Előszó | V |
Víg Albert: Gávai Gaal Jenő | VII |
Gróf Széchenyi István | |
A megújhodás kora | |
Gávai Gaal Jenő életének folyása | |
Gávai Gaal Jenő írói munkássága | |
Főbb művei | |
Szemelvények írásaiból és beszédeiből | |
Gávai Gaal Jenő egyénisége | |
Tevékenysége, lelkülete, gondolkozása, szellemi iránya, módszere | |
Élmények és tanulságok | |
Bevezetés | 1 |
1846-1870. Származás. Gyermekkor. Első ifjúság. Fiatal férfikor 1346-1870 | 5 |
A gávai Gaal-család | |
Szülői ház | |
Első iskoláztatás | |
Középiskolai bevezető tanulmányok | |
Lieb Miska, a későbbi világhírű Munkácsy Mihály | |
Az uralkodó pár körutazása az Alföldön | |
A sziondai és bassarágai bérlet | |
A selmecbányai és a pozsonyi liceumban | |
A Széchenyi-rekviem | |
Az 1861. évi képviselőválasztás | |
Egyetlen költői kísérletem (1863) | |
A régi Magyarország emlékei Pozsonyban | |
Atyám intelme | |
Pályaválasztás | |
Jogi tanulmányaim Pesten | |
Az 1865-66-i országgyűlés | |
A kis követek között | |
Az 1866-i osztrák-porosz háború | |
Egyetemi tanulmányaim Bécsben | |
Pályatársak | |
A koronázás | |
Pályázat a Magyar Tudományos Akadémia "Wodianer utazási ösztöndíj"-ára | |
Válságos fordulat a családi gazdaságan | |
Művészeti tanulmányok Czigler Győző társaságában | |
1871-1878. Közéleti pályám kezdete | 61 |
Első lépések | |
Arad megye, Arad sz. kir. város s az aradi kereskedelmi és iparkamara szolgálatában | |
A Kamara szervezésének munkálatai | |
I. Ferenc József látogatása Aradon (1872) | |
Az 1873. évi bécsi világkiállításon | |
Európai tanulmányúton (1874) | |
A kamarai élet fejlesztése | |
Jelöltetésem a battonyai kerületben | |
Csiky Gergely buzgólkodása | |
Az Aradi Gazdasági Egyesület élén | |
A kisjenői, pankotai és pécskai vándor-közgyűlések | |
A statisztikai kongresszus | |
A kamarai első nagy évi jelentés | |
Az Aradi Gazdasági Egyesület és vidéki gazdakörei | |
A közhangulat | |
Az 1867. évi közjogi kiegyezés alapján állott úgynevezett egyesült ellenzék | |
1879-1893. A Képviselőházban | 85 |
Küzdelem a pécskai választókerületért | |
Képviselővé választatásom | |
Két évig pártköteléken kívül | |
A székesfehérvári gazdasági kiállítás és az 1879. évi közgazdasági kongresszus | |
Első parlamenti beszéd (az 1872. évi ipartörvény reformja) | |
Az 1881. évi képviselőválasztások | |
Versengés a pécskai kerületért | |
Megválasztatásom Világoson | |
Tanulmányúton Olaszországban és Nyugat-Európában | |
Az 1883. évi nemzetközi villamossági kiállítás Bécsben | |
Az ellenzéki hangulat emelkedése | |
Az 1884. évi aradi nagy összejövetel | |
Újabb versengés a pécskai mandátumért | |
Gróf Apponyi Albert mint bizalmiférfiú | |
Megválasztatásom gróf Károlyi Tiborral szemben | |
Az 1885. évi országos kiállítás és a nemzetközi gazdasági kongresszus | |
Gróf Károlyi Sándor szerepe | |
A kongresszus sikere | |
Lesseps Ferdinánd aradi látogatása | |
Szövetkezeti mozgalmak | |
Tanulmányúton Észak-Európában | |
1893-1894. A Képviselőházban és a hivatalban | |
Az 1887. évi költségvetési vita | |
A német és az olasz kereskedelmi szerződések | |
Az állategészségügyi törvény | |
Tanulmányúton a Keleten | |
A pécsi országos borászati kongresszus | |
Az új véderő törvényjavaslat | |
Az 1889. évi párizsi világkiállítás | |
A szőlészet terén tett nagy kísérletek Franciaországban | |
Dél Európában | |
Az 1890. évi politikai helyzet | |
Az aradi iparkiállítás | |
Az aradi fa- és fémipari szakiskola | |
Az Országos Ipartanács megalakulása | |
A vasárnapi munkaszünetről és a munkások betegség esetén való segélyezéséről szóló törvényjavaslat | |
A Kir. József-Műegyetemen magántanárrá habilitáltatásom | |
