Elméleti fizikai kémia I-II.

Szerző

Budapest

'Erdey-Grúz Tibor: Elméleti fizikai kémia I-II. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1954
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	1.483 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal. Tankönyvi számuk: 4246 és 4246/II.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. KÖTET
Bevezetés	1
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS	4
AZ ATOMOK SZERKEZETE
Az anyag, elektromosság és fény
Az anyagmegmaradás elve	11
Az elektromosság atomos szerkezete	13
Az elektron	15
A fényenergia természete, a Planck-féle kvantumelmélet és az Einstein-féle ekvivalencia-elv	18
A fényelektromos jelenség	21
A folytonos röntgensugárzás	23
A Compton-effektus	24
A korpuszkuláris sugarak interferenciája	26
Az elektronburok és a színképek elmélete
A Rutherford-Bohr-féle atommodell	29
Az atomok kvantumszerű energiafelvételének közvetlen kísérleti igazolása: Franck és Hertz kísérlete	31
Az ionizálási energia	35
A színképekről általában	36
A vonalas színképek	41
A hidrogénatom Bohr-féle modellje	43
Hidrogénszerű atomok, a magmozgás hatása	44
A spin- és a belső kvantumszám	46
A többelektromos atomok energiaszintjei	47
A mágneses kvantumszám	50
A Pauli-féle elv	53
Az atomok fényabszorpciója, fluoreszcencia és határkontinuum	55
A vonalas röntgenszínképek	56
A Mendelejev-féle periódusos rendszer elmélete	61
A Bohr-féle atommodell elégtelensége: a bizonytalansági elv	68
A kvantummechanika elemei	71
A kvantummechanika statisztikus jellege, az elektronpályák orienctációja	78
Az atommag
Rendszám és atomsúly; izotopok	79
Az elemek és izotopjaik előfordulása	83
Izotopok szétválasztása	88
A nehézhidrogén és nehézvíz	89
Az atommagok átalakulásai I. A természetes radioaktív bomlási sorok	92
A radioaktív sugárzás	93
A radioaktív bomlás sebessége	101
Az atommagok átalakulásai II. Mesterséges atomátalakítások (stabilis atomok keletkezése)	105
Mesterséges sugárforrások (gyorsítók)	108
A neutronok	110
Az atommagok átalakulásai III. A mesterséges radioaktivitás	113
A pozitron, mezon és neutrino	116
A mesterséges atomátalakítás főtípusainak áttekintése	119
Az atommagok összetétele	119
A magreakciók energetikája	121
A magenergia	123
A magspin; orto- és parahidrogén	126
Az atommag elméletének elemei	128
A radioaktív alfa-bomlás elmélete, az alagút-hatás	130
Az atomenergia hasznosítása	131
Atomreakciók mint a napenergia forrásai	136
Az izotopos indikáció (a nyomozóelemek módszere)	137
ATOMRENDSZEREK SZERKEZETE
(Molekulák és összefüggő anyag)
Bevezetés (a szerkezetkutatás módszerei, a kémiai kötéstípusok áttekintése)	142
Molekulaszínképek
A molekulaszínképek szerkezete	144
A forgási (rotációs) színkép	146
Rezgési (vibrációs) ill. rezgési-forgási színképek	149
Elektronátmenetek; a teljes sávos színkép	156
A kombinációs szóródás (Raman-effektus)	157
A fényabszorpció összefüggő közegben; Lambert és Beer törvénye	161
Szerkezetvizsgálat röntgen- és elektronsugarakkal
Kristályszerkezet megállapítása röntgensugarak interferenciájával	162
A kristályrácsok típusai	167
Az ionrácsok	170
Az atom- és molekularácsok	173
A fémes rácsok	176
Az atomok ill. ionok sugara és kristályszerkezete	177
Az elektronsugarak interferenciája kristályokon	180
A molekulák szerkezetének meghatározása röntgen- és elektronsugarak interferenciájából	182
A molekulák szerkezete és méretei	184
Röntgensugarak interferenciája folyadékokban; folyadékok szerkezete	187
Kristályos folyadékok (a mezomorf állapot)	190
Az üveges (amorf) anyagok szerkezete	191
Dielektromos és mágneses sajátságok
Dielektromos polarizáció és dielektromos állandó	193
Az eltolódási és irányítási polarizáció szétválasztása; a polarizálhatóság és mólrefrakció	199
A refrakció additivitása, az atomrefrakció	201
Az irányítási polarizáció; poláris molekulák	204
A polarizálhatóság anizotrópiája	209
Az optikai forgatóképesség	211
Az elektromos kettőstörés	214
A mágneses sajátságok	216
A diamágneses anyagok	219
Paramágneses és ferromágneses anyagok	222
A mágneses kettőstörés	226
A kémiai kötés
Molekulaszerkezet és kémiai kötés	227
Az ionvegyületek	229
A kovalens vegyületek	234
A kovalens kötés elmélete, a H2-molekula	237
A kovalens vegyérték és vegyértékszög	239
A datív kötés, komplex vegyületek és ionok	243
A hidrogénvegyületek szerkezete	247
Kötési energiák, eltérések az additivitástól	250
A van der Waals-féle erők	253
A TERMODINAMIKA FŐTÉTELEI ÉS A STATISZTIKUS MECHANIKA ALAPJAI
Alapfogalmak
Bevezetés	257
Termikus állapot, állapotjelzők, állapotfüggvények	259
Hőmérséklet	262
Az állapotegyenlet általában; az állapotfelület	265
Hőmennyiség és hőkapacitás. Kalorimetria	268
Átalakulási hők	272
A termodinamika I. főtétele
Termodinamikai rendszerek és környezetük; termodinamikai folyamatok	275
Munkavégzés és hőátadás, mint a termodinamikai folyamatok energetikai jellemzői	278
Az I. főtétel egyenlete	282
Fajhő és mólhő állandó térfogaton ill. nyomáson; entalpia	285
Átalakulási hők, mint energia- és entalpiakülönbségek	288
Termokémiai egyenletek; Hess tétele	291
Az átalakulási hők, entalpiák, energiák függése a hőmérséklettől; Kirchhoff tétele	296
Anyag- és energiamérlegek stacionárius folyamatoknál	299
A termodinamika II. főtétele
Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok	302
Térfogati munka és hőátadás reverzibilis utakon	305
A II. főtétel jelentősége és megfogalmazása	310
Reverzibilis munkatermelés termikus energiából; Moutier és Carnot-Clausius tételei	311
Redukált hőmennyiségek; az entrópiafüggvény	317
Entrópia és irreverzibilitás	325
Irreverzibilis folyamatok entrópia-termelés; entrópia-mérlegek	328
A termodinamikai potenciál-függvények és a fizikai-kémiai átalakulások általános egyensúlyi feltételei
A szabad energia	331
A szabad entalpia	335
A kémiai potenciál	340
Az izoterm egyensúly általános feltétele	344
Kémiai reakciók egyensúlya	346
A statisztikus mechanika alapjai
Az energia-megoszlás problémája	348
Eloszlás vizsgálata egyszerű modelleken	350
A Boltzmann-féle eloszlás egyszerű szilárd testre	353
A Boltzmann-eloszlás, mint az egyensúlyi viselkedés jellemzője	358
Hőátmenet és hőmérséklet; külső munkavégzés	361
Egyatomos tökéletes gáz modellje; Einstein-Bose-statisztika	367
Többatomos molekulák, vegyületek	371
Egyszerű megoszlási egyensúlyok	374
Az entrópia statisztikus értelmezése és a termodinamika harmadik főtétele	380
Konfigurációs entrópia	384
EGYKOMPONENSŰ RENDSZEREK. HALMAZÁLLAPOTOK ÉS EGYENSÚLYAIK
Tökéletes gázok
A gáztörvény és kinetikus magyarázata	390
Az egyatomos gáz statisztikus mechanikája és termodinamikai sajátságai	393
Többatomos molekulák rotációjának	397
Molekularezgések és elektrongerjesztés figyelembevétele	401
Kétatomos molekulák disszociációjának statisztikus számítása	404
A Maxwell-Boltzmann-féle sebességeloszlás	408
Közepes szabad úthossz és ütközések száma	416
Transzportjelenségek mérsékelten kisnyomású gázokban	420
Transzportjelenségek igen kisnyomású gázokban	430
Reális gázok
A gázok kompresszibilitása	437
Van der Waals állapotegyenlete	439
Egyéb állapotegyenletek	443
A van der Waals-egyenlet és a kritikus jelenségek	454
Redukált állapotegyenlet és a megfelelő állapotok tétele	450
Kalórikus tulajdonságok	454
A fugacitás	457
Kiterjedés fojtással; Joule-Thomson-effektus	462
Kristályos szilárd testek
A kristályos állapot általános jellemzése	470
Kristályok hőkiterjedése	473
A szilárd testek fajhője; tapasztalati eredmények	476
Egyszerű kristályok atomhőjének Einstein- és Debye-féle elmélete	477
A rácselemek mozgékonysága magasabb hőmérsékleteken; lyukak és beékelődések a rácsba	486
Polimorf módosulatok; enantiotropia és monotropia	792
Olvadás és kristályosodás	498
Szublimálás	507
Folyadékok és nemkristályos szilárd testek
A folyékony halmazállapot általános jellemzése	513
Normális folyadékok molekulái között ható erők és az állapotegyenlet	516
Folyadékok termodinamikai sajátságai	520
A folyadékok tenziója; párolgás és kondenzálás	521
Folyadékok tenziógörbéje	525
A párolgáshő és vele kapcsolatos összefüggések	532
Folyadékok felületi feszültsége és felületi energiája	538
A felületi feszültséggel kapcsolatos jelenségek	540
Tiszta folyadékok felületi feszültségének függése a hőmérséklettől; Eötvös szabálya; a parachor	544
Folyadékok belső súrlódása	550
Áramlás és belső súrlódás	557
Képlékenység és rugalmasság	561
Fázisdiagrammok és néhány alkalmazásuk
P-T-diagramm	567
Termodinamikai diagrammok	573
Gázkompresszorok és szivattyúk	587
Gőzkompressziós hűtőgépek	590
Száraz jég gyártása és permanens gázok cseppfolyósítása	590
II. KÖTET
TÖBBKOMPONENSŰ RENDSZEREK. ELEGYFÁZISOK FIZIKAI EGYENSÚLYAI
Homogén elegyfázisok termodinamikai sajátságai
Elegyek, oldatok és keverékek	1
Elegyek összetételének (koncentrációjának) különböző kifejezései	3
Tökéletes gázelegyek	7
Reális gázelegyek	11
Parciális moláris mennyiségek	15
Elegyképződés hőeffektusai: oldáshők	21
Q-x- és H-x-diagrammok	26
A komponensek kémiai potenciálja és fugacitása	30
Aktivitások és aktivitási koefficiensek	34
Híg oldatok és ideális elegyek törvényei
Raoult és Henry törvényei	40
Az oldószerrel elegykristályt nem képező anyagok híg oldatainak fagyáspontcsökkenése; mólsúly meghatározása; anyagok tisztaságának megállapítása fagyáspontmérésekkel	46
Nem illó anyagok híg oldatainak forráspontemelkedése	50
Híg oldatok ozmózisnyomása	52
A híg oldatok törvényeinek statisztikus értelmezése és érvényességüknek ebből megállapítható korlátai	56
Kevéssé oldódó anyagok oldhatósága folyadékokban	60
Szilárd testek ideális oldhatósága: ideális eutektikumok	62
Nagy molekulájú anyagok oldatai	67
Kis mértékben vagy ideálisan oldódó gázok oldhatósága folyadékokban	73
Ideális folyadékelegyek tenziója, ha mindkét komponens illó	76
Gőztartalmú gázok; folyadékok tenziója nem oldódó idegen gáz jelenlétében; levegőnedvesség	78
Kétkomponensű nem-ideális elegyek fázisegyensúlyai
A Gibbs-féle fázisszabály	82
Nem-ideális helyettesítéses elegyek viselkedésének statisztikus értelmezése	86
Korlátlanul elegyedő folyadékok tenziója	94
Korlátlanul elegyedő folyadékok forráspont- és egyensúlyi görbéi	106
Korlátoltan elegyedő folyadékok	114
Desztilláció	119
Oldhatóság és aktivitás folyadékokban	127
Oldott anyag megoszlása két oldószer között	132
Megoszláson alapuló szétválasztási eljárások (abszorpció és extrakció)	135
Nem-ideális eutektikumok	141
Szilárd oldatok I: helyettesítéses elegyek	150
Termikus analízis (fizikai-kémiai fázisanalízis)	155
Szilárd oldatok II: beékelődéses elegyek	157
Többkomponensű elgyek fázisegyensúlyai
Egynél több oldott komponens híg oldatai	166
Háromkomponensű (terner) rendszerek egyensúlyi viszonyainak ábrázolása	170
Három korlátlanul elegyedő folyadék és gőzének egyensúlya	172
Korlátolt elegyedés három folyadék esetén	176
Kristályosodási viszonyok terner rendszerekben	181
