Előszó
Aki ezt a kötetet kézbe veszi, már bizonyosan sikeresen áttanulmányozta az Elméleti gazdaságtan I. kötetét, amely a Mikroökonómia rejtelmeibe igyekszik bevezetni a diákokat. Az Elméleti gazdaságtan II. kötetében a gazdasági élet új területét fogjuk megismerni: a vállalatok és háztartások működésének külső környezetét, a gazdasági egységek együttes cselekvésének következményeit, vagyis a nemzetgazdasági folyamatokat, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok legfontosabb jellemzőit mutatjuk be.
A makrogazdaságtan nem azt jelenti, hogy azokat a dolgokat, amelyeket eddig mikroszkóppal vizsgáltunk, most szabad szemmel vagy repülőgépről nézegetjük. A kis egységek együttesen új minőséget jelentenek: ahogyan egy középiskolai osztály sem azonos egyszerűen a 30 vagy 35 diák összességével, ahogyan egy iskola sem azonos a diákok és tanárok nagyobb mennyiségével. Az osztálynak vagy az iskolának vannak olyan céljai, amelyek egyénileg nem érvényesülnek, vannak olyan feladatai, amelyekre egy-egy diák vagy tanár nem is gondol. (Mást ne mondjunk, sok diák együtt elég nagy zűrt tud csinálni, amire a csoport tagjai külön-külön nem lennének képesek, sőt, eszükbe sem jutna!) Ehhez hasonló a nemzetgazdaság is: a nagyobb egységek jellemzőit tárja fel, a közöttük lévő kapcsolatokat mutatja be.
A nemzetgazdaságban egyszerre több szereplő lép színre, közöttük többféle kapcsolat alakul ki, az egyik lépés megváltoztatja a többi szereplő helyzetét, és sokszor évekig tartó tovagyűrűző hatással jár. Igyekeztünk a bonyolult kapcsolatokat könnyen tanulható nyelvezettel leírni, grafikus ábrákkal, a logikai folyamatokat bemutató sémákkal érthetőbbé, és áttekinthetővé tenni.
A makroökonómia és a nemzetközi gazdaságtan felhasználja a mikroökonómia megállapításait. Ebben a kötetben mi is építünk az előző tanévben elsajátított ismeretekre. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy az első kötet tartalmát rendszeresen ismételjék, hiszen anélkül nehézkes az újabb kategóriák és összefüggések megértése. Ezek az ismétlések jól szolgálhatják az érettségire és a felvételire való felkészülést is.
A tankönyv formai megoldásai követik az első kötetben már alkalmazott módszereket. A fontos és hangsúlyozandó elemeket vastagon szedtük, ezzel szinte vázlatot írunk a szövegből.
A megtanulandó definíciókat - az itt jelölt módon - a főszövegtől eltérő behúzással jelöltük, így azok még jobban kiemelkednek a szövegből.
Az elméleti összefüggések jobb megértését szolgáló példákat, az ábrákhoz fűzött kiegészítő magyarázatokat dőlt betűvel jelenítettük meg, jelezve, hogy ezek a tanagyag jobb megértését szolgálják - el kell olvasni, de nem kell megtanulni.
Vissza