Elmélkedések az egyházi év vasárnapi evangeliumai fölött I-II.

Tartalom

I. KÖTET

Urjövet I. vasárnapja (1. lap.). - Az egyház uj éve.
Egyházi fölhivás az erkölcsi komolyságra. Jézusnak Jeruzsálem elpusztulása-, világ vége- s utolsóitéletre vonatkozó jövendölése. Az Isten igéjének örökkévalósága s változatlansága. Urjövet első vasárnapja egyszersmind Megváltónk születése emlékünnepének kezdete. Visszatekintés az emberiségnek Krisztus előtti állapotára. Ez állapot a mienk is. Örömmel tekintsünk tehát Krisztusra, mint közelgő szabaditónkra, Urjövet II. vasárnapja (29. lap.). - Az óvilág szenvedése s vágyakozása iránti részvét. A megváltásérti epedés a világot még jelenleg is nyomó inség miatt. Ez inség menthetlensége. - Miről ismerhető meg az Istentől küldött szabadító? - Ez nem más; mint a názárethi Jézus. - Bizonyítás. - Kik botránkoznak meg benne s kik nem. - János megjelenéses tanúbizonyságának fontossága. - A látnokság. - János a látnokok sorozatában a legutolsó és legnagyobb.
Urjövet III. vasárnapja (57. lap.). - Az elválasztás nagy ideje elérkezett. Jánosnak fölhívása a bűnbánatra. E fölhivás korunkra is alkalmazható. A bűnbánatnak önámítás miatti halogatása. - Hol szigorúbb értelernbeni bűnbánatra szükség nincs, ott legalább az öntökéletesség utáni komoly törekvés kívántatik. - Ki veti meg a bűnbánatra serkentő szózatot? - Vizkeresztség. Tűzkeresztség. Ennek jelentősége, szükségessége és fontossága. - János az alázatosság, jámbor erényhivség s az önmegtagadás stb. előképe.
Urjövet IV. vasárnapja (86. lap.). - Mít kell tennünk, ha bűnbánatot akarunk tartani? 1) Bűnösségünk megismerése (Vajjon átalán a jók vagy roszakhoz tartozunk-e? milyen bűnösségünk terjedelme? melyek törzs és gyökeres bűneink?). 2) A vétek állapotáról való lemondás s az uj lélek
visszanyerése. (Mit értünk az uj lélek alatt? Ennek szükségessége. Megnyerés! módja. Kezdete és menete. Valóságos bevonulása Megőrzése és munkássága) - - Minden hivatás Istentől jő. - Miről ismerhetni meg ezt? - Miért hibáznak e tekintetben oly gyakran? - A nehezebb hivatást is készséggel kell fogadni. Szükséges előkészület s képesítés a hivatásra. Rendkívüli
s rendes hivatás Ez utóbbinak fontossága. - János mint történelmi
személy. Különbség a között, a mi egy fejedelem országlása alatt, de
nem ő általa történik.
Karácson (109. lap.) - Az Ige testté lett. Mit jelent: az Isten Fia emberré lett. Jézus az Isten Fia. Jézusnak isteni származása-s méltóságára vonatkozó nyilatkozatai. Hogyan érthették az apostolok
s az első hivek e nyilatkozatokat. Jézus annak igazságát, mit magáról s az
Atyávali viszonyáról mondott, bebizonyította. (Tettleges bizonyítékok. Továbbá érvkölcsönzés: alázatosságából, az Atya általi bizonyítékokból s tanának az emberiség szüksége- s érdekeihezi elégségéből). - Miért nem hiszik
némelyek Jézus istenségét? - Jézus, az Isten fia, igaz ember. E tan
gyakorlati következményei, Jézus születésének körülményei: a császárilag
parancsolt összeírás; az istálóban való szállás; jászolba-helyezés; éjszaka
történt születés; a pásztoroknak adott mennyei izenet; angyalok öröme stb.
E dicsérőének ,,Dicsőség Istennek" stb. értelme. E zengedezéshezi csatlakozásunk. Intés e fölött: ,,Békesség a jóakaratú embereknek."
Karácson utáni vasárnap (141. 1.). - A törvény, melynek
nyomán minden elsőszülött Jehovának vala föláldozandó. Mária fölajánlja
Istennek elsőszülöttét. Kövessük a Szüzanyát. - Mi leend egykor e gyermekből? Simeon felelete s jövendölése. E jövendölésnek minden időkön át
egész a jelen ideig teljesedése. - Mi lesz e gyermekből? ezt kell nekünk is
mindig kérdeznünk. Az erre való felelet. A kérdés eldöntése leginkább a szülőktől függ Az anya boldogsága közepett anyai fájdalmaira emlékeztetik. -
A boldog napok élvezése által készítse el magát keserű percekre is. - Simeon jövendölése teljesedett. Az ebbőli következmények. - Simeon ismeri
a Messiást. A mit Isten egy meghatározott időben létesít, azt nem csupán
egygyel, hanem többel is közli. - A három kor egy egész. - Az agg férfi
és nő méltósága.
Újév utáni vasárnap (165. lap.). Az életveszély, melyben
a gyermek lebeg. Ennek Isten őrködése általi elhárítása. - Az isteni gondviselés átalán. - Az ember életére s még inkább arra nézve, mi miatt ez élet
adatott. Következmények. Gondjainknak Istenre való bízása. Ennek alapja s
boldogsága. - Miért hiányzik az embernek ez átadás? hogyan lehessen
ezen segíteni? - Az ember részérőli munkásság s Istenneli közreműködés
szükségessége. - Az erre való hiv s alázatos kitartásra bátorítás. A magas
állás veszélyessége s az alárendeltség jótékonysága. - A hatalommali viszszaélés felelőssége. - A szenvedélyek iszonyú hatalma s ennek következtében egyik bűnből a másikba való sülyedés. Hitetlenség és babona mindig
karöltve járnak. Az istentelenségnek s földi hatalmának rövid tartama. A
gyermek és anyja. - Ama körülmény fontossága, hogy Jézus gyermekségétől
egész nyilvános föllépteig Názárethben élt s atyja mesterségét űzé. - Az e
körülmény okozta botrány.
Vízkereszt utáni vasárnap (185. lap.). - Tizenkét év már
nevezetes kor. - A gyermekben lappangó vallási vágy. Kielégítésének fontossága és boldogsága. Jézus érzelmei midőn Jeruzsalemot s a Jehova templomát legelőször látta. - Hason érzelmekre vele minden egykorú gyermek
képes. - A gyermek Jézus, midőn szülői visszatérnek, Jeruzsalemban marad a bölcsek és tanítók közt. E tanulási vágy utánzásra méltó. Az e tekintetbeni közönyösség és tunyaság megítélése. (Néhány észrevétel lelkünk egészségének megítélésére). - Az igazság megismerésének s az ebbeni növekedésnek utja. - Ama körülménynek, hogy Jézus szülői tudta nélkül maradt vissza Jeruzsalemban, fölvilágosítása és igazolása. - A gyermekek
szülőik házából ki és előre törekednek. - Következtetések. - Hol van
a gyermekek helye, - A szülők szeretete. - Isten megdicsőitése. A gyermeki háladatosság kötelessége. - A szülőik által gyermekeiknek adandó
dorgálás eredménye. - Ez eredménynek föltételei. - Jézus alázatossága.
Az alázatosság Jézus követése. - Az alázatosság mint az erények összege.
A gyermekek szülőik iránti engedelmességének becse és érdeme. - Az ifjúságnak a kedvességben az évekkel fokozatos arányban kell növekednie.
Miben áll a gyermek kedvessége s miben a fölnőtt ifjúságé? - Az e tekintetbeni szomorú valóság. - Az ifjúságnak ugyanazon időben nem csak Isten,
hanem az emberek előtti kedvességben is kell növekednie. Egyiknek a másiktóli elválaszthatlansága. - Az ifjúságnak ezenkívül a bölcseségben is
kell növekednie. - Körülményesb tudósítások hiánya Jézus életéből az ő
nyilvános föllépteig.
Vízkereszt után II. vasárnap (213. lap.). - Az érzéki örömök is Istentől vannak s jók; de az örömnek kútforrása s célja helyes
legyen. - A házasság fogalma, méltósága és célja. - A lakadalmi mulatságok tehát helyes s Istennek tetsző dolog. - Áldástalan házasságok
inkább a gyász tárgyai. - Mikép töltendő a lakodalmi nap. - A testi
sanyargatás mint ilyen semmi érdemmel sem bir; az érzéki örömökben, mint
pusztán ilyenekben résztvenni, nem lealacsonyító. - A kanai csoda a tanítványok e tekintetbeni előítéleteit megszünteti. - Mily célért müvelt Jézus
átalán csodákat? - Az általa létesített csodák eleget tesznek-e e célnak,
vagyis megerősítik-e azt, mit megerősíteniök kell?
Vízkereszt után III. vasárnap (231. lap.). - Egy bélpoklos meggyógyítása. A bélpoklosság a bűn , különösen a bujaság és hiúság
jelképe. - A bélpoklos, mint undorító és ragályos betegségű, Jézustól
illettetik. Előkép leginkább azoknak, kiknek betegeket kell ápolniok. -
A bélpoklos meggyógyításánál használt látható jelek, példa, melyből látható,
hogy Jézus gyógyító erejét az ember szükségeihez alkalmazott módon használja. A szentségek. - Ezek elfogadására szükséges kellékek az ember részéről. - Jézus a bélpoklosnak megtiltja csodatevő gyógyítását tovaterjeszteni. Miért? Egyik oka lehetett az erkölcsi veszély, mely a meggyógyítottra nézve e dolog elmondásával várhatott. - A bélpoklosnak papokhozi
utasítása Jézusnak a törvény iránti tiszteletét tanúsítja, valamint azt is,
hogy művei a világosságot és kutatást nem rettegik, hanem inkább keresik.
- Egy pogány százados beteg szolgájáért könyörög. Beteg szolgák iránti
kötelességek. - Isten ereje nincs hely- és térhez kötve. - E szavak:
,,Uram nem vagyok méltó" - az áldozók ajkain. - Mennél jobb az ember,
annál alázatosabb és megfordítva. - Veszélyek oly egyénekre nézve, kiknek
az igazság, születés, állás stb. folytán mintegy osztályrészül esett. Az ember
hite és üdvössége viszonylagos összefüggésben.
Vízkereszt után IV. vasárnap (246. 1.). - Az elemek iszonyusága; és mégis csak akaratnélküli szolgái a Teremtőnek és az ő Fiának,
- Az egyszülött, ki által mindenek lettek, teljhatalommal bir égen és földön. Következtetések. - A természet és az ember. Az ember természet fölött és alatt. Az ember segélykiáltása, midőn a természettől szorongattatik. Bizalom. - A két nagy életkérdés : mit tegyek ? mi várakozik reám ?
- Felelet. - Jézus alszik. Munka utáni nyugvás. - A jó és a gonosz
álom. - Alvás és őrködés. A természeti elrendezés becse. Egy tekintet
az öröknapra.
Vízkereszt uíán V. vasárnap (262. lap.). - A családapa jó
magot vetett szántóföldébe. Kicsoda a családapa, a szántóföld és a mag ? -
Az ellenség jött s mig az emberek aludtak, konkolyt hintett a buza közé.
Kicsoda az ellenség és konkoly? - A konkoly mag. Következtetések.
- Mikor vetette az ellenség a konkolyt? E körülmény: mig az emberek
aludtak - jelentősége: - A buza és konkoly egymással, vagyis egyidőben nőnek föl. - Az embereknek a gonosz fölötti csodálkozása s a
rosznak eredetérőli kérdések. Különféle feleletek. - A gonosz vetésből
származott gonosz gyümölcsnek leírása. Vajjon nem elég-e már e gyümölcs?
Kiirtsuk-e a konkolyt? - Mind a kettő meghagyandó. - Az ember folytonosan érik jó- vagy roszban. Eljő az aratás ideje. Komoly tekintet az aratásra. - Az aratók megbízatása s föladata. Elmélkedés az aratókról.
Vízkereszt után VI. vasárnap- (279. lap.) - Hasonló a
mennyeknek országa a mustármaghoz. Krisztus ügyének kezdetbeni
jelentéktelensége. Utóbb nagy veszélyek. Ennek dacára mégis diadalmasan
terjeszkedik. - Az emberiségnek Krisztus ügyéből származott boldogsága.
Néhány kérdés: vajjon hivőbbek leendettünke, ha Krisztus idejében születtünk volna?
Hasonló mennyeknek országa a kovászhoz. Tehát forrást okoz.
Működésének különböző módjai. E működés melyik neme mutatkozik nálunk?
- Mit kell az embernek a maga részéről tennie? - A kereszténység neve
kiterjedtebb mint szelleme. A keresztény nevet születésed által nyered, de
szellemét saját szorgalmad által teheted magadévá! - Az evangelium mint
a kovász forrást eszközöl : ne félj ettől. - A forrásnak fokozatai vannak;
menj valamennyin végig. - A forrást nem szabad megszakítani; iparkodjál
azon minél hamarább túlesni. - A forrásnak e földön soha sincs vége
azért ne légy önelégedett! - Az evangelium forrásának hatását környezőiddel is éreztesd !
Septuagesima vasárnap (299. lap.). - A zsidókkal a pogányoknak is egyenlő részök van Krisztusban. - Nemkülönben azoknak is,
kik csak századok lefolyása után és a kik mindjárt kezdetben hivattak meg.
Vagy a kik vénségökben és gyermekségökben lőnek meghiva. - Kettős
felelet az irigységre. - Az irigység jelentősége jellemünk és érdemünk
megítélésében. - A szolgálatunk érdemében biztosított jutalom aránytalansága. - Mit remélhet állítólagos jó műveiért az irigy. - Ki örülhet a többiekkel a nyert jutalomnak, habár csak egy óráig dolgozott is? - Nemélyek
vágya, kik a jót azért szeretnék nem ismerni, hogy felelősség terhe nélkül
vétkezhessenek. Mi teszi az utolsókat elsőkké s az elsőket utolsókká. -
Szolgálatunk szabadsága - s ennek alázatossága.
Sexagesima vasárnap (310. lap.). - A mag az Isten igéje.
Egyik útra esett s részint az ég madarai által fölemésztetett. Kicsodák hasonlítnak az úthoz s kiknél az ige mintegy az útra esik ? Kicsoda az ördög és az ő szolgái, kik az igét a szivből kiragadják, nehogy hitté nője ki
magát? E tekintetbeni önvizsgálás és intés. - Kicsodák azok, kiknél a mag
mintegy kősziklára esik? gyakorlati következtetések. - Kicsodák azok,
kiknél a mag tövisek közé esik? Hogyan fojtják el az élet gondjai és gyönyörűségei az élet igéjét? - Kicsodák a jó föld? - Kik azok, akik jó gyümölcsöt hoznak? - Befejezés.
Quinquagesima vasárnap (329. lap.). - Jézus megjövendöli halálát. E halál szabadsága. - Annak lelki nagysága, ki e halált
szenvedte. - A tanítványok a jövendölést nem értették. A lelki dolgok
megértése sokszor miért oly nehéz ? - A vak Bartimeus. Kettős szükség.
Utkoldulás. A testi vakság a lelket bensőnk vizsgálására vezeti. A szükségének tudatával bíró segélykiáltása. A segély akadályai. Jézus a segítő. Föltételek. Gyümölcsök. - Visszatekintés az egészre.
Böjt I. vasárnap (350. lap.). - Jézus előkészíti magát nyilvános hivatalára. Komolyság és megfeszítés nélkül nincs erkölcsi nagyság
és erény. - Jézus megkísértetik. A kísértések szükségessége. - Azoknak
a különböző célok miatti különfélesége. - Három fő kisértés. - E három
közöl melyikkel nem kisértette meg a sátán az Urat és miért? - Ezek
legveszélyesbike a kevélységre ingerlés. - Mily módon szokott a sátán
kisérteni s utána minden csábítók. - Hogyan utasítja vissza Jézus a kísértőt. - Intő példadás. - A roszra való ingerlés az álomban. - Vajjon az
ördög kísértései sajátságos veszélyességűek-e? - Bátorítás a lelkismereti
hivségre.
Böjt II. vasárnap (363. lap.). - Jézus megdicsőitése. Ennek
fontossága, Jézus fensége- és saját egyetlen fölmagasztaltatásunk hitére
nézve. - Jézus megdicsőitése, földi visszatükrözése az isteninek. Különösen az arc a lélek tükre. - A megdicsőített test iránti gondok az egyetlen
föltámadásnál. - Jézusnak a Thábor hegyén történt színváltozása kereszt-halálával párvonalítva. - Az elhunytak és élők egymássali viszonya. - Az
Atyának e szava: „őtet hallgassátok." - Miért volt csupán Péter, Jakab
és János az Ur szinváltozásának tanuja? - Krisztus megjelent, őhozzá
utasíttatunk. - Nem való mindenkinek minden, mindennek meg van a maga
ideje. - A megdicsőített dicsőségben jövend vissza.
Böjt III. vasárnap (371. lap.). - Jézus egy néma ördöngöst
gyógyít meg. De a zsidók égből kérnek jelt; az ördögök fejedelmével való
szövetségről vádoltatik. A szenvedélyek vakító hatalma. Az Isten országának
jelleme az ördöngös meggyógyításában. Az erkölcsi visszaesés jelentősége.
- Jézus anyja boldognak magasztaltatik. Mily igazságos e magasztalás. És
mi miben magasztaljuk magunkat boldognak ?
Böjt IV. vasárnap (379. lap.). - Hol veszünk ily sok embernek kenyeret? A tanítványok felelete. - Jézus öt kenyérrel és két hallal
ötezer embert elégit ki. Ő a mi táplálékunk ura minden tekintetben. -
Azoknak tehát, kik Isten országát keresik, a többi megadatik. - A kenyeret
a kiosztás előtt megáldja. Mi illik e tekintetben a keresztény családapához.
A kenyeret bőségben osztja. - Honnét van e földön a testi szükség?
- A kenyeret illető tisztelet. - A kenyér csodálatos és természetes szaporítása. Mily jótétemény az, hogy kenyerünket arcunk verítékével kell ennünk. Mily népet óhajt a király. - Kívánalmak, miket csak egy király
elégíthet ki. - Melyik az igazi kenyér ? - Ezt szerezzük meg.
Böjt V. vasárnap (389. lap.), - Ki vádolhat közületek a bűnről? . - Mit tudunk erre felelni Jézusnak, szüleinknek stb. - Miért nem
hallgatják Isten igéjét azok, kik nem Istentől valók? - A zsidók gyalázzák Jézust, igazolva hivén magukat ez által - átalános szokás az emberek
között. - Jézus védi magát. Önmagáróli nyilatkozatai. Azok fontossága.
- Istent nevezni és ismerni két különböző dolog. - De Istent ismerni és
engedelmeskedni; egy. - Derék elődök s méltatlan utódok. - Jézus állításainak igazságát fokozza a zsidók növekedő makacs ellenállása.
Virágvasárnap (398. lap.). - Jézusnak ünnepélyes bevonulása
Jeruzsalemba. Királyságát hatalmába veszi. - E királyságnak és fejedelmének jelleme az elfoglalás módjából. - Jézus érzelmei ünnepélyes bevonulásánál. - A bevonulás a húsvéti bárányok választási napján történik. Jézus
a húsvéti bárány. - Egyházi megemlékezés a Jézusnak szórt pálmaágakra.
- Sóvárgás az Ur jövendő nagy diadalmában résztvehetni. - „Áldott, ki
az Ur nevében jő," a szent misében.
Húsvétvasárnap (403. lap.) - Jézusnak halottaiból való föltámadása hitünk és reményünk alapja. - A föltámadás bizonyossága. Mindenekelőtt pedig: a halál bizonyossága. A föltámadás tanúinak hitelessége.
Hogyan győződtek meg e tanuk a föltámadás valódiságáról. Ki rendelte őket
e tekintetben az utó világban is tanukul. Még más alapok a föltámadás igazságáról. - Ha Krisztus föltámadt, mi is föltámadunk. - Krisztus föltámadása a mi föltámadásunk igazságának döntő alapja. - Föltámadásunk
egyéb alapjai, melyek azonban erejöket a fönebbi döntőtől nyerik. - E tan
becse. - Krisztus föltámadásának ünnepe egyszersmind a mi lelki föltámadásunk ünnepe. - Föl tehát! - Jézusnak föltámadása a legnagyobb hitelesség a világra nézve. Észrevételek a mai ünnepi evangelium egyes helyei fölött.

II. KÖTET

Fehérvasárnap (1. lap.). A föltámadott müvének e földön való örökfolytatására a szükséges intézkedéseket megteszi: az apostolok küldetése. - Jézus Krisztus lelke, tekintélye s teljhatalma ő bennük. - Az Apostoli lélek, tekintély s teljhatalom folytonos s örökfönállása. - Örök fönállása különösen a bűnbocsánatnak. - A szentségbeli való gyónás mint föltétel. - A fehérvasárnap. - Tamás. Vallási kétely. Annak kútforrása s megszüntetése. Az igazságra két ut vezet. - A hit utja. - Miért magasztaltatnak boldogoknak azok, kik a vallás útját követik.
Husvét után II. vasárnap (18. lap.) - Jézus Krisztus a jó pásztor. Ez eszme kifejtése : a) Életét adja juhaiért. b) A juhok az övé. c) Ismeri övéit és övéi ismerik őt. d) Előttök megy s ök követik öt; éltet ad nekik bőségben. e) Más juhai is vannak. Ezeket is össze kell terelnie. És leend egy pásztor és egy nyáj. f) Az alpásztorok.
Húsvét után III. vasárnap (38. lap.). - A szenvedések utjának elkerülhetlensége : a Jézus szánalmában föltalálható vigasztalás. - Az némi időre az ember előtt rejtekben marad. Ennek célja s következése. Egyenlőtlen tartóssága ez állapotnak. - A viszonlátás öröme. Vájjon örvendünk-e? - A világ vigadozása. Öröm és gyász e világon egymás mellett. Hogy végződik mindegyik. - A fájdalom olyan, milyen a szeretet. - Sirás és jajgatás közti különbség. - A világ szenvedései: szülésfájdalmak. - E fájdalmak legnagyobbika a halál. De örömre fordulnak, mert ember született a világra. A föltámadott láttára érzett öröm elrabolhatlansága. - A halál; elmenés az Atyához. Az Atyánál való viszonlátás.
Husvét után IV. vasárnap (53 lap). - A Szentlélek megigérése Annak személyessége s isteni természete. Következmények. - A Szentlélek működése a világban. 1) Meggyőzi a világot a bűnről, vagyis hitetlenségének igazságtalansága s büntetésre méltó voltáról. Azután átalán minden bün igazságtalanságáról 2) Meggyőzi a világot az igazságosságról. És 3) az itéletről. - A Szentlélek működése a tanítványok- s hívőkre nézve átalán. Sokan ezt még nem fogják föl; a Szentlélek megtanítja őket 1) Megtanít sok igazságra 2) Némely dologban föltárja az igazi lelki értelmet. 3) Némelyeket ismét a sziv- s akaratra nézve élővé s hatályossá tesz. 4) Föltárja a jövendőket is. - A Szentlélek abból veend s azt hirdetendi, mi Krisztusé Következmények
Husvét után V. vasárnap (73. lap.). - Az élet két inséges állapota: tudatlanság s szomorúság. Ezt a Szentlélek megszünteti. 1) Megszünteti a tudatlanságot, mert az igazságot mint beltényt a lélek elé tárja; mert a lélekben az igazság utáni vágyat fölébreszti s annak szükségét vele érezteti; s mert a lelket az igazság iránt örömmel tölti el. - 2) A Szentlélek megszünteti a szomorúságot, mert imádkozni tanit alázatosságban, Jézus nevében, biztosság-, kitartás- s odaadással; az Atya pedig ily imát nem hagy betöltetlenül. - A Jézus nevében való imádkozás vigasztalása. - Maga az Atya szeret titeket. - Istentől való kimenet és Istenhez való visszatérés. - Jézus mindentudósága. Ebbőli következmények. - A keresztjáró hét.
Húsvét után VI, Vasárnap (89. lap.). - A Szentlélek az igazság lelke. Ki az Atyától származik. A vigasztaló. - Ki Jézusról tanúbizonyságot ad. - A tanítványok is tanubizonykodni fognak. Az ő e tekintetben való erősségök és hitelességük. Tanúbizonyságuk örök fenállása. És csalhatlansága. Mennyi tudatlanság a világon az Istent illetőleg, ebből származván a vallási üldözésvágy! Ennek megvetendősége.
Pünkösdvasárnap (102. lap.). - „Eljövünk s lakást veszünk", hogy kell ezt érteni? s mit foglal ez magában? - A pünkösdünnep s annak emlékezete s folytonosan megnyitása, vagy tovafolytatása. - Ez ünnep magasztossága. - A pünkösd, mint az emberbe öntött igaz istenismeret ünnepe ; pünkösd, mint az emberiséget öntudatába helyező ünnep. - A
pünkösd tetőpontja, teljmértéke a megváltás összes müvének. - Mit kell tenni az embernek, hogy az Atya és Fiu benne lakjék? - Az Istenneli közösség fokozatai. - Ennek növekedése s fogyatkozása. - Ellentétek. A Szentlélek a mi nevelőnk. Tanítónk. Emlékeztetőnk. Fegyelemmüködései tekintettel az ember egyéniségére. - A Szentlélek a béke adója. Mi legyen e béke s miként adja azt ? - A Szentlélek a bátorság adója. - A Szentlélek a Fiu megdicsőitésének tanuja. - A Szentlélek az igaz szabadság adója. - A pünkösd mint aratásünnep.
Szentháromság-vasárnap (123. lap.). - A Fiúnak adott mindenhatóság látható jele. - A Mindenható által müvének e földöni tovafolytatására tett intézkedések: tanítók , papok és pásztorok rendelése. - E követei hitre s elfogadásra találnak. E követek egyesülése egyes községek - és az átalános kath. egyház. Ennek bámulatra méltó volta. - Az egy, szent
katholika és apostoli egyház Jézus Krisztus által alapítva. Ez egyház elpusztulhatlansága s csalhatlansága. - A háromszemélyü Isten önmagában - és a világhoz való visszonyban. Következtetések. - A keresztség: alakjának jelentősége. A keresztségből származó kötelességek s igények. A keresztény nevelésről való gondoskodás. - Nevelési alapelvek - Befejezés.
Pünkösd után II. vasárnap (141. lap.). - A nagy vacsora; mit kell érteni alatta ? a) az isteni kinyilatkoztatások összegét, parancsokat és kegyelmeket a Jézus Krisztusban; b) a szent vacsorát; c) az örökéletet. Az Isten által Jézus Krisztusban készített e hármas vacsora nagysága s dicsősége. - Miért nem jönnek el a meghívottak? - Kicsodák a sánták, vakok és gyöngék, azután a kerítéseknél levők? Miért fogadják el ezek a meghívást, holott az előbb meghívottak visszautasítják? - Következtetések. - Egy pillantás a világtörténelemre. - Intés.
Pünkösd után III. vasárnap (157. lap.). - A bün nem vezetheti békére az embert; a bünös szabadító után eped. - Miért fordultak a mai evangeliumi vámosok és bűnösök épen Jézushoz. Az irgalmasság hatalma. A bűnösökkel való társalgás, mikor az a céllal s kötelességgel ellenkezik. Jézus társalgása nem ilynemű vala. Miért zúgolódtak hát a farizeusok ? Kevélység s irigység a legnemesebbet sem engedik méltányolni. Szerencsére
azonban a legnemesebbnek nincs szüksége emberi tetszésre.
Pünkösd után IV. vasárnap (173 lap.). - Péter a hallgató; Jézus a tanító. - A munka az ember becse, kitüntetése s áldása - Munkánk eredménye hasonlít a mai evangeliumi halászokéhoz. - Hol a Mindenható mutatkozik, ott a szent is. Az ő közelében méltatlanságunk fölötti érzet illik leginkább hozzánk. Átalában mily kevéssé birjuk ezt. - Péter alázatossága mulhatlanul minden ember alázatossága legyen. A bűnös ember irtózik
az Isten és az isteni dolgok közelségétől s menekül előlök. Ezen cselekvés esztelensége. Nemes lelkekben, Isten szine előtt, tisztelet és szeretet harcban állanak egymással. - A nagy halfogásnak jelentősége Isten országára nézve. Megjövendölése az apostolok által az emberek közt teendő nagy fogásnak. Következések. Az apostoli halfogás jelleme s méltósága. Áldozatok, miket minden emberfogónak tenni kell. Az Ur nevében való munka.
Pünkösd után V. vasárnap (185. lap.). - Az ál, vagyis a farizeusi igazságosság s ennek ellenében a keresztények igazságossága. A farizeusi igazságosság: csupán mint a betűhöz ragaszkodó, külszint mutató , rendeletek s testi gyakorlatokban gyönyörködő- s bizonyos dolgokban kivételt tenni szerető igazságosság. Ellentéte a keresztény erénye. - Áldozatok s azok illő tulajdonságai. Jézus Krisztus a mi áldozatunk. - A gonoszban vannak fokozatok. A készakaratos gonosz gondalat is elég a súlyos bűnre. A bűnt követi az itélet. Mi esik ítélet alá. Isteni s emberi itélet.
Pünkösd után VI. vasárnap (202. lap.). - A kenyérszaporitásról való evangelium miért olvastatik föl évenkint kétszer; és miért olvastatik föl ez ép ma másodszor. - Az embernek a mindennapi kenyérért gondoskodni-, munkálni-, kérni- s e mellett jámbornak kell lennie. Kenyérért dolgozni; szeretetből dolgozni. Kenyérhiányban mások irgalom-érzetéhez folyamodni. Dolgozni s gondoskodni szorongatás s bánat nélkül. - A testi gondoknál nagyobbak a lelkiek. - Az étek áldása. Ennek kettős jelentősége. Az áldások átalán. - Az adományozó boldogsága. - Az ajándékozó, Isten szolgája. Jézus bőségben ad kenyeret így hozza ezt magával a gazdagság és szeretet természete. - Megőrzése a hulladéknak. - Visszapillantása a szentvacsorára.
Pünkösd után VII. vasárnap (215. lap.). - A hamis prófétákról. - Azokról a), kik bennünk lappangnak. Minden bűnnek, gonosz kívánságnak, kor s állapotnak stb. meg van a hamis profétája. Azokról b), kik kívülünk vannak. Mindenféle tévelyes tanítók. - Bárcsak már elenyésznének a világról! Mindenekelőtt pedig az önámitások, azután a csábitások! - Az
ember - mint fa. Ebből való következmények.
Pünkösd után VIII. Vasárnap (230. lap.). - Az ember Istentől rendelt sáfár e földön. - Sáfárkodásának nagysága s felelőssége. - Sáfárkodásának főtárgya, a földijavak. E javak safárkodását nem sokára át kell adnia. Mily természetes tehát, hogy e sáfárkodásból hasznot csináljon. - Honnét van, hogy ez oly gyakorta még sem történik meg. - Hogy lehet kis javak sáfárkodásából is nagy hasznot húzni. - A hamisság mammonája által szerzett barátoktól való elfogadás az öröklakokban. - A földi sáfárkodásával az égben. - E világ fiai okosabbak az ő nemökben a világosság fiainál. - Munkától való irtózás és kevélység: kutforrásai a bűnös életmód - és keresetnek.
Pünkösd után IX. vasárnap (241. lap ). - Valamint egyes emberek ugy egész népekre is döntőpillanatok vannak - Vakság, mely egész népeket elfog. - Isten meginti őket. - Bárcsak kegyelem-hivását megismernék! - Ha nem: itélet alá esnek. - Mi szolgái a népek békéjére?
S ki az igazi honszerető? - A népek sorsát Isten tartja kezében. - Jézus az Isten fia, ilyennek ismerhető meg jövendőléseiből. - Jézus sir Jeruzsálem fölött. Jézus szive. Következmények Könyeink tárgya, jelentősége s becse. Templomtisztitás. Ennek szükségessége még jelenleg is.
Pünkösd után X. vasárnap (257. lap.). - A farizeus és publikánus a templomban. A farizeus jellemzése Istentől megvettetik. - Farizeusi imádkozó most is elég van. - Mily kevés okunk van az öntetszésre s mások lenézésére. - Minden életkevélység utálat Isten előtt; kárhoztatandó önmagában s romlásthozó minden oldalról véve. Mert nevezetesen lehetlenné teszi a megtérést és javulást. - Miként esik tudta nélkül az ember az élet kevélységébe? - A publikánus és az ő állapota. Miért ment megigazulva haza. - Igen igazságos s üdvös állandó bűntudatban élni. - Alázatosság. Mit foglal magában s mily lényeges, nagy s áldásteljes erény legyen az? - Átalános törvény: a gonosz maga magát semmiti meg. - Az alázatosság az Isten előtt minden kedves imádság alapvonása. Tized.
Pünkösd után XI. vasárnap (271. lap.). - Hallás, nyelv Isten megbecsülhetlen javai. - A siketnémának meggyógyítása az összes emberi-nemre való vonatkozással. Miért vitte őt Jézus félre. Az ember hallásas nyelvének stb. bámulatraméltó volta. Az ezekkel való, különösen a nyelvvel való visszaélés felelőssége - A keresztény titokban s nyilvánosan tegyen jót. Miért és mikor az egyiket és másikat? - Az eredendőbünről. - Jézus mindeneket jól cselekedett. Következések.
Pünkösd után XII. vasárnap (284. lap.). - Boldogok a szemek, melyek látják, mit ti láttok! - De nem mindenki boldog: jaj lesz sokaknak! - A világ folytonosan kifejlődés állapotában. Ennek mily fokán állunk mi? - Jézus a világtörténelem központja. - A kérdések legnagyobbika: mit tegyek, hogy örökéletem legyen? Ezt félelem- s rettegéssel kell magunkhoz intéznünk. - E kérdés tévelyes fölfogása. - Felebarátszeretet. Ennek fogalma terjedelme s alapja. - Hogy vala lehetséges hogy a pap és levita a megsebzett mellett közönyösen mentek el. - A tiszta emberi érzet s annak ítélete ellentétben a megátalkodott okoskodással. - Igazhitüség miatti vakmerő önbizakodás. - Erkölcsi ellentétek. Pünkösd után XIII. vasárnap (300. lap.) - A bélpoklosság képletes jelentőségében. - A bélpoklosok életközössége - Jézus a bélpoklosok meggyógyitója s a lelkek tisztítója. - Mit kell tennünk részünkről, hogy tiszták legyünk? - (Ismerd meg bűnödet; - fondold meg. - remélj, - mutasd meg magadat a papoknak, vesd magadat szavuknak alája stb.) - Háladatosság. Ennek fogalma. A háladatos lélek fensége s a háládatlannak utálatossága. - Miként értendő a hálátlanság? - A hálátlanság nagy elterjedése, - Az emberekkel való érintkezés vigasza. - Szerencse elszakít, szenvedés egyesit. - Hited segített rajtad.
Pünkösd után XIV. vasárnap (315 lap.). - Senki két urnák nem szolgálhat. - Kísérletek az Isten és világ szolgálatát egyesíteni. - Az Isten, vagy a világ részére való döntő elhatározás szükségessége. Hogy kell átalán akarat-, erő- s elhatározottságra szert tenni? - Miért alkalmazza Krisztus e tételt: senki két urnák nem szolgálhat a mammonszolgálatra? - Mily nehéz a mammonszolgálattól szabadulni s annak az Isten szolgálatával való összeférhetlenségét beismerni. - Erre nézve egyetlen ut ama hit, miszerint Isten mindazoknak kik az ő országát s annak igazságosságát keresik, a többit mind pótlék gyanánt adandja meg. - Hogy lehet e hitre jönni? - Az Isten országa- s annak igazságosságaérti föltétlen küzdés érdeme. Pogány s keresztény gondok közti különbség. - A mammonszolgálatból eredő roszak nagysága.
Pünkösd után XV. vasárnap (331. lap.). - Minden embernek meg kell halni. - Ámde abban: hogyan halnak meg, nagy a különbség. - A temetés s jelentősége. - Az utolsó tisztelet. Temetésnél való szertartások. A holtak föltámadásának bizonyossága. Viszonlátás. - A keresztény özvegy eszményképe. Miért nehezül átalán annyi csapás az özvegyekre. - Vigasztalás a szenvedésben. - Kinek nincs vigasztalása! Isten, az ő Fiában közeledett népéhez.
Pünkösd után XVI. vasárnap (344. lap.). - A költség s érzéki öröm megengedhetősége. Föltételek. - Ellenséges érzelmüekkel való érintkezés. - Ama természetelrendelés, melynél fogva az emberek egymásra vigyáznak: ennek jósága s az ebbeni roszak. - Mit szabad tenni szombaton, mi van parancsolva s tiltva e napon. - A vallási dolgokban való itélethiányról. - Makacskodás s kútforrása. Adott és vett botránykozás. - A vizkórságos meggyógyítása. E gyógyítás jelentékenysége. - Miért használ az evangelium a jónak követésére vonzó s a gonosz elhagyására rettentő indokokat? - A tisztelet utáni ösztön eredete s jelentősége. - Miben legyen a legnagyobb dicsőség? - A helykiosztás itt e földön nem végleges.
Pünkösd után XVII. vasárnap (359. lap). - Az ész s ennek vakmerősége az isteni dolgokban való kérdésekben. - A kötelességek összeütközésénél mi a teendő? - A bocsánandó bűnök fontossága. - A legnagyobb parancs. E parancs tartalma s alapja - Miért volt szükség e parancsra s mikor szűnik meg az? - Miért az első s legnagyobb? - Fölpillantás azon országba, melynek alaptörvénye a szeretet. - Hogyan kell Isten határtalan szeretetét megnyerni? - A második parancsolat hasonló az elsőhöz. Miért? - Jézus ellenkérdése s annak hatása. - Jövendölés s jövendő.
Pünkösd után XVIII. vasárnap (375. lap.). - A mai evangeliumi inaszakadt állapota. - Jézus mindenekelőtt lelkét gyógyítja meg: megbocsátja bűneit s megajándékozza őt szeretetével. - A természetes bánat becse. - A közbenjáró ima becse. - Jézusnak hatalma van bűnöket megbocsátani a földön. Bűnbocsánat s boldogitás Jézus megváltó müvében egymástól nem szakítandó el. - Jézus a bűn s büntetés elvevője. A bűnbocsánat után minek az ideiglenes büntetések? - A csodáktól való rettegés. - A bűnbánat s utolsókenet szentségeinek áldása.
Pünkösd után XIX. vasárnap (386. lap). - Hol tisztelünk s szeretünk, ott látni is akarunk. Miként jő az Ur szerető vágyunknak eléje? - Az őtet szeretőket nyilvánosan megvallja. - Két dolog bizonyítja a bűnös megtérésének valóságát: visszaadás és irgalmasság. - A visszaadás nehézsége. - Vakmerő ítélet. - A tévelygők s elesettek irgalmatlan kárhoztatása. - Mi által lesz üdvössége valamely háznak? - Jézus az üdvösség munkáját alkalmazva, minden emberen keresvén s üdvözítvén, mi elveszett. - Jézus a mi templomainkba is tér. Hogyan? hogy kell őt fogadnunk, ha üdvösséget akarunk tőle nyerni? - Templomaink méltósága. - Fölszentelése. - Mily boldogság egy plébániatemplomot bírhatni. - Következmények.
Pünkösd után XX. vasárnap (400. lap.). - Hacsak jeleket s csodákat nem láttok, nem hisztek. E mondat különféle fölfogása s szemlélése. - A csodáknak a hithezi viszonya. - A hit kifejlődése s állomásai. - A hitnek a szeretethez való viszonya: a hit a szeretetből származik. - A szülök befolyása gyermekeikre. Felelősségök súlya. - A mindenütt jelenlevő
segitő.
Pünkösd után XXI. vasárnap (415. lap.). - Isten országa, az irgalmasság s teljes kiengesztelés országa: 1) Isten részéről az emberek iránt; 2) az emberek között egymás iránt. - Az irgalmatlanság nagysága s különfélesége a világon. - Kutforrásai. - Eredmények. - Az egykori szigorú törvény okai a nem fizető adós irányában. - Atalában csekélység az, mit egymás irányában vétkezünk. - Az irgalmatlan szolgát uroknál bevádló szolgatársai. - Befejezés.
Pünkösd után XXII. vasárnap (428. lap.). - Mi volt Jézus munkásságának eredménye a farizeusoknál; s mi nálunk? - A gonoszság, csalás és szemtelenség közti természetes szövetség. - Csak a szeretet- s önmegtagadásnak van bátorsága a felebarátnak az igazságot kizárólagosan kötelességből szembe mondani. - Miért nem látjuk át a hízelgők képmutató beszédét? - A hízelgők hatalma e világon. - Adjátok meg a császárnak, mi a császáré. - Kötelesség-e a felsőbbségnek adót fizetni? - Volt-e a zsidóknak is e kötelességök? - Az ál politikus-messiások. - Ama hamis tan, miszerint a felsőbbség nem Istentől, hanem emberektől rendeltetett. Az adón kívül még más valamivel is tartozunk a felsőbbségnek. A felsőbbség kötelességei: adjátok meg a népnek, mi a népé! - A vallási s polgári kötelességek összefüggése. - A jámborság az állam alapja. E szavakban: ,,adjátok meg" stb. rejlik az ember összes teendője.
Pünkösd után XXIII. vasárnap (443. lap.). - A szükség imádkozni tanít - Nagy tolongás Jézushoz s mégis semmi szeretet. - A vérfolyásos asszony szemérme s hite. - A szent szemérem fogalma, eredete, célja s becse. - Azt megőrizni s ápolni kell. - Ez ápolás fontossága különösen a nőnemnél. A szent szemérem elvesztése pótolhatlan. - Álszemérem. A vérfolyásos asszony hitének jelleme. - Jézus mindentudósága. - Miért kényszerítette az asszonyt a történtnek a nép előtti elmondására? - Megjegyzés e mondatra: érzem, hogy gyógyerő ment ki belőlem. - Senki sem kisértetik meg erején fölül. - A leányzó valósággal meghalt. Hogy mondhatta Jézus: alszik? - A halál álom, melyből fölébresztetünk. - A halál jó, gyakran gonosz álom. - A leányzó föltámasztása látható tanúbizonyság, hogy az elköltözöttek nem haltak meg, hanem alusznak. - Miért olvas tátik föl a leányzó föltámasztásáról való evangelium ép a mai vasárnapon?
Pünkösd után XXIV. vasárnap (457. lap.). - A vég jön,
föltartózhatlanul; fontoljuk meg azt! - A világvég iszonyatos leend; az Isten rettenetes: tanuljunk félelmet! - A föltámadás és ítélet: a föld népei siránkozni fognak. - Az ítéletnapon az emberiség mint egy nemzedék. - Megdicsőitése a megváltás összes müvének. A világtörténelemnek egészben és egyesben való igazolása. - Isten aratásnapja, a nagy aratás egész dicsőségében. - Az átláthatlan konkoly. Az elválasztás. - Leend világosság. - Nyilvánossá lesz Isten végtelen szentsége s igazságossága. - A lelkismeret nagy jelentősége - A boldogok állapota. - Az örökigazság és a hamis próféták. - Visszapillantás az egyházi évre - bezárás.

Témakörök