Kristályhidrátokat, kettős sókat és elegykristályokat képező sópárok oldhatósági viszonyai	185
Transzportjelenségek folyékony oldatokban
Folyadékelegyek viszkozitása	190
Híg oldatok viszkozitása	193
Kis molekulájú oldott anyagok diffúziója	200
Kolloid részecskék diffúziója	205
Ülepedési egyensúly és ülepedési sebesség	208
A KÉMIAI EGYENSÚLY
Homogén egyensúlyok
Egyensúly és reakciósebesség	215
Az egyensúlyi állandó	217
Egyensúlyi konverzió	228
Az egyensúly függése a hőmérséklettől	233
A Le Chatelier-Braun-féle elv	237
A reakcióizoterma pontos integrálása	239
Szimultán és részegyensúlyok	243
Standard és normál képződési szabad entalpiák	251
Heterogén egyensúlyok
Heterogén reakciók affinitása és egyensúlyi állandója	281
Bomlási nyomások	285
Kristályhidrátok tenziója	287
A Nernst-féle hőtétel és a termodinamika harmadik főtétele	289
ADSZORPCIÓ
Az adszorpció fajai és általános jelentősége	295
Adszorpció folyadékok szabad felületén
Oldatok felületi feszültségének függése a koncentrációtól; Gibbs egyenlete	297
Kapilláraktív anyagok adszorpciós izotermái	300
Felszíni hártyák	307
Gázok és gőzök adszorpciója szilárd testek felületén
Fizikai és kémiai adszorpció	314
Az adszorpciós egyensúly megfigyelése; mérési módszerek	316
Az adszorpció állapotegyenlete; tapasztalati tények	321
Langmuir izotermaegyenlete	333
Brunauer, Emmett és teller izotermaegyenlete (BET-egyenlet)	343
Termodinamikai potenciálelméletek	348
Adszorpciós hiszterézis: kapilláris kondenzálódás	359
Aktivált adszorpció	364
Adszropció elegyfázisokból és oldatokból
Adszorpció gázelegyekből	370
Nem-elektrolitok adszorpciója híg oldatokból	373
Adszorpció teljes elegysorokból; negatív adszorpció	378
Adszorpció többkomponensű elegyekből; kromatográfia	382
Ionadszorpció erős elektrolitok oldataiból; ioncsere	387
KÉMIAI REAKCIÓK IDŐBELI LEFOLYÁSA ÉS MECHANIZMUSA (reakciókinetika)
Általános alapelvek
Reakciók osztályozása kinetikai szempontból	396
A reakciósebesség fogalma és mérése	398
A kinetikai tömeghatástörvény; reakciórend és sebességi állandó	403
Elsőrendű reakciók	408
Másod-, harmad- és törtrendű rakciók	413
A reakciórend és sebességi állandó megállapítása	421
Az egyszerű rendet zavaró hatások homogén fázisban	423
Reakciók áramló rendszerekben: térsebesség	431
A sebességi állandó változása a hőmérséklettel: Arrhenius egyenlete	439
Elemi reakciók átmeneti állapotának természete; egyeszerű és lépcsős reakciómechanizmusok
Elemi reakciók molekularitása és rendje	443
Egyszerű bimolekulás reakciók sebességének elméletei	446
Bimolekulás reakcióknak megfelelő potenciálfelületek	457
Egyesülési reakciók	467
Példák lépcsős atom-, gyök- és ionreakciókra	471
Unimolekulás reakciók	482
Trimolekulás reakciók	489
A közeg befolyása a reakciósebességre: oldószerhatás, primer sóhatás	491
Láncreakciók és katalízis
Reakcióláncok és katalitikus mechanizmusok általános jelentősége	495
Szabad atomok és gyökök előállításának és kimutatásának módjai	499
Brómhidrogén és klórhidrogén keletkezése elemeikből	502
Szerves molekulák bomlásai homogén gázfázisban	509
Homogén gázkatalízis	513
Elágazó láncok; égési reakciók; robbanások	517
Oxidációs és katalitikus reakciók oldatokban	528
Soktagú polimerek képződése	540
Határfelületi reakciók
Határfelületi reakciók típusai és ezek általános jellemvonásai	552
Heterogén reakciók, melyek sebességét a diffúzió szabja meg	554
Az adszorpció szerepe kontakt-katalízisekben	555
Homogén aktivitású felületen végbemenő reakciók sebességi egyenletei	558
Adszorbeált részecske és gázmolekula reakciója	566
Reakciógyorsítás és aktiválási hő	570
Változó aktivitású felületek	574
Ipari kontaktok előállítása, promotor- és hordozóhatás	582