Baross Gábor ajánlata a fiumei tengerészeti hatóság vezetésének elfogadása iránt | |
A koronázás negyedszázados emlékünnepe | |
Wekerle Sándor miniszterelnöksége | |
A Vaskapu és az Alsó-Duna szabályozásának munkái | |
A valutaszabályozás | |
A romániai nemzetiségi mozgalmak | |
A politikai élet hullámzása | |
A politikától való szabadulás gondolata | |
A kereskedelemügyi minisztériumban | |
Tanulmányúton Angliában | |
1894-1913. A Műegyetem és az Akadémiában | 147 |
A Kir. József-Műegyetem nemzetgazdaságtani tanszékén | |
Az 1896. évi választások | |
Báró Bánffy Dezső miniszterelnöksége | |
Az ezredéves ünnepségek és a nagy általános nemzeti kiállítás | |
A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választatásom | |
Akadémiai székfoglalóm: Carlyle Tamás társadalompolitikai rendszere | |
Arad sz. kir. város és Arad megye monográfiája | |
Tanulmányúton Oroszországban | |
Nemzetgazdaságtani kézikönyvem két kötete | |
Széll Kálmán miniszterelnöksége | |
Gróf Apponyi Albert a Képviselőház elnöke | |
Gróf Széchenyi István nemzetfejlesztő politikai rendszere | |
Berzeviczy Gergely élete és művei | |
A Nemzetközi Statisztikai Intézet budapesti közgyűlése | |
A "Népszerű Főiskolai Tanfolyam" (University Extension) szervezete | |
Láng Lajos minisztersége és a kereskedelemügyi államtitkárság felajánlása | |
Gróf Tisza István házelnöksége | |
1904-1908. A Nemzetközi Törvényes Munkásvédelmi Egyesületben | 229 |
A Nemzetközi Törvényes Munkásvédelmi Egyesületben mint a magyar kormány állandó képviselője | |
A közállapotok elfajulása | |
A szabadelvű párt bukása | |
Justh Gyula a Képviselőház elnöke | |
Gróf Apponyi Albert a negyvennyolcas függetlenségi pártban | |
Az Országos Alkotmánypárt | |
A koalició kormánya | |
Gróf Tisza István félreállott | |
Magyarország közgazdasági és társadalmi politikája a huszadik század elején | |
II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatala | |
A Magyar Társadalomtudományi Társulat megalkotása | |
Az Országos Szabadoktatási Kongresszus Pécsett | |
Berzeviczy Gergely kakaslomnici ősi kastélyán a Magyar Tudományos Akadémia emléktáblájának elhelyezése | |
A londoni erkölcsnevelésügyi kongresszus | |
1909-1914. A Főrendiházban. Szociálpolitikai tevékenységem | 283 |
Főrendiházi örökös tagság | |
A birtokpolitikai nagy szaktanácskozmány | |
Széchenyi mint iparfejlesztő | |
Emlékbeszéd Falk Miksa felett | |
A bécsi vadászati kiállítás magyar csoportja | |
Az 1910. évi luganói értekezlet | |
Emlékezés Kautz Gyulára | |
Khuen-Héderváry kormánya | |
A Tisza-Andrássy-féle kibontakozási tárgyalások | |
A Kivándorlási Tanács megalakulása | |
A Széchenyi-ciklus | |
Széchenyi eszmevilága | |
A drezdai nemzetközi egészségügyi kiállítás | |
A választójog az O. M. G. E.-ben | |
Nemzetgazdaságtani és szociálpolitikai vezérfonal | |
Sándor Józsefnek, az Emke vezérének intelme a Közművelődési Tanácsban | |
A közegészségügyi szaktanácskozmány | |
A szociális kurzus | |
Lukács László kormánya | |
A balkáni háború | |
Gróf Tisza István a Képviselőház elnöke | |
A londoni munkásügyi nemzetközi értekezlet | |
Az 1912. évi nemzetközi szociális hét Zürichben | |
Gróf Tisza István miniszterelnöksége | |
Rómában | |
A nagyháború kitörése | |
1915-1918. Élményeim a világháború idején | 357 |
A háború eseményei | |
A társadalom hazafias-emberbaráti mozgalmai | |
Háborús előadások | |
A Fajegészségügyi Bizottság | |
A Magyar Gazdaszövetség birtokpolitikai tanácskozmánya | |
Visszavonulásom a Kir. József-Műegyetemen | |
Magyarország iparát, kereskedelmét, közlekedését és államháztartását ismertető munkáim | |
A Főrendiház bizottságaiban | |
