Elmozdult képek

Fülszöveg

Születtem, 1928-ban, Január 22-én, Terepen (az Avas völgyében) ahol édesapám -- Panek Dezső - akkoriban mozdonyezető volt egy fűrészüzemben. Tanulmányaimat a Túr menti Kőszegremetén kezdtem el, majd később Avasfelsőfaluban, Józsefházán, Szatmáron és Bukarestben folytattam, de máig sem fejeztem be sehol. Írni akkor kezdtem, amikor - tíz-tizenegy éves koromban - fellázadtam egy kész írásminta ellen, édesanyám - született Somogyi Piroska - a tanúm, szelíden unszolt: köszöntsem keresztapám-nagybátyámat születése napján a "Levelek minden alkalomra" szövegével. Ekkor törtem ki először "az adott világ" keretei közül - a magam levelét írtam meg, azóta is ritkán éreztem olyan szellemi gyönyört. Ezt csak azért mondom el, mert a magatartást mindig többre becsültem a puszta fogalmazásnál, bár szerencsés esetben - író esetében - a tett maga azonos a művészi megfogalmazással. Tizennyolc éves koromban - 1946-ban - Szatmáron "lapot alapítottam", a Diákszót, amelynek az érettségiig főszerkesztője voltam. Dolgoztam a szatmári Dolgozó Népnél, a kolozsvári Igazságnál, majd (1952 nyarától 1958 őszéig) az Utunk szerkesztőségében, voltam a Dolgozó Nő belső munkatársa, az Előre főmunkatársa, tíz éve az Igaz Szó szerkesztője vagyok. Harminc éve Kolozsváron élek. Sok minden lehettem volna, de korán el kellett döntenem, mi szeretnék lenni majd. 1959-1961 között villanyszerelőként (magas feszültségű ipari áramot szerelőként) működtem, mert szeretem a változatosságot, és nem szeretem a betokosodást. (Mások akarták így.) Az igazságot a hátam mögött is kimondó barátaim szerint: szeretek nősülni és újranősülni. De szerelmem a saját fejünkben termő gondolat. Ezen kívül - szerintem - kiválóan főzök (én eszem meg), remekül (mert óvatosan) vezetek gépkocsit, valamint még nem felejtetem el gyalogolni. Kedvenc íróim: a könyvtárak. Állítólag már megtaláltam a saját hangomat, de ez valójában csak az Összes Művek tető alá hozása után derül majd ki. Harminc év hazai magyar írásának jelenléti naplója bárhol felültethő: nem hiányoztam - a felfedező (azaz a teljes) írói felelettel azonban jórészt még adós vagyok. Hiszek az írás felelős hatalmában, éppen ezért: a kibontakozó XXI. század konok és talán tartós szépségében is. Legyen neked könnyű ez a könyv, ó, Nyájas Olvasó, és járj mindig szerencsével életedben, mely bizonyára csöppet sem könnyebb a többi ember életénél. Vissza