A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Élmények és tanulságok

Szerző
Budapest
Kiadó: Magyar Történelmi Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 933 oldal
Sorozatcím: Magyarország újabbkori történetének forrásai
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Gaal Jenő nyug. műegyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia igazgató és r. tagja, 1926 június 5-én kelt levelében "Élmények és Tanulságok" című emlékiratait kiadásra felajánlotta a Magyar... Tovább

Előszó

Gaal Jenő nyug. műegyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia igazgató és r. tagja, 1926 június 5-én kelt levelében "Élmények és Tanulságok" című emlékiratait kiadásra felajánlotta a Magyar Történelmi Társulatnak és egyúttal a Társulat rendelkezésére bocsátotta a szükséges költségeket is. A Társulat a kiadást készségesen magára vállalta, mert kétségtelennek tartotta, hogy a nagyműveltségű, éles megfigyelőképességgel bíró tudós szerzőnek emlékiratai forrásértéket jelentenek, főleg az 1867-i kiegyezést követő korszak történetére vonatkozólag és ennek következtében beillenek a Társulat munkaprogrammjába. Az emlékiratokban valóban rendkívül sok korjellemző adatot, megfigyeléseken és tapasztalatokon alapuló jellemrajzokat és helyzetképeket, meggyőződésből fakadt kritikákat és ténymegállapításokat találunk. De elénk tárul a közügyért önzetlenül fáradozó és harcoló egyén sok-sok akadályokba ütköző közéleti pályájának képe is, amelyből azt az egy tanulságot mindenesetre levonhatjuk, hogy mindenkinek megadatik a mód és a lehetőség a haza iránt tartozó kötelességek becsületes teljesítésére.
Gaal Jenő hosszú éveken át dolgozott emlékiratain. Különösen arra volt tekintettel, hogy előadásának hangja minél tárgyilagosabb legyen. Az igazságot kereste ugyan, de óvakodott az elsietett kritikától. Ha egyénekről, pártokról, tervekről vagy bevégzett eseményekről ítéletet mondott is, abban méltányos és körültekintő igyekezett lenni. Ez a lelkiismeretes mérlegelés volt az oka annak, hogy emlékiratait többször átjavította és különösen azokat a részleteket szövegezte át újból vagy hagyta ki egészen, amelyeket eredetileg talán a pillanatok hatása alatt vetett papírra, amelyekről azonban lehiggadt fontolgatás után beismerte, hogy módosításra szorultak. Víg Albert nyug. helyettes államtitkár, Gaal Jenő legrégibb barátainak egyike és Társulatunk másodalelnöke: Lukinich Imre, akiket Gaal Jenő annakidején emlékiratainak gondozására felkért, teljesen alkalmazkodtak a szerző szándékaihoz; figyelembe vették az általa végzett javításokat és a szöveget úgy rendezték sajtó alá, ahogyan azt a szerző maga óhajtotta és tette volna... Vissza

Tartalom

ElőszóV
Víg Albert: Gávai Gaal JenőVII
Gróf Széchenyi István
A megújhodás kora
Gávai Gaal Jenő életének folyása
Gávai Gaal Jenő írói munkássága
Főbb művei
Szemelvények írásaiból és beszédeiből
Gávai Gaal Jenő egyénisége
Tevékenysége, lelkülete, gondolkozása, szellemi iránya, módszere
Élmények és tanulságok
Bevezetés1
1846-1870. Származás. Gyermekkor. Első ifjúság. Fiatal férfikor 1346-18705
A gávai Gaal-család
Szülői ház
Első iskoláztatás
Középiskolai bevezető tanulmányok
Lieb Miska, a későbbi világhírű Munkácsy Mihály
Az uralkodó pár körutazása az Alföldön
A sziondai és bassarágai bérlet
A selmecbányai és a pozsonyi liceumban
A Széchenyi-rekviem
Az 1861. évi képviselőválasztás
Egyetlen költői kísérletem (1863)
A régi Magyarország emlékei Pozsonyban
Atyám intelme
Pályaválasztás
Jogi tanulmányaim Pesten
Az 1865-66-i országgyűlés
A kis követek között
Az 1866-i osztrák-porosz háború
Egyetemi tanulmányaim Bécsben
Pályatársak
A koronázás
Pályázat a Magyar Tudományos Akadémia "Wodianer utazási ösztöndíj"-ára
Válságos fordulat a családi gazdaságan
Művészeti tanulmányok Czigler Győző társaságában
1871-1878. Közéleti pályám kezdete61
Első lépések
Arad megye, Arad sz. kir. város s az aradi kereskedelmi és iparkamara szolgálatában
A Kamara szervezésének munkálatai
I. Ferenc József látogatása Aradon (1872)
Az 1873. évi bécsi világkiállításon
Európai tanulmányúton (1874)
A kamarai élet fejlesztése
Jelöltetésem a battonyai kerületben
Csiky Gergely buzgólkodása
Az Aradi Gazdasági Egyesület élén
A kisjenői, pankotai és pécskai vándor-közgyűlések
A statisztikai kongresszus
A kamarai első nagy évi jelentés
Az Aradi Gazdasági Egyesület és vidéki gazdakörei
A közhangulat
Az 1867. évi közjogi kiegyezés alapján állott úgynevezett egyesült ellenzék
1879-1893. A Képviselőházban85
Küzdelem a pécskai választókerületért
Képviselővé választatásom
Két évig pártköteléken kívül
A székesfehérvári gazdasági kiállítás és az 1879. évi közgazdasági kongresszus
Első parlamenti beszéd (az 1872. évi ipartörvény reformja)
Az 1881. évi képviselőválasztások
Versengés a pécskai kerületért
Megválasztatásom Világoson
Tanulmányúton Olaszországban és Nyugat-Európában
Az 1883. évi nemzetközi villamossági kiállítás Bécsben
Az ellenzéki hangulat emelkedése
Az 1884. évi aradi nagy összejövetel
Újabb versengés a pécskai mandátumért
Gróf Apponyi Albert mint bizalmiférfiú
Megválasztatásom gróf Károlyi Tiborral szemben
Az 1885. évi országos kiállítás és a nemzetközi gazdasági kongresszus
Gróf Károlyi Sándor szerepe
A kongresszus sikere
Lesseps Ferdinánd aradi látogatása
Szövetkezeti mozgalmak
Tanulmányúton Észak-Európában
1893-1894. A Képviselőházban és a hivatalban
Az 1887. évi költségvetési vita
A német és az olasz kereskedelmi szerződések
Az állategészségügyi törvény
Tanulmányúton a Keleten
A pécsi országos borászati kongresszus
Az új véderő törvényjavaslat
Az 1889. évi párizsi világkiállítás
A szőlészet terén tett nagy kísérletek Franciaországban
Dél Európában
Az 1890. évi politikai helyzet
Az aradi iparkiállítás
Az aradi fa- és fémipari szakiskola
Az Országos Ipartanács megalakulása
A vasárnapi munkaszünetről és a munkások betegség esetén való segélyezéséről szóló törvényjavaslat
A Kir. József-Műegyetemen magántanárrá habilitáltatásom
Baross Gábor ajánlata a fiumei tengerészeti hatóság vezetésének elfogadása iránt
A koronázás negyedszázados emlékünnepe
Wekerle Sándor miniszterelnöksége
A Vaskapu és az Alsó-Duna szabályozásának munkái
A valutaszabályozás
A romániai nemzetiségi mozgalmak
A politikai élet hullámzása
A politikától való szabadulás gondolata
A kereskedelemügyi minisztériumban
Tanulmányúton Angliában
1894-1913. A Műegyetem és az Akadémiában147
A Kir. József-Műegyetem nemzetgazdaságtani tanszékén
Az 1896. évi választások
Báró Bánffy Dezső miniszterelnöksége
Az ezredéves ünnepségek és a nagy általános nemzeti kiállítás
A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választatásom
Akadémiai székfoglalóm: Carlyle Tamás társadalompolitikai rendszere
Arad sz. kir. város és Arad megye monográfiája
Tanulmányúton Oroszországban
Nemzetgazdaságtani kézikönyvem két kötete
Széll Kálmán miniszterelnöksége
Gróf Apponyi Albert a Képviselőház elnöke
Gróf Széchenyi István nemzetfejlesztő politikai rendszere
Berzeviczy Gergely élete és művei
A Nemzetközi Statisztikai Intézet budapesti közgyűlése
A "Népszerű Főiskolai Tanfolyam" (University Extension) szervezete
Láng Lajos minisztersége és a kereskedelemügyi államtitkárság felajánlása
Gróf Tisza István házelnöksége
1904-1908. A Nemzetközi Törvényes Munkásvédelmi Egyesületben229
A Nemzetközi Törvényes Munkásvédelmi Egyesületben mint a magyar kormány állandó képviselője
A közállapotok elfajulása
A szabadelvű párt bukása
Justh Gyula a Képviselőház elnöke
Gróf Apponyi Albert a negyvennyolcas függetlenségi pártban
Az Országos Alkotmánypárt
A koalició kormánya
Gróf Tisza István félreállott
Magyarország közgazdasági és társadalmi politikája a huszadik század elején
II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatala
A Magyar Társadalomtudományi Társulat megalkotása
Az Országos Szabadoktatási Kongresszus Pécsett
Berzeviczy Gergely kakaslomnici ősi kastélyán a Magyar Tudományos Akadémia emléktáblájának elhelyezése
A londoni erkölcsnevelésügyi kongresszus
1909-1914. A Főrendiházban. Szociálpolitikai tevékenységem283
Főrendiházi örökös tagság
A birtokpolitikai nagy szaktanácskozmány
Széchenyi mint iparfejlesztő
Emlékbeszéd Falk Miksa felett
A bécsi vadászati kiállítás magyar csoportja
Az 1910. évi luganói értekezlet
Emlékezés Kautz Gyulára
Khuen-Héderváry kormánya
A Tisza-Andrássy-féle kibontakozási tárgyalások
A Kivándorlási Tanács megalakulása
A Széchenyi-ciklus
Széchenyi eszmevilága
A drezdai nemzetközi egészségügyi kiállítás
A választójog az O. M. G. E.-ben
Nemzetgazdaságtani és szociálpolitikai vezérfonal
Sándor Józsefnek, az Emke vezérének intelme a Közművelődési Tanácsban
A közegészségügyi szaktanácskozmány
A szociális kurzus
Lukács László kormánya
A balkáni háború
Gróf Tisza István a Képviselőház elnöke
A londoni munkásügyi nemzetközi értekezlet
Az 1912. évi nemzetközi szociális hét Zürichben
Gróf Tisza István miniszterelnöksége
Rómában
A nagyháború kitörése
1915-1918. Élményeim a világháború idején357
A háború eseményei
A társadalom hazafias-emberbaráti mozgalmai
Háborús előadások
A Fajegészségügyi Bizottság
A Magyar Gazdaszövetség birtokpolitikai tanácskozmánya
Visszavonulásom a Kir. József-Műegyetemen
Magyarország iparát, kereskedelmét, közlekedését és államháztartását ismertető munkáim
A Főrendiház bizottságaiban
