Fülszöveg
Részlet:
"A mechanikában deduktív tárgyalási módot követtünk: az alapegyenleteket (a Newton-egyenleteket) posztuláltuk és különféle következményeit, vizsgáltuk. Az elektrodinamikában az induktív eljárást választjuk: az alapegyenleteket (a Maxwell-egyen-leteket) bizonyos alapjelenségekből próbáljuk meg kikövetkeztetni. Az elektrosztatika jelenségeivel kezdjük.
2.1 Az elektromos mező
Mechanikus úton bizonyos testek elektrizálhatók: képessé válnak arra, hogy közvetlen érintkezés nélkül erőhatást gyakoroljanak egymásra.
A jelenséget az elektromos töltés fogalmának a segítségével interpretáljuk. Az elektromos töltésre vonatkozó alaptények:
a). Az erőhatás előjele alapján megállapítható, hogy kétfajta előjelű töltés
létezik.
b). A szimmetria kihasználásával elérhető, hogy két egyforma gömbön azonos mennyiségű és előjelű töltés legyen felhalmozva.
c). A töltés mennyisége a ponttöltések között ható
(i)
r
Coulomb-erő alapján tehető mérhetővé. Ponttöltésen olyan véges kiterjedésű...
Tovább
Fülszöveg
Részlet:
"A mechanikában deduktív tárgyalási módot követtünk: az alapegyenleteket (a Newton-egyenleteket) posztuláltuk és különféle következményeit, vizsgáltuk. Az elektrodinamikában az induktív eljárást választjuk: az alapegyenleteket (a Maxwell-egyen-leteket) bizonyos alapjelenségekből próbáljuk meg kikövetkeztetni. Az elektrosztatika jelenségeivel kezdjük.
2.1 Az elektromos mező
Mechanikus úton bizonyos testek elektrizálhatók: képessé válnak arra, hogy közvetlen érintkezés nélkül erőhatást gyakoroljanak egymásra.
A jelenséget az elektromos töltés fogalmának a segítségével interpretáljuk. Az elektromos töltésre vonatkozó alaptények:
a). Az erőhatás előjele alapján megállapítható, hogy kétfajta előjelű töltés
létezik.
b). A szimmetria kihasználásával elérhető, hogy két egyforma gömbön azonos mennyiségű és előjelű töltés legyen felhalmozva.
c). A töltés mennyisége a ponttöltések között ható
(i)
r
Coulomb-erő alapján tehető mérhetővé. Ponttöltésen olyan véges kiterjedésű töltést értünk, amelynek mérete az adott feltételek között (pl. az r mellett) elhanyagolhatóan kicsi.
A ~ arányosságot jelöl. A legtermészetesebb az volna, ha az
F-l 2
r
alakot választanánk, és azt a töltésmennyiséget neveznénk egységnyinek, amelyek lm távolságból IN erővel hatnak egymásra.
Az SI-ben nem ez a helyzet. Az áramerősség egységét — az ampert — tekintik alapegységnek, amelynek nagyságát a technikai alkalmazások szempontjából választják meg (ld. később a magnetosztatikát). A töltés SI egysége ezért az A.s, amelyet coulombnak nevezünk: IC = lAs.
Semmi ok sincs arra, hogy két, egyenként IC nagyságú töltés lm távolságból éppen \N erővel vonzza egymást. Ezért az (l)-ből csak akkor lesz egyenlőség, ha a jobboldalra megfelelő arányossági tényezőt írunk. Ezt a tényezőt (47T€o)_1-el jelölik. Két azonos nagyságú töltés között tehát az 47T6Q'"
Vissza