Szaktanácskozások a munkaközvetítésről | |
Strobl Alajos szobrásművész műtermében | |
I. Ferenc József király halála | |
IV. Károly király trónralépése | |
Koronázása | |
Thessedik Sámuelről szóló munkáim | |
Az Országos Közoktatási Tanácsban | |
Politikai válságok | |
Gróf Esterházy Móric miniszterelnöksége | |
Az egyelőre utolsó üdvözlő beszéd a magyar Arad megye nevében | |
A "Falu gondozása" | |
Wekerle Sándor kormánya | |
A bomlás jelei | |
A kor erkölcsi süllyedése | |
A Széchenyi-ciklus harmadik szakasza | |
Bezerédj Pál emlékezete | |
A társadalmi összhang | |
Szentirmai Imre levele | |
Az 1918. évi bel- és külpolitikai helyzet hullámzása | |
A bomlás megindulása | |
A Wekerle-kormány bukása | |
IV. Károly kiáltványa | |
A Képviselőház feloszlása | |
Belső forrongások | |
1918-1919. A forradalmi mozgalmak alatt | 485 |
A szociális forradalom | |
A nemzetiségek forrongása | |
A gyulafehérvári proklamáció | |
A külföldi tanulmányozó missziók | |
A Területi Integritást Védő Liga | |
A március 21-i forradalom | |
A proletár-diktatúra | |
A felfordulás fokozódása | |
Toborzás a vörös hadseregbe | |
A külpolitikai helyzet | |
A túszok | |
A szociális termelés | |
Ellenforradalmi kísérletek | |
Az aradi kormány | |
A szegedi kormány | |
A júniusi (24) ellenforradalom | |
A bolsevikok rémtettei | |
Az ántánt a tanácskormánnyal nem áll szóba | |
A román csapatok átlépik a Tiszát | |
Romanelli felhívása a magyar néphez | |
Az ellenséges megszállás | |
József királyi herceg kiáltványa | |
Friedrich István átmeneti kormánya | |
A nemzeti irányú berendezkedés | |
A kommunista gyilkosságok leleplezése | |
A román katonák harácsolása | |
A magyar nemzeti hadsereg megalakulása a Tisza és a Maros összefolyásánál | |
Az antibolseviki komité (A. B. C.) | |
A szegedi kormány küzdelmei | |
Az új választási rendelet | |
A megszállott országrészek magyarságának szenvedései | |
A menekültek | |
A belső és külső állapotok hullámzása | |
1919 november 2-1920 junius 4, Közvetlenül Trianon előtt | 583 |
Sir George Clark, az antant diplomata kiküldöttének tanácskozásai Budapesten | |
A román csapatok távozása | |
A magyar nemzeti hadsereg bevonulása | |
Horthy Miklós fővezér kiáltványa | |
A magyar nők zászlaja | |
Huszár Károly kormányelnöksége | |
A pozsonyi és kolozsvári menekült egyetemi tanárok | |
Keynes könyve a békeszerződés készítésének rejtelmeiről | |
A közhangulat | |
Egyes külföldi államok rokonszenve Magyarország iránt | |
A magyar békedelegáció a párizsi értekezleten | |
Gróf Apponyi Albert expozéja | |
Szónoki sikere | |
Tiltakozó gyűlések | |
Önvédelmünk | |
A magyarság kulturális egységének fenntartására irányuló törekvések | |
A magyar békefeltételek hivatalos szövege | |
Válaszunk: az elszakítandó részeken rendeljék el a népszavazást | |
A nemzetgyűlés megnyitása (1920. február 16) | |
A pártok versengése | |
Horthy Miklós kormányzóvá választatása (1920. március 1.) | |
Eskütétele | |
A Főrendiház ú. n. vigiláló bizottságának ülése (1920. március 9.) | |
Simonyi-Semadám Sándor kormánya | |
A Külügyi Társaság megalakulása | |
A magyarság veszélyes helyzete | |
Látogatásom gróf Apponyi Albertnél (1920. április 23.) | |
Magánkihallgatáson a kormányzónál | |
Millerand levele | |
A magyar kormány válaszjegyzéke | |
Trianon (1920. június 4.) | |
1920 június-1922 augusztus Trianon után | 653 |
Gróf Apponyi Albert jászberényi beszéde (1920. június 6.) | |
Gróf Teleki Pál kormánya (1920. július 22.) | |
Gróf Czernin Ottokár, volt közös külügyminiszter emlékiratai | |
Emlékirat Arad megye visszacsatolása érdekében | |
A határkiigazítás munkálatai | |
A világpolitikai helyzet változása | |
Belső küzdelmeink | |
Gróf Teleki Pál szegedi beszámoló beszéde | |
Az elszakított országrészek denacionalizálása | |
Az ipari munkaügyi kodifikáló bizottság élén | |
Hegedüs Loránt pénzügyminisztersége | |
A nyugatmagyarországi kérdés német megvilágításban (Jürgen Diederich Hahn volt német miniszter) | |
A főrendek tizes-bizottságának értekezlete | |
A Magyar Ki- és Visszavándorlókat Védő Iroda | |
József királyi hercegnél | |
A legitimizmus | |
IV. Károly megjelenése a nemzeti palotában | |
Az antant álláspontja | |
IV. Károly 1921. évi április 2-án keltezett kiáltványa | |
Gróf Bethlen István kormánya | |
Trianon bírálata az angol parlamentben | |
Gróf Apponyi Albert ötvenéves közéleti pályafutása. (1921. május 28.) | |
A magyar törvényhozás és társadalom hódolata | |
Tanulmányi séta a megszállott Arad városában | |
A város és a megye közállapotai | |
Gróf Apponyi Albert szózata az 1921. évi Helikon ünnepén | |
A nyugat-magyarországi kérdés | |
A velencei értekezlet | |
IV. Károly megjelenése Sopronban (1921. október 21.) | |
A magyar kormány álláspontja (19ö20. I. t.-c.) | |
Gróf Bethlen István kiáltványa | |
A királykérdés | |
Összeütközések a királyi és a kormánycsapatok között | |
A királyi pár Tihanyban | |
Az ántánt beavatkozása | |
A kisántánt viselkedésének megítélése az angol parlamentben | |
A soproni népszavazás (1921. december 13.) | |
A Határmegállapító Bizottság helyszíni tárgyalásain (1922. február 28.) | |
Az Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanács elnöki tisztségében | |
A nemzetközi parlamenti gyűlés tagjai Budapesten | |
Magyarország egyhangú felvétele a Népszövetségbe | |
Az utolsó állomás felé. 1923-1933. | |
Forndorlatok a határmegállapítás körül | |
Bandholz amerikai tábornok a románok felháborító viselkedéséről | |
Izgalmak Csonka-Arad megyénk Csanád megyéhez való csatolása miatt | |
Anyagi és erkölcsi romlásunk | |
Centenáriumok | |
A nők szociális tanfolyama | |
Gróf Bethlen István és Kállay Tibor európai körútja | |
Az ifjúsági Széchenyi Szövetséget újjáélesztő gyűlésen | |
Az állam és a társadalom összefogása a kivándorlás ügyének védelme érdekében | |
Gróf Apponyi Albert körútja az Északamerikai Egyesült Államokban | |
"Széchenyi Eszmevilága" c. gyüjtemény harmadik kötete | |
"Vándormozgalmak világszerte" c. előadásom | |
Gróf Desewffy Aurélnél | |
A mezőgazdasági válság jelentkezése | |
Fokozott tevékenységem a Magyar Tudományos Akadémiában és az irodalom terén | |
A Nemzetgazdasági Bizottság élén | |
Emlékbeszéd Matlekovits Sándor fölött | |
Közgazdasági irodalmunk fejlesztése érdekében | |
A Magyar Tudományos Akadémia centenáriuma | |
Tanulmányom a Külügyi Társaság "Apponyi emlékkönyv"-ében | |
Nyolcvanadik életévem fordulóján | |
Széchenyi "Hitel"-ének centenáriumán | |
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület centenáriuma | |
"A Legnagyobb Magyar" című munkám | |
Gróf Bethlen István tízéves kormányzása és lemondása | |
Gróf Károlyi Gyula miniszterelnöksége | |
Gömbös Gyula a kormány élén | |
Gróf Bethlen István válogatott beszédeinek gyüjteménye | |
Irodalmi tevékenységem felújulása: tanulmányaim, értekezéseim és közérdekű újabb beszédeim két kötetes gyüjteménye | |
A magyar tudományos világ halottai | |
Gróf Apponyi Albert halála (1933. február 7.) Genfben igen fontos hazafias szolgálatai színhelyén | |
A revízió kérdése | |
A világ gazdasági válsága | |
A pénzügyi és valutaválság | |
Házassági frigyünk félszázados fordulója | |
Végszavam | 801 |
Gávai Gaál Jenő irodalmi munkássága | 807 |
Jegyzetek | 819 |
Név- és tárgymutató | 857 |