Elmélkedések az egyházi év vasárnapi evangeliumai fölött II.

Tartalom

Fehérvasárnap (1. lap.). A föltámadott müvének e földön való
örökfolytatására a szükséges intézkedéseket megteszi: az apostolok küldetése. - Jézus Krisztus lelke, tekintélye s teljhatalma ő bennük. - Az
apostoli lélek, tekintély s teljhatalom folytonos s örökfönállása. - Örök
fönállása különösen a bűnbocsánatnak. - A szentségbeli való gyónás mint
föltétel. - A fehérvasárnap. - Tamás. Vallási kétely. Annak kútforrása s
megszüntetése. Az igazságra két ut vezet. - A hit utja. - Miért magasztaltatnak boldogoknak azok, kik a vallás útját követik,
Husvét után II. vasárnap (18. lap.) - Jézus Krisztus a jó
pásztor. Ez eszme kifejtése : a) Életét adja juhaiért. b) A juhok az övé.
c) Ismeri övéit és övéi ismerik őt. d) Előttök megy s ök követik
öt; éltet ad nekik bőségben. e) Más juhai is vannak. Ezeket is össze kell
terelnie. És leend egy pásztor és egy nyáj. f) Az alpásztorok.
Húsvét után III. vasárnap (38. lap.). - A szenvedések utjának elkerülhetlensége : a Jézus szánalmában föltalálható vigasztalás. - Az
némi időre az ember előtt rejtekben marad. Ennek célja s következése.
Egyenlőtlen tartóssága ez állapotnak. - A viszonlátás öröme. Vájjon örvendünk-e? - A világ vigadozása. Öröm és gyász e világon egymás mellett.
Hogy végződik mindegyik. - A fájdalom olyan, milyen a szeretet. - Sirás
és jajgatás közti különbség. - A világ szenvedései: szülésfájdalmak. -
E fájdalmak legnagyobbika a halál. De örömre fordulnak, mert ember született a világra. A föltámadott láttára érzett öröm elrabolhatlansága. - A
halál; elmenés az Atyához. Az Atyánál való viszonlátás.
Husvét után IV. vasárnap (53 lap). - A Szentlélek megigérése Annak személyessége s isteni természete. Következmények. - A Szentlélek működése a világban. 1) Meggyőzi a világot a bűnről, vagyis hitetlenségének igazságtalansága s büntetésre méltó voltáról. Azután átalán minden bün igazságtalanságáról 2) Meggyőzi a világot az igazságosságról.
És 3) az itéletről. - A Szentlélek működése a tanítványok- s hívőkre nézve átalán. Sokan ezt még nem fogják föl; a Szentlélek megtanítja őket 1) Megtanít sok igazságra 2) Némely dologban föltárja az igazi
lelki értelmet. 3) Némelyeket ismét a sziv- s akaratra nézve élővé s hatályossá tesz. 4) Föltárja a jövendőket is. - A Szentlélek abból veend s azt
hirdetendi, mi Krisztusé Következmények
Husvét után V. vasárnap (73. lap.). - Az élet két inséges
állapota: tudatlanság s szomorúság. Ezt a Szentlélek megszünteti.
1) Megszünteti a tudatlanságot, mert az igazságot mint beltényt a
lélek elé tárja; mert a lélekben az igazság utáni vágyat fölébreszti s annak szükségét vele érezteti; s mert a lelket az igazság iránt örömmel tölti el. - 2) A Szentlélek megszünteti a szomorúságot, mert imádkozni tanit alázatosságban, Jézus nevében, biztosság-, kitartás- s odaadással;
az Atya pedig ily imát nem hagy betöltetlenül. - A Jézus nevében való imádkozás vigasztalása. - Maga az Atya szeret titeket. - Istentől való kimenet és Istenhez való visszatérés. - Jézus mindentudósága. Ebbőli következmények. - A keresztjáró hét.
Húsvét után VI, Vasárnap (89. lap.). - A Szentlélek az igazság lelke. Ki az Atyától származik. A vigasztaló. - Ki Jézusról tanúbizonyságot ad. - A tanítványok is tanubizonykodni fognak. Az ő e tekintetben
való erősségök és hitelességük. Tanúbizonyságuk örök fenállása. És csalhatlansága. Mennyi tudatlanság a világon az Istent illetőleg, ebből származván a vallási üldözésvágy! Ennek megvetendősége.
Pünkösdvasárnap (102. lap.). - „Eljövünk s lakást veszünk",
hogy kell ezt érteni? s mit foglal ez magában? - A pünkösdünnep s annak emlékezete s folytonosan megnyitása, vagy tovafolytatása. - Ez ünnep magasztossága. - A pünkösd, mint az emberbe öntött igaz istenismeret
ünnepe ; pünkösd, mint az emberiséget öntudatába helyező ünnep. - A
pünkösd tetőpontja, teljmértéke a megváltás összes müvének. - Mit kell
tenni az embernek, hogy az Atya és Fiu benne lakjék? - Az Istenneli közösség fokozatai. - Ennek növekedése s fogyatkozása. - Ellentétek. A
Szentlélek a mi nevelőnk. Tanítónk. Emlékeztetőnk. Fegyelemmüködései tekintettel az ember egyéniségére. - A Szentlélek a béke adója. Mi legyen e
béke s miként adja azt ? - A Szentlélek a bátorság adója. - A Szentlélek a
Fiu megdicsőitésének tanuja. - A Szentlélek az igaz szabadság adója. -
A pünkösd mint aratásünnep.
Szentháromság-vasárnap (123. lap.). - A Fiúnak adott mindenhatóság látható jele. - A Mindenható által müvének e földöni tovafolytatására tett intézkedések: tanítók , papok és pásztorok rendelése. - E
követei hitre s elfogadásra találnak. E követek egyesülése egyes községek -
és az átalános kath. egyház. Ennek bámulatra méltó volta. - Az egy, szent
katholika és apostoli egyház Jézus Krisztus által alapítva. Ez egyház elpusztulhatlansága s csalhatlansága. - A háromszemélyü Isten önmagában
- és a világhoz való visszonyban. Következtetések. - A keresztség: alakjának jelentősége. A keresztségből származó kötelességek s igények. A keresztény nevelésről való gondoskodás. - Nevelési alapelvek - Befejezés.
Pünkösd után II. vasárnap (141. lap.). - A nagy vacsora; mit
kell érteni alatta ? a) az isteni kinyilatkoztatások összegét, parancsokat és
kegyelmeket a Jézus Krisztusban; b) a szent vacsorát; c) az örökéletet.
Az Isten által Jézus Krisztusban készített e hármas vacsora nagysága s dicsősége. - Miért nem jönnek el a meghívottak ? - Kicsodák a sánták, vakok és gyöngék, azután a kerítéseknél levők? Miért fogadják el ezek a meghívást, holott az előbb meghívottak visszautasítják ? - Következtetések.
- Egy pillantás a világtörténelemre. - Intés.
Pünkösd után III. vasárnap (157. lap.). - A bün nem vezetheti békére az embert; a bünös szabadító után eped. - Miért fordultak a
mai evangeliumi vámosok és bűnösök épen Jézushoz. Az irgalmasság hatalma.
A bűnösökkel való társalgás, mikor az a céllal s kötelességgel ellenkezik. Jézus társalgása nem ilynemű vala. Miért zúgolódtak hát a farizeusok ? Kevélység s irigység a legnemesebbet sem engedik méltányolni. Szerencsére
azonban a legnemesebbnek nincs szüksége emberi tetszésre.
Pünkösd után IV. vasárnap (173 lap.). - Péter a hallgató;
Jézus a tanító. - A munka az ember becse, kitüntetése s áldása - Munkánk eredménye hasonlít a mai evangeliumi halászokéhoz. - Hol a Mindenható mutatkozik, ott a szent is. Az ő közelében méltatlanságunk fölötti érzet
illik leginkább hozzánk. Átalában mily kevéssé birjuk ezt. - Péter alázatossága mulhatlanul minden ember alázatossága legyen. A bűnös ember irtózik
az Isten és az isteni dolgok közelségétől s menekül előlök. Ezen cselekvés esztelensége. Nemes lelkekben, Isten szine előtt, tisztelet és szeretet
harcban állanak egymással. - A nagy halfogásnak jelentősége Isten országára nézve. Megjövendölése az apostolok által az emberek közt teendő nagy
fogásnak. Következések. Az apostoli halfogás jelleme s méltósága. Áldozatok,
miket minden emberfogónak tenni kell. Az Ur nevében való munka.
Pünkösd után V. vasárnap (185. lap.). - Az ál, vagyis a
farizeusi igazságosság s ennek ellenében a keresztények igazságossága. A
farizeusi igazságosság: csupán mint a betűhöz ragaszkodó, külszint mutató , rendeletek s testi gyakorlatokban gyönyörködő- s bizonyos dolgokban kivételt tenni szerető igazságosság. Ellentéte a keresztény erénye. -
Áldozatok s azok illő tulajdonságai. Jézus Krisztus a mi áldozatunk. - A
gonoszban vannak fokozatok. A készakaratos gonosz gondalat is elég a
súlyos bűnre. A bűnt követi az itélet. Mi esik ítélet alá. Isteni s emberi
itélet.
Pünkösd után VI. vasárnap (202. lap.). - A kenyérszaporitásról való evangelium miért olvastatik föl évenkint kétszer; és miért olvas -
tatik föl ez ép ma másodszor. - Az embernek a mindennapi kenyérért gondoskodni-, munkálni-, kérni- s e mellett jámbornak kell lennie. Kenyérért
dolgozni; szeretetből dolgozni. Kenyérhiányban mások irgalom-érzetéhez
folyamodni. Dolgozni s gondoskodni szorongatás s bánat nélkül. - A testi
gondoknál nagyobbak a lelkiek. - Az étek áldása. Ennek kettős jelentősége.
Az áldások átalán. - Az adományozó boldogsága. - Az ajándékozó, Isten
szolgája. Jézus bőségben ad kenyeret így hozza ezt magával a gazdagság és
szeretet természete. - Megőrzése a hulladéknak. - Visszapillantása a szentvacsorára.
Pünkösd után VII. vasárnap (215. lap.). - A hamis prófétákról. - Azokról a), kik bennünk lappangnak. Minden bűnnek, gonosz kívánságnak, kor s állapotnak stb. meg van a hamis profétája. Azokról b), kik kívülünk vannak. Mindenféle tévelyes tanítók. - Bárcsak már elenyésznének
a világról! Mindenekelőtt pedig az önámitások, azután a csábitások! - Az
ember - mint fa. Ebből való következmények.
Pünkösd után VIII. Vasárnap (230. lap.). - Az ember Istentől rendelt sáfár e földön. - Sáfárkodásának nagysága s felelőssége. - Sá-
fárkodásának főtárgya, a földijavak. E javak safárkodását nem sokára át kell
adnia. Mily természetes tehát, hogy e sáfárkodásból hasznot csináljon. -
Honnét van, hogy ez oly gyakorta még sem történik meg. - Hogy lehet kis
javak sáfárkodásából is nagy hasznot húzni. - A hamisság mammonája által szerzett barátoktól való elfogadás az öröklakokban. - A földi sáfárkodásával az égben. - E világ fiai okosabbak az ő nemökben a világosság
fiainál. - Munkától való irtózás és kevélység: kutforrásai a bűnös életmód -
és keresetnek.
Pünkösd után IX. vasárnap (241. lap ). - Valamint egyes
emberek ugy egész népekre is döntőpillanatok vannak - Vakság, mely
egész népeket elfog. - Isten meginti őket. - Bárcsak kegyelem-hivását
megismernék ! - Ha nem: itélet alá esnek. - Mi szolgái a népek békéjére?
S ki az igazi honszerető? - A népek sorsát Isten tartja kezében. - Jézus
az Isten fia, ilyennek ismerhető meg jövendőléseiből. - Jézus sir Jeruzsálem fölött. Jézus szive. Következmények Könyeink tárgya, jelentősége s
becse. Templomtisztitás. Ennek szükségessége még jelenleg is.
Pünkösd után X. vasárnap (257. lap.). - A farizeus és publikánus a templomban. A farizeus jellemzése Istentől megvettetik. - Farizeusi imádkozó most is elég van. - Mily kevés okunk van az öntetszésre
s mások lenézésére. - Minden életkevélység utálat Isten előtt; kárhoztatandó önmagában s romlásthozó minden oldalról véve. Mert nevezetesen lehetlenné teszi a megtérést és javulást. - Miként esik tudta nélkül az ember
az élet kevélységébe? - A publikánus és az ő állapota. Miért ment megigazulva haza. - Igen igazságos s üdvös állandó bűntudatban élni. - Alázatosság. Mit foglal magában s mily lényeges, nagy s áldásteljes erény legyen
az? - Átalános törvény: a gonosz maga magát semmiti meg. - Az alázatosság az Isten előtt minden kedves imádság alapvonása. Tized.
Pünkösd után XI. vasárnap (271. lap.). - Hallás, nyelv Isten megbecsülhetlen javai. - A siketnémának meggyógyítása az összes emberi-nemre való vonatkozással. Miért vitte őt Jézus félre. Az ember hallásas nyelvének stb. bámulatraméltó volta. Az ezekkel való, különösen a nyelvvel való visszaélés felelőssége - A keresztény titokban s nyilvánosan tegyen
jót. Miért és mikor az egyiket és másikat? - Az eredendőbünről. - Jézus
mindeneket jól cselekedett. Következések.
Pünkösd után XII. vasárnap (284. lap.). - Boldogok a szemek, melyek látják, mit ti láttok! - De nem mindenki boldog: jaj lesz sokaknak ! - A világ folytonosan kifejlődés állapotában. Ennek mily fokán
állunk mi? - Jézus a világtörténelem központja. - A kérdések legnagyobbika: mit tegyek, hogy örökéletem legyen? Ezt félelem- s rettegéssel kell
magunkhoz intéznünk. - E kérdés tévelyes fölfogása. - Felebarátszeretet.
Ennek fogalma terjedelme s alapja. - Hogy vala lehetséges hogy a pap
és levita a megsebzett mellett közönyösen mentek el. - A tiszta emberi érzet s annak ítélete ellentétben a megátalkodott okoskodással. - Igazhitüség miatti vakmerő önbizakodás. - Erkölcsi ellentétek.
Pünkösd után XIII. vasárnap (300. lap.) - A bélpoklosság képletes jelentőségében. - A bélpoklosok életközössége - Jézus a bélpoklosok meggyógyitója s a lelkek tisztítója. - Mit kell tennünk részünk -
ről, hogy tiszták legyünk? - (Ismerd meg bűnödet; - fondold meg. -
remélj, - mutasd meg magadat a papoknak, vesd magadat szavuknak alája
stb.) - Háladatosság. Ennek fogalma. A háladatos lélek fensége s a háládatlannak utálatossága. - Miként értendő a hálátlanság? - A hálátlanság nagy elterjedése, - Az emberekkel való érintkezés vigasza. - Szerencse
elszakít, szenvedés egyesit. - Hited segített rajtad.
Pünkösd után XIV. vasárnap (315 lap.). - Senki két urnák
nem szolgálhat. - Kísérletek az Isten és világ szolgálatát egyesíteni. -
Az Isten, vagy a világ részére való döntő elhatározás szükségessége. Hogy
kell átalán akarat-, erő- s elhatározottságra szert tenni? - Miért alkalmazza
Krisztus e tételt: senki két urnák nem szolgálhat a mammonszolgálatra? -
Mily nehéz a mammonszolgálattól szabadulni s annak az Isten szolgálatával
való összeférhetlenségét beismerni. - Erre nézve egyetlen ut ama hit, miszerint Isten mindazoknak kik az ő országát s annak igazságosságát keresik,
a többit mind pótlék gyanánt adandja meg. - Hogy lehet e hitre jönni? -
Az Isten országa- s annak igazságosságaérti föltétlen küzdés érdeme. Pogány
s keresztény gondok közti különbség. - A mammonszolgálatból eredő roszak
nagysága.
Pünkösd után XV. vasárnap (331. lap.). - Minden embernek
meg kell halni. - Ámde abban: hogyan halnak meg, nagy a különbség.
- A temetés s jelentősége. - Az utolsó tisztelet. Temetésnél való szertartások. A holtak föltámadásának bizonyossága. Viszonlátás. - A keresztény özvegy eszményképe. Miért nehezül átalán annyi csapás az özvegyekre.
- Vigasztalás a szenvedésben. - Kinek nincs vigasztalása! Isten, az ő
Fiában közeledett népéhez.
Pünkösd után XVI. vasárnap (344. lap.). - A költség s érzéki öröm megengedhetősége. Föltételek. - Ellenséges érzelmüekkel való
érintkezés. - Ama természetelrendelés, melynél fogva az emberek egymásra
vigyáznak: ennek jósága s az ebbeni roszak. - Mit szabad tenni szombaton, mi van parancsolva s tiltva e napon. - A vallási dolgokban való itélethiányról. - Makacskodás s kútforrása. Adott és vett botránykozás. -
A vizkórságos meggyógyítása. E gyógyítás jelentékenysége. - Miért használ az evangelium a jónak követésére vonzó s a gonosz elhagyására rettentő indokokat? - A tisztelet utáni ösztön eredete s jelentősége. - Miben
legyen a legnagyobb dicsőség? - A helykiosztás itt e földön nem végleges.
Pünkösd után XVII. vasárnap (359. lap). - Az ész s ennek vakmerősége az isteni dolgokban való kérdésekben. - A kötelességek
összeütközésénél mi a teendő? - A bocsánandó bűnök fontossága. - A
legnagyobb parancs. E parancs tartalma s alapja - Miért volt szükség e
parancsra s mikor szűnik meg az? - Miért az első s legnagyobb? -
Fölpillantás azon országba, melynek alaptörvénye a szeretet. - Hogyan kell
Isten határtalan szeretetét megnyerni? - A második parancsolat hasonló az
elsőhöz. Miért? - Jézus ellenkérdése s annak hatása. - Jövendölés s
jövendő.
Pünkösd után XVIII. vasárnap (375. lap.). - A mai evange-
liumi inaszakadt állapota. - Jézus mindenekelőtt lelkét gyógyítja meg:
megbocsátja bűneit s megajándékozza őt szeretetével. - A természetes
bánat becse. - A közbenjáró ima becse. - Jézusnak hatalma van bűnöket megbocsátani a földön. Bűnbocsánat s boldogitás Jézus megváltó müvében egymástól nem szakítandó el. - Jézus a bűn s büntetés elvevője.
A bűnbocsánat után minek az ideiglenes büntetések? - A csodáktól való
rettegés. - A bűnbánat s utolsókenet szentségeinek áldása.
Pünkösd után XIX. vasárnap (386. lap). - Hol tisztelünk
s szeretünk, ott látni is akarunk. Miként jő az Ur szerető vágyunknak
eléje? - Az őtet szeretőket nyilvánosan megvallja. - Két dolog bizonyítja
a bűnös megtérésének valóságát: visszaadás és irgalmasság. - A visszaadás nehézsége. - Vakmerő ítélet. - A tévelygők s elesettek irgalmatlan
kárhoztatása. - Mi által lesz üdvössége valamely háznak? - Jézus az üdvösség munkáját alkalmazva, minden emberen keresvén s üdvözítvén, mi elveszett. - Jézus a mi templomainkba is tér. Hogyan? hogy kell őt fogadnunk, ha üdvösséget akarunk tőle nyerni? - Templomaink méltósága. -
Fölszentelése. - Mily boldogság egy plébániatemplomot bírhatni. - Következmények.
Pünkösd után XX. vasárnap (400. lap.). - Hacsak jeleket s
csodákat nem láttok, nem hisztek. E mondat különféle fölfogása s szemlélése.
- A csodáknak a hithezi viszonya. - A hit kifejlődése s állomásai. - A
hitnek a szeretethez való viszonya: a hit a szeretetből származik. - A szülök befolyása gyermekeikre. Felelősségök súlya. - A mindenütt jelenlevő
segitő.
Pünkösd után XXI. vasárnap (415. lap.). - Isten országa,
az irgalmasság s teljes kiengesztelés országa: 1) Isten részéről az emberek
iránt; 2) az emberek között egymás iránt. - Az irgalmatlanság nagysága
s különfélesége a világon. - Kutforrásai. - Eredmények. - Az egykori
szigorú törvény okai a nem fizető adós irányában. - Atalában csekélység
az, mit egymás irányában vétkezünk. - Az irgalmatlan szolgát uroknál bevádló szolgatársai. - Befejezés.
Pünkösd után XXII. vasárnap (428. lap.). - Mi volt Jézus
munkásságának eredménye a farizeusoknál; s mi nálunk? - A gonoszság,
csalás és szemtelenség közti természetes szövetség. - Csak a szeretet- s önmegtagadásnak van bátorsága a felebarátnak az igazságot kizárólagosan kötelességből szembe mondani. - Miért nem látjuk át a hízelgők
képmutató beszédét? - A hízelgők hatalma e világon. - Adjátok meg a
császárnak, mi a császáré. - Kötelesség-e a felsőbbségnek adót fizetni? -
Volt-e a zsidóknak is e kötelességök? - Az ál politikus-messiások. -
Ama hamis tan, miszerint a felsőbbség nem Istentől, hanem emberektől rendeltetett. Az adón kívül még más valamivel is tartozunk a felsőbbségnek.
A felsőbbség kötelességei: adjátok meg a népnek, mi a népé! - A vallási
s polgári kötelességek összefüggése. - A jámborság az állam alapja. E szavakban: ,,adjátok meg" stb. rejlik az ember összes teendője.
Pünkösd után XXIII. vasárnap (443. lap.). - A szükség
imádkozni tanít - Nagy tolongás Jézushoz s mégis semmi szeretet. - A
vérfolyásos asszony szemérme s hite. - A szent szemérem fogalma, eredete, célja s becse. - Azt megőrizni s ápolni kell. - Ez ápolás fontossága
különösen a nőnemnél. A szent szemérem elvesztése pótolhatlan. - Álszemérem. A vérfolyásos asszony hitének jelleme. - Jézus mindentudósága. - Miért kényszerítette az asszonyt a történtnek a nép előtti elmondására? -
Megjegyzés e mondatra: érzem, hogy gyógyerő ment ki belőlem. - Senki
sem kisértetik meg erején fölül. - A leányzó valósággal meghalt. Hogy
mondhatta Jézus: alszik? - A halál álom, melyből fölébresztetünk. - A
halál jó, gyakran gonosz álom. - A leányzó föltámasztása látható tanúbizonyság, hogy az elköltözöttek nem haltak meg, hanem alusznak. - Miért
olvas tátik föl a leányzó föltámasztásáról való evangelium ép a mai vasárnapon?
Pünkösd után XXIV. vasárnap (457. lap.). - A vég jön,
föltartózhatlanul; fontoljuk meg azt! - A világvég iszonyatos leend; az
Isten rettenetes: tanuljunk félelmet! - A föltámadás és ítélet: a föld népei
siránkozni fognak. - Az ítéletnapon az emberiség mint egy nemzedék.
- Megdicsőitése a megváltás összes müvének. A világtörténelemnek egészben és egyesben való igazolása. - Isten aratásnapja, a nagy aratás egész
dicsőségében. - Az átláthatlan konkoly. Az elválasztás. - Leend világosság. - Nyilvánossá lesz Isten végtelen szentsége s igazságossága. - A lelkismeret nagy jelentősége - A boldogok állapota. - Az örökigazság és
a hamis próféták. - Visszapillantás az egyházi évre - bezárás.

Témakörök