Szaktanácskozások a munkaközvetítésről
Strobl Alajos szobrásművész műtermében
I. Ferenc József király halála
IV. Károly király trónralépése
Koronázása
Thessedik Sámuelről szóló munkáim
Az Országos Közoktatási Tanácsban
Politikai válságok
Gróf Esterházy Móric miniszterelnöksége
Az egyelőre utolsó üdvözlő beszéd a magyar Arad megye nevében
A "Falu gondozása"
Wekerle Sándor kormánya
A bomlás jelei
A kor erkölcsi süllyedése
A Széchenyi-ciklus harmadik szakasza
Bezerédj Pál emlékezete
A társadalmi összhang
Szentirmai Imre levele
Az 1918. évi bel- és külpolitikai helyzet hullámzása
A bomlás megindulása
A Wekerle-kormány bukása
IV. Károly kiáltványa
A Képviselőház feloszlása
Belső forrongások
1918-1919. A forradalmi mozgalmak alatt485
A szociális forradalom
A nemzetiségek forrongása
A gyulafehérvári proklamáció
A külföldi tanulmányozó missziók
A Területi Integritást Védő Liga
A március 21-i forradalom
A proletár-diktatúra
A felfordulás fokozódása
Toborzás a vörös hadseregbe
A külpolitikai helyzet
A túszok
A szociális termelés
Ellenforradalmi kísérletek
Az aradi kormány
A szegedi kormány
A júniusi (24) ellenforradalom
A bolsevikok rémtettei
Az ántánt a tanácskormánnyal nem áll szóba
A román csapatok átlépik a Tiszát
Romanelli felhívása a magyar néphez
Az ellenséges megszállás
József királyi herceg kiáltványa
Friedrich István átmeneti kormánya
A nemzeti irányú berendezkedés
A kommunista gyilkosságok leleplezése
A román katonák harácsolása
A magyar nemzeti hadsereg megalakulása a Tisza és a Maros összefolyásánál
Az antibolseviki komité (A. B. C.)
A szegedi kormány küzdelmei
Az új választási rendelet
A megszállott országrészek magyarságának szenvedései
A menekültek
A belső és külső állapotok hullámzása
1919 november 2-1920 junius 4, Közvetlenül Trianon előtt583
Sir George Clark, az antant diplomata kiküldöttének tanácskozásai Budapesten
A román csapatok távozása
A magyar nemzeti hadsereg bevonulása
Horthy Miklós fővezér kiáltványa
A magyar nők zászlaja
Huszár Károly kormányelnöksége
A pozsonyi és kolozsvári menekült egyetemi tanárok
Keynes könyve a békeszerződés készítésének rejtelmeiről
A közhangulat
Egyes külföldi államok rokonszenve Magyarország iránt
A magyar békedelegáció a párizsi értekezleten
Gróf Apponyi Albert expozéja
Szónoki sikere
Tiltakozó gyűlések
Önvédelmünk
A magyarság kulturális egységének fenntartására irányuló törekvések
A magyar békefeltételek hivatalos szövege
Válaszunk: az elszakítandó részeken rendeljék el a népszavazást
A nemzetgyűlés megnyitása (1920. február 16)
A pártok versengése
Horthy Miklós kormányzóvá választatása (1920. március 1.)
Eskütétele
A Főrendiház ú. n. vigiláló bizottságának ülése (1920. március 9.)
Simonyi-Semadám Sándor kormánya
A Külügyi Társaság megalakulása
A magyarság veszélyes helyzete
Látogatásom gróf Apponyi Albertnél (1920. április 23.)
Magánkihallgatáson a kormányzónál
Millerand levele
A magyar kormány válaszjegyzéke
Trianon (1920. június 4.)
1920 június-1922 augusztus Trianon után653
Gróf Apponyi Albert jászberényi beszéde (1920. június 6.)
Gróf Teleki Pál kormánya (1920. július 22.)
Gróf Czernin Ottokár, volt közös külügyminiszter emlékiratai
Emlékirat Arad megye visszacsatolása érdekében
A határkiigazítás munkálatai
A világpolitikai helyzet változása
Belső küzdelmeink
Gróf Teleki Pál szegedi beszámoló beszéde
Az elszakított országrészek denacionalizálása
Az ipari munkaügyi kodifikáló bizottság élén
Hegedüs Loránt pénzügyminisztersége
A nyugatmagyarországi kérdés német megvilágításban (Jürgen Diederich Hahn volt német miniszter)
A főrendek tizes-bizottságának értekezlete
A Magyar Ki- és Visszavándorlókat Védő Iroda
József királyi hercegnél
A legitimizmus
IV. Károly megjelenése a nemzeti palotában
Az antant álláspontja
IV. Károly 1921. évi április 2-án keltezett kiáltványa
Gróf Bethlen István kormánya
Trianon bírálata az angol parlamentben
Gróf Apponyi Albert ötvenéves közéleti pályafutása. (1921. május 28.)
A magyar törvényhozás és társadalom hódolata
Tanulmányi séta a megszállott Arad városában
A város és a megye közállapotai
Gróf Apponyi Albert szózata az 1921. évi Helikon ünnepén
A nyugat-magyarországi kérdés
A velencei értekezlet
IV. Károly megjelenése Sopronban (1921. október 21.)
A magyar kormány álláspontja (19ö20. I. t.-c.)
Gróf Bethlen István kiáltványa
A királykérdés
Összeütközések a királyi és a kormánycsapatok között
A királyi pár Tihanyban
Az ántánt beavatkozása
A kisántánt viselkedésének megítélése az angol parlamentben
A soproni népszavazás (1921. december 13.)
A Határmegállapító Bizottság helyszíni tárgyalásain (1922. február 28.)
Az Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanács elnöki tisztségében
A nemzetközi parlamenti gyűlés tagjai Budapesten
Magyarország egyhangú felvétele a Népszövetségbe
Az utolsó állomás felé. 1923-1933.
Forndorlatok a határmegállapítás körül
Bandholz amerikai tábornok a románok felháborító viselkedéséről
Izgalmak Csonka-Arad megyénk Csanád megyéhez való csatolása miatt
Anyagi és erkölcsi romlásunk
Centenáriumok
A nők szociális tanfolyama
Gróf Bethlen István és Kállay Tibor európai körútja
Az ifjúsági Széchenyi Szövetséget újjáélesztő gyűlésen
Az állam és a társadalom összefogása a kivándorlás ügyének védelme érdekében
Gróf Apponyi Albert körútja az Északamerikai Egyesült Államokban
"Széchenyi Eszmevilága" c. gyüjtemény harmadik kötete
"Vándormozgalmak világszerte" c. előadásom
Gróf Desewffy Aurélnél
A mezőgazdasági válság jelentkezése
Fokozott tevékenységem a Magyar Tudományos Akadémiában és az irodalom terén
A Nemzetgazdasági Bizottság élén
Emlékbeszéd Matlekovits Sándor fölött
Közgazdasági irodalmunk fejlesztése érdekében
A Magyar Tudományos Akadémia centenáriuma
Tanulmányom a Külügyi Társaság "Apponyi emlékkönyv"-ében
Nyolcvanadik életévem fordulóján
Széchenyi "Hitel"-ének centenáriumán
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület centenáriuma
"A Legnagyobb Magyar" című munkám
Gróf Bethlen István tízéves kormányzása és lemondása
Gróf Károlyi Gyula miniszterelnöksége
Gömbös Gyula a kormány élén
Gróf Bethlen István válogatott beszédeinek gyüjteménye
Irodalmi tevékenységem felújulása: tanulmányaim, értekezéseim és közérdekű újabb beszédeim két kötetes gyüjteménye
A magyar tudományos világ halottai
Gróf Apponyi Albert halála (1933. február 7.) Genfben igen fontos hazafias szolgálatai színhelyén
A revízió kérdése
A világ gazdasági válsága
A pénzügyi és valutaválság
Házassági frigyünk félszázados fordulója
Végszavam801
Gávai Gaál Jenő irodalmi munkássága807
Jegyzetek819
Név- és tárgymutató857

Gávai Gaal Jenő

Gávai Gaal Jenő műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Gávai Gaal Jenő könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem