodifikátora 164
2.4.3. A határozószó mint a főnév premodifikátora 165
2.4.4. A melléknévi igenév mint a főnévi szerkezet premodifikátora 165
2.4.5. A gerundium mint a főnévi szerkezet premodifikátora 166
2.4.6. A főnévi szerkezet egyéb premodifikátorai 167
2.4.7. A főnévi szerkezet premodifikátorainak halmozása 167
2.4.8. A főnévi szerkezet premodifikátorainak szórendje és hierarchiája 168
2.5. A FŐNÉVI SZERKEZET POSZTMODIFIKÁTORAI 170
2.5.1. A főnévi szószerkezet mint értelmező 170
2.5.2. A melléknévi szerkezet mint a főnévi szerkezet posztmodifikátora 170
2.5.3. A határozószó mint a főnévi szerkezet posztmodifikátora 171
2.5.4. Az elöljárószós szerkezet mint a főnévi szerkezet posztmodifikátora 172
2.5.5. A vonatkozó mellékmondat 174
2.5.5. 1. Az angol és a magyar vonatkozó névmások táblázata 174
2.5.5.2. A korlátozó vonatkozó mellékmondatok általános jellemzői 175
2.5.5.3. A korlátozó vonatkozó névmások esetei 177
2.5.5.4. A nem korlátozó vonatkozó mellék mondatok általános jellemzői 180
2.5.5.5. A nem korlátozó vonatkozó névmások esetei 181
2.5.5.6. A vonatkozó határozószókkal bevezetett mellékmondatok 183
2.5.5.7. A névszói alaptag nélküli vonatkozó mellékmondatok 183
2.5.5.8. Az egész mondatra utaló vonatkozó mellékmondatok 184
2.5.6. A ragozott igés mellékmondat mint a főnévi szerkezet posztmodifikátora 184
2.5.7 A főnévi igeneves mellékmondat mint a főnévi szerkezet posztmodifikátora185
2.5.8 A melléknévi igeneves mellékmondat mint a főnévi szerkezet posztmodifikátora187
2.5.9. Az alany előrevetett posztmodifikátora 188
2.5.10. A megszakított főnévi szószerkezet 188
2.6. A FŐNÉVI ALAPTAG HELYETTESÍTÉSE 189
2.6.1. A személyes, az önálló birtokos és a visszaható névmások táblázata 190
2.6.1.1. A személyes névmás mint a főnévi szerkezet alaptagja 190
2.6.1.2. Az általános alany 195
2.6.1.3. Az önálló birtokos névmás mint a főnévi szerkezet alaptagja 196
2.6.1.4. A visszaható névmás mint a főnévi szerkezet alaptagja 196
2.6.1.5. A nyomatékosító névmás 197
2.6.2. A kölcsönös névmás mint főnévi szerkezet 197
2.6.3. A mutató névmás mint a főnévi szerkezet alaptagja 197
2.6.4. A kérdő névmás mint a főnévi szerkezet alaptagja 199
2.6.5. A határozatlan névmás mint a főnévi szerkezet alaptagja 201
2.6.6. A számnév mint a főnévi szerkezet alaptagja 208
3. A MELLÉKNÉVI SZÓSZERKEZET 209
3.1. A MELLÉKNÉVI SZÓSZERKEZET ÖSSZETEVŐI 209
3.2. A MELLÉKNÉV FOKOZÁSA 210
3.3. A MELLÉKNÉV PREMODIFIKÁTORAI 212
3.3.1. A határozószó mint a melléknév premodifikátora 212
3.3.2. A melléknév egyéb premodifikátorai 214
3.4. A MELLÉKNÉV POSZTMODIFIKÁTORAI 215
3.4.1. Az elöljárószós szerkezet mint a melléknév posztmodifikátora 215
3.4.2. A that kötőszós mellékmondat mint a melléknév posztmodifikátora 217
3.4.3. A wh-elemmel bevezetett mellékmondat mint a melléknév posztmodifikátora 218
3.4.4. A főnévi igeneves mellékmondat mint a melléknév posztmodifikátora 218
3.4.5. A hasonlító mellékmondat mint a melléknév posztmodifikátora 221
3.4.6. A melléknév egyéb posztmodifikátorai 223
4. A HATÁROZÓSZÓI SZÓSZERKEZET 225
4.1. A HATÁROZÓSZÓI SZÓSZERKEZET ÖSSZETEVŐI 225
4.2. A HATÁROZÓSZÓK KÉPZÉSE 225
4.3. A HATÁROZÓSZÓK VÉGZŐDÉSÉNEK KIEJTÉSE ÉS HELYESÍRÁSA 226
4.4. AZ AZONOS ALAKÚ DETERMINÁNSOK, NÉVMÁSOK ÉS HATÁROZÓSZÓK 227
4.5. A KÉTALAKÚ HATÁROZÓSZÓK 229
4.6. A HATÁROZÓSZÓK FOKOZÁSA 231
4.7. A HATÁROZÓSZÓK MODIFIKÁTORAI 232
4.7.1. A határozószók premodifikátorai 232
4.7.2. A határozószók posztmodifikátorai 233
5. AZ ELÖLJÁRÓSZÓS SZÓSZERKEZET 235
5.1. AZ ANGOL ELÖLJÁRÓSZÓK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 235
5.2. AZ ELÖLJÁRÓSZÓNAK ÉS VONZATÁNAK MENNYISÉGI JELLEMZŐI 236
5.3. AZ ELÖLJÁRÓSZÓS SZERKEZETEK PREMODIFIKÁTORAI 236
6. AZ EGYSZERŰ MONDATOK MODELLJEI 237
6.1. ALAPFOGALMAK 237
6.1.1. Az ige vonzatai 237
6.1.2. Az egyszerű mondatmodellek és a mondatképletek 238
6.1.3. Az igecsoport és a főige alakja 239
6.2. AZ ALANY ÉS AZ ÁLLÍTMÁNY EGYEZTETÉSE 240
6.3. A MONDATMODELLEK PROTOTÍPUSA ÉS VÁLTOZATAI 246
6.3.1. Az egy vonzattal álló igék mondatmodelljei 247
6.3.2. A két vonzattal álló igék mondatmodelljei 248
6.3.2. A két vonzattal álló igék tárgya 248
6.3.2.2. Az alanykiegészítő 253
6.3.2.3. A tói vonzattal álló igék kötelező határozója 259
6.3.3. A három vonzattal álló igék mondatmodelljei 260
6.3.3. 1. A részeshatározó és helye a mondatban 260
6.3.3.2. A kettős tárgy 266
6.3.3.3. A tárgykiegészítő 267
6.3.3.4. A három vonzattal álló igék kötelező határozója 270
6.3.3.5. A három vonzattal álló igék prepozíciós tárgya 271
6.4. A HALMOZOTT VONZATOK 273
6.5. AZ ANGOL NYELV SPECIÁLIS IGECSOPORTJAINAK MONDATMODELLJEI 275
6.5.1. A szenvedő igék 275
6.5.2. A kvázi-passzív igék 278
6.5.3. Az ergatív igék 280
6.5.4. A tárgyhagyó igék 283
6.5.5. A reciprok igék 285
6.5.6. A konverz prepozíciós igék 286
6.6. EGYÉB MONDATMODELLEK 286
6.6.1. A komplex főnévi szerkezet kettéhasadása 286
6.6.2. A bekebelezés 287
6.6.3. Az alany és a társhatározó egybevonása 288
6.6.4. A kötött mondatrészek elmozdítása szokásos helyükről 288
6.6.5. Mondatmodellek határozatlan alannyal 290
6.6.6. A kiemelő szerkezetek 292
6.6.7. A mondat elején álló határozók és hatásuk
a mondatrészek sorrendjére 294
6.6.8. A főmondat beágyazódása a mellékmondatba 297
6.6.9. Az operátorral alkotott mondatmodellek 298
6.6.9. 1. Az utókérdés 298
6.6.9.2. Az „Én is", „Én sem" típusú magyar mondatok angol megfelelői 299
6.6.9.3. Az egyetértés, a megerősítés tömör kifejezése 300
6.6.9.4. Az egyet nem értés tömör kifejezése 301
6.6.9.5. A meglepődés kifejezése 301
7. AZ ÖSSZETETT MONDATOK 303
7.1. A MELLÉRENDELŐ ÖSSZETETT MONDATOK 303
7.1.1. A kapcsolatos mellérendelés 303
7.1.2. Az ellentétes mellérendelés 303
7.1.3. A választó mellérendelés 304
7.1.4. A következtető utótagú mellérendelés 304
7.1.5. A magyarázó utótagú mellérendelés 304
7.2. AZ ALÁRENDELŐ ÖSSZETETT MONDATOK 305
7.2.1. A ragozott igét tartalmazó mellékmondatok mint kötött mondatrészek 305
7.2.1.1. A that kötőszós alanyi mellékmondat 305
7.2.1.2. A that kötőszós mellékmondat mint alanykiegészítő 307
7.2.1.3. A that kötőszós tárgyi mellékmondat 308
7.2.1.4. A that kötőszós tárgyi mellékmondatok helyettesítése 310
7.2.1.5. A wh-elemmel bevezetett alanyi mellékmondat 311
7.2.1.6. A wh-elemmel bevezetett tárgyi mellékmondat 311
7.2.1.7. A wh-elemmel bevezetett mellékmondat egyéb funkciói 313
7.2.2. Az igeneves mellékmondatok 314
7.2.2.1. A főnévi igeneves alanyi mellékmondat 314
7.2.2.2. A to-val álló főnévi igeneves mellékmondat mint alanykiegészítő 316
7.2.2.3. A főnévi igeneves tárgyi mellékmondat 316
7.2.2.4. Tárgyeset főnévi igenévvel 319
7.2.2.5. Alanyeset főnévi igenvvel 322
7.2.2:6. A gerundiumos alanyi mellékmondat 324
7.2.2.7. A gerundiumos tárgyi mellékmondat 326
7.2.2.8. Gerundium vagy főnévi igenév? 330
7.2.2.9. Mellékmondatok melléknévi igenvvel 334
7.2.2.10. A műveltető szerkezetek 336
8. A SZABAD HATÁROZÓK 341
8.1. A SZÓSZERKEZETEK MINT SZABAD HATÁROZÓK 341
8.1.1. A szabad határozói szerepű szószerkezetek helye a tagmondatban 341
8.1.2. A helyhatározói szerepű szószerkezetek 344
8.1.3. Az időhatározói szerepű szószerkezetek 347
8.1.7. A módféle határozói szerepű szószerkezetek 353
8.1.9. A különféle határozói szerepű szószerkezetek együttes előfordulása 355
8.1.4. A mondatértékű szabad határozók 356
8.2. A SZABAD HATÁROZÓI MELLÉKMONDATOK 357
8.2.1. A ragozott igét tartalmazó szabad határozói mellékmondatok 357
8.2.1.1. Az időhatározói mellékmondat 357
8.2.1.2. A helyhatározói mellékmondat 357
8.2.1.3. Az okhatározói mellékmondat 358
8.2.1.4. A célhatározói mellékmondat 358
8.2.1.5. Az eredményhatározói mellékmondat 359
8.2.1.6. Az aránymondat 360
8.2.1.7. A módhatározói mellékmondat 360
8.2.1.8. A megengedő mellékmondat 361
8.2.1.9. A megengedő mellékmondat egy különleges fajtája 361
8.2.1.10. A feltételes mellékmondat 362
8.2.2. Az igeneves szabad határozói mellékmondatok 366
8.2.2.1. Főnévi igeneves határozói mellékmondatok 366
8.2.2.2. Az alany nélküli melléknévi igeneves határozói mellékmondatok 367
8.2.2.3. A melléknévi igeneves határozói mellékmondatok saját alannyal 368
8.2.2.4. A gerundiumos határozói mellékmondatok 369
8.2.3. Az állítmány, illetve az alany és az állítmány nélküli határozói mellékmondatok 371
8.2.4. A kommentáló tagmondatok 372
9. AZ ELLIPSZIS 375
9.1.1. Ellipszis a szószerkezetekben 375
9.1.2. A társalgási nyelv hiányos mondatai 376
9.1.2.1. A hiányos kérdések 376
9.1.2.2. A hiányos válaszmondatok 377
9.1.2.3. A társalgási nyelv egyéb hiányos mondatai 379
9.1.3. Ellipszis a mellérendelő összetett mondatokban 380
FÜGGELÉK 383
IRODALOM 387
TÁRGYMUTATÓ 389

Témakörök