ELEKTROKÉMIA
Alapjelenségek
Az áramvezetés módja, elektron- és ionvezetők	587
Faraday törvénye	589
Az oldott elektrolitok molekuláris állapota	591
Az elektrolitikus disszociáció létrejötte; az ionok hidratációja	593
Az oldószer hatása a disszociációra	596
Az elektromosság vezetése elektrolitokban
Fajlagos, moláris és ekvivalens vezetőképesség	597
Az ionok vándorlási sebessége és mozgékonysága	602
Az átviteli szám	604
Hidratáció és komplexképződés hatása az átviteli számra	608
Az ekvivalens vezetőképesség kiszámítása az ionok mozgékonyságából	610
Az ionok relatív mozgékonyságának kiszámítása	612
A hidratáció hatása az ionmozgékonyságra	615
Elektrolitok diffúziója oldatban	616
Az ekvivalens vezetőképesség koncentrációtól való függésének okai	619
Gyenge elektrolitok vezetőképessége	620
Az erős elektrolitok vezetőképessége és molekuláris állapota	622
Az ionok közötti kölcsönhatás elmélete	626
Erős elektrolitoldatok vezetőképessége	634
Nagy térerősség (feszültségesés) és frekvencia hatása a vezetőképességre	639
A hőmérséklet hatása a vezetőképességre	642
A nyomás hatása a vezetőképességre	645
Az oldószer hatása a vezetőképességre (nem-vizes oldatok)	646
Olvadékok vezetőképessége	648
Szilárd vegyületek vezetőképessége	648
A vezetőképességmérés alkalmazásai	651
Galvánelemek és fázispotenciálok
A galvánelemekről általában	652
Az e. m. e. és reakcióhő; az e. m. e. függése a hőmérséklettől	655
Az e. m. e. kiszámítása az egyensúlyi állandóból és függése a koncentrációtól	659
Az e. m. e. változása a nyomással	664
Az elektródpotenciálok	665
A standard potenciál	669
Gázelektródok	675
Keverékelektródok	677
Másodfajú elektródok	680
Koncentrációs elemek	685
Amalgámelektródok és -elemek	692
A potenciometrikus (eleketrometrikus) titrálás	694
Diffúziós potenciálok	695
Komplex ion- és szilárd sóképződés mint elektródfolyamat	699
Redoxi potenciálok	701
Változó vegyértékű fémek standard és redoxi standard potenciáljainak összefüggése	708
Az e. m. e. változása az oldószerrel	710
Folyadékhatár-potenciálok	712
Membránpotenciálok	714
Az üvegelektród	717
Galvánelemek és elektródpotenciálok sóolvadékokkal	718
Áramtermelésre gyakorlatilag használt galvánelemek	719
Az akkumulátorok	724
Egyensúlyok elektrolitoldatokban
Elektrolitoldatok termodinamikai jellemzői	727
Az ozmotikus koefficiens	730
Az aktivitási koefficiens	732
Az ionerősség törvénye; az aktivitási koefficiens elmélete	740
Tömény oldatok aktivitási koefficiense	746
A gyenge elektrolitok disszociációs egyensúlya	747
Elektrolitok oldhatósága s annak változása idegen elektrolitok hatására	751
Nem-elektrolitok oldhatóságának változása elektrolitok hatására	756
A víz disszociációja	757
Savak és bázisok protolitikus elmélete	762
Savak és bázisok erőssége; protolitikus egyensúlyok	767
A szerkezet hatása savak illetve bázisok erősségére	771
A sók hidrolízise	774
A sav-bázis-indikátorok	779
A redoxi indikátorok	785
Kiegyenlítő (puffer-) oldatok	788
Amfoter elektrolitok	791
Az elektrolízis és polarizáció jelenségei
Az elektrolízis feltételei; a bomlásfeszültség	795
A polarizáció és depolarizáció	800
A koncentrációs polarizáció és a diffúziós áram	802
A túlfeszültség	804
A passzivitás	810
A fémek korróziója és védelme	813
Olvadékok elektrolízise	816
Az elektrolízis legfontosabb gyakorlati alkalmazásai	819
Elektrokapilláris és elektrokinetikus jelenségek
Az elektrokapillárgörbe	827
Az elektrokinetikus jelenségek, a kettősréteg szerkezete	832
Az elektroforézis	835
Az elektroozmózis	837
Áramlási potenciálok	839
Ülepedési potenciálok	840

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem