Elméleti nyelvészet, alkalmazott nyelvészet, nyelvoktatás

Szerző

Budapest

'Kecskés István: Elméleti nyelvészet, alkalmazott nyelvészet, nyelvoktatás ' összes példány

Kiadó:	TS-4 Programiroda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1991
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	265 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:	963-404-196-5
Megjegyzés:	A könyv 400 példányban jelent meg.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

"Éveken keresztül mély és áthidalhatatlan szakadék volt a nyelvészek és nyelvtanárok, a nyelvészet és az idegennyelv oktatási módszerek között. Sok időbe tellett, amíg kapcsolat létesült a teoretikusok és a gyakorló nyelvtanárok között. Amíg ez a szakadék létezett, amíg a nyelvészek nem érdeklődtek az iránt, hogy hogyan alkalmazzák elképzeléseiket a nyelvtanításban, amíg a nyelvtanárok közömbösek voltak a nyelvészettel szemben és nem használták annak eredményeit a gyakorlatban, - a nyelvoktatási módszerek nem lehettek kielégítőek. " - mondta megnyitó beszédében Rudolf Filipovics professzor, az Idegennyelv tanárok Nemzetközi Szövetségének elnöke az 1971-ben Budapesten tartott "Modern nyelvészet és nyelvoktatás" című konferencián (Filipovics 1975, 26). Ez a gondolatsor akár mottója is lehet könyvünknek, hiszen lényegében megmagyarázza, miért tartjuk szükségesnek azt, hogy a nyelvészet és nyelvoktatás viszonyáról írjunk. Nézetünk szerint a Filipovics által említett "szakadék" sajnos mindig létezett és létezni fog, legfeljebb egyszer szélesebb, máskor szűkebb. Most éppen olyan szakaszba értünk, amelyben ismét közeledik egymáshoz az elméleti nyelvészek és a gyakorlati szakemberek munkája. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az utóbbi időben a nyelvészek figyelme a jelentés vizsgálatára összpontosul. De ugyanakkor a gyakorlati nyelvoktatással foglalkozók is felismerték, hogy az ún. "hagyományos" nyelvtanok már egyre kevésbé felelnek meg a beszédcentrikus nyelvoktatás követelményeinek. Azzal, hogy a nyelvészek érdeklődése fokozatosan eltolódik a "langue" vagy "competence" vizsgálatáról a "parole" vagy "performance", vagy a kettő vizsgálata (langue-parole) szerves egységének felé, tulajdonképpen egy régen várt folyamat megindulását konstatálhatjuk. Egyre közelebb kerülnek egymáshoz az elméleti és gyakorlati célok, mindjobban kiegészítik egymást. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, az eddig meglehetősen egyoldalú nyelvész-nyelvtanár kapcsolat kibővül, új elemekkel gazdagodik. Az új elméletek bizonyításához a nyelvészeknek egyre jobban szükségük lesz a nyelvoktatás gyakorlatában lefolytatható kísérletekre. Ezt a fejlődési irányt látszik igazolni az a tény, hogy a nyelvészek egész sora foglalkozik az utóbbi időben az úgynevezett "kommunikatív grammatikák" megírásának problémáival. (Vö. pl. Zolotova 1982, Newby 1989. ) Ennek a változásnak a fontosságát csak akkor tudjuk igazán értékelni, ha végiggondoljuk a nyelvoktatás fejlődését. Vissza

Tartalom

Előszó 7
Az alkalmazott nyelvészet fogalma és feladata 10
Az elméleti nyelvészet és a nyelvoktatás viszonya 15
Nyelv és nyelvleírás 21
Nyelv és beszéd 21
A nyelvi rendszer leírása 23
Orosz-szovjet nyelvtudomány, angolszász nyelvtudomány 35
A forma és a jelentés viszonyának alakulása a nyelvészetben és a nyelvoktatásban 41
A forma primátusának okai a nyelvoktatásban 41
A strukturalista nyelvleírás kialakulása és korszakai 43
A Saussure előtti korszak 43
Saussure hatása 44
A Saussure utáni korszak 45
1. A prágai nyelvészkör 45
2. A koppenhágai iskola 52
3. Az amerikai strukturalizmus 52
A strukturalizmus hatása a nyelvoktatásra 63
A formális nyelvelmélet kialakulása 75
A fordulat 75
A generatív grammatika céljai 76
Generatív elvek alkalmazása a nyelvoktatásban 90
A generatív grammatika fejlődése és hatása 96
Szemantika a generatív grammatikában 96
Szemantika és pragmatika 99
Esetgrammatika 106
A funkció és a jelentés előtérbe kerülésének okai a nyelvtudományban 111
A forma és a jelentés egysége 111
A jelentés felbontása 114
A funkcionális grammatika 118
A kommunikatív kompetencia 122
Az idegennyelv elsajátítással kapcsolatos elmélet átalakulása 128
A kommunikatív nyelvoktatás 134
A funkcionális-fogalmi megközelítés 135
A kommunikatív irányzat kritikája 143
Jelentés és nyelvhasználat 143
A funkció és a jelentés túlhangsúlyozása 147
Korunk nyelvészeti irányzatai 152
A módszerről 152
A generatív grammatika 153
A funkcionális irányzat 157
A szovjet iskola 157
Dik funkcionális nyelvtana 159
A lexikai-funkcionális grammatika 162
Két lehetséges kommunikatív modell 166
A szociolingvisztika 177
Nyelv és világkép. Tér- és időszemlélet 180
A szociolingvisztika és a kommunikáció 187
A beszélőközösség és a nyelv, viszonya 195
A diglosszia 197
Nyelvi struktúra - társadalmi struktúra 202
A pszicholingvisztika 215
A nyelv biológiája 215
Az afázia 215
A nyelv és a genetika 218
A második nyelv tanulásának neurofiziológiai vonzata 223
Az ontogenetikus nyelvelsajátítás 224
A nyelv fonológiai rendszerének elsajátítása 226
A nyelv grammatikai struktúrájának interiorizálása 230
A beszédértés és a beszédprodukció 240
Az emberi memória és a nyelv 241
A beszédértés és a beszédprodukció folyamata 243
Irodalom 253
Hivatkozások orosz nyelven 264

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem