kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Khór és Wein |
---|---|
Kiadás helye: | Pest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 625 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 23 cm x 16 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Írta Komnenovich Sándor, okleveles mérnök, a Magyar Királyi József-Műegyetemnél az elemi mennyiségtan és politikai számtan nyilv. rendes tanára, hajdan a kir. folyó-térképészetnél működő első rendű mérnök, és a Tiszaszabályozási Társulatnál a bereghi vizszerkezet igazgató osztálymérnöke. Fekete-fehér ábrákkal és egy kihajtható melléklettel illusztrált. |
Bevezetés | |
Alapfogalmak | 1 |
A tér | |
A mértani test | |
A lap vagy térszin | |
A vonal | |
A pont | |
A térmennyiségek | |
A térmennyiségek származtatása mozgás által | |
A vonalok, lapok és testek nemei | |
Nagyság, alak és helyzet | |
Mértani hely | |
A mértan módszere | |
A mértan felosztása | |
A mértan haszna | |
A síkmértan | |
Az egyenes vonalakról és síkszögökről | |
Az egyenesek tulajdonságairól, összehasonlításáról és megméréséről | 9 |
Az egyenes vonal tulajdonságai és ismérvei | |
Az egyenesek összehasonlítása a hosszra nézve | |
Az egyenes vonal hosszának változtatásáról | |
Az egyenesek összehasonlítása az irányra nézve | |
A körvonal keletkezése | |
Az egyenes vonalak megmérése | |
A síkszögökről | 21 |
A síkszögök fogalma és származtatása | |
A szögök nagyobbítása és kisebbítése | |
A szögök felosztása | |
A lapos-, behajló-, kihajló szögök | |
A derék hegyes és tompa szögök | |
A pót és kiegészitő szögök | |
A pót és kiegészitő szögök | |
A mellék és csúcs szögök | |
Ellenszögök, váltószögök, és a metsző vonal egyik oldalán fekvő bel és külszögök | |
Ezekre vonatkozó tantétek | |
A szögök méréséről | |
Az egyenes vonalú idomokról | |
A háromszög fogalma, alkatrészei, általános tulajdonságai, s azokra vonatkozó tantétek | 28 |
Tantétek a háromszögök egybevágóságáról | 37 |
Tantétek a vonalok arányosságáról | 45 |
Tantétek a háromszögök hasonlóságáról | 49 |
Ujabb nézetek a hasonlóságról | 55 |
A négyszögök nemei | 61 |
A párhuzányok tulajdonságai | |
A négyszögök meghatározására szükségelt adatok | |
A négyszögök egybevágósága és hasonlósága | |
A sokszögök fogalma, alakrészei és nemei | 66 |
A sokszögök általános tulajdonságai | |
A sokszögök meghatározására szükséges adatok | |
A sokszögök egybevágósága és hasonlósága | |
A harmonikus vagyis öszhangzati arányt megelőző tantétek | 74 |
A harmonikus arány, az anharmonikus kettős viszony és ebből származott harmonikus kettős viszony | |
Az öszhangzó sugarak | |
Az egyenes öszhangzati metszése | |
A rendszeres négyszög | |
Menelaus tantétele | |
Tantétek az átszelőkről | |
Az egyenes vonalú idomok területéről | |
A terület fogalma | 94 |
Magasság, alap, vetület | |
Egyenlő területű párhuzányok és háromszögök | |
Pythagoras tantéte | |
Pappus-féle tantét | |
Az idomok átalakitása a terület megtartása mellett | |
Az egyenes vonalú idomok területi arányosságáról. Brune-féle tantét | 102 |
Az egyenes vonalú idomok területének felméréséről és ide tartozó nevezetesebb feladatok | 108 |
A körről | |
A kör és körnél előforduló egyenesek és szögök | 116 |
A körvonal keletkezése | |
A körhöz vont egyenesek és azokra vonatkozó tantétek | |
A körnél előforduló szögök mértéke | |
Tantétek a húrok, szelők és érintők arányosságáról | |
Az egyenes vonal metszése kül és közép mértani arány szerint | |
Két körnek egymás iránti helyzete | |
Tantétek a körbeírt idomokról | 134 |
Ptolomaeus tantéte | |
A körnek körülirt és beírt rendes sokszögökről | |
A rendes sokszögök oldalai, kifejezve a kör sugara által | |
A kör kiméréséről | 147 |
A körvonal hossza | |
A kör területe | |
A körív hossza | |
A körszelvény és körszelet területe | |
Két vagy több kör együvítése | |
Tantétek a hasonlósági pontokról, sarkok (Pole) és sarkalatosakról (Polaren) | 163 |
Mértani szerkesztések a síkban | 171 |
Kisebbített mértékek, egybevágó és hasonló idomok szerkesztése | |
Az egyenes vonalok öszhangzati és tetszőleges viszony szerinti metszése | |
Feltételes átalakitások | |
A területek felosztása | |
A sík háromszögtan | |
Szögmértan (Goniometrie) | 199 |
Egy szög nagyságának meghatározásáról | |
A háromszögtani vagy inkább szögmértani függvények fogalma, és rendszeres kifejtése | |
Bármely hegyes szög függvényeinek meghatározásáról | |
A szögmértani függvényekről tágasabb értelemben véve | |
A szögmértani függvények egymásközti viszonylása | |
A szögmértani függvények növekedése és fogyása a 4 negyedben | |
A tompa és kihajló szögök függvényeinek rávitele azon hegyes szögök függvényeire, melyek amazokat 180 vagy 360 fokra kiegészitik, vagy 180 és 360 fokon túli fölösleget képeznek | |
A nemleges szögök függvényei | |
A négy fő egyenlet | |
A szögmértani függvények sorba fejtése | |
A sin. x és cos. x sora végleges alakban előállítva | |
A négy főegyenletből lehozott számtalan képletek | |
A három szögtani logartáblák szerkezetének sarkelvei | |
Az elméleti és gyakorlati alkalmazásban többször előfordulú szögmértani képletek átnézete | |
A sik háromszögtan | 248 |
Alapegyenletek a derékszögű háromszögök feloldására | |
Az egyenesszárú háromszögök, és rendes sokszögök háromszögtani feloldása | |
Bárminő háromszögök feloldására vonatkozó főtantétek, Mollweide-féle képletek | 262 |
A ferdeszögű háromszögök feloldása, példákkal | |
Pothenot-féle tantétel | |
Alapegyenletek a sokszögök háromszögtani feloldására | 285 |
A test- vagy tömörmértan, a gömbháromszögtan, és az elemzési mértan alapvonalai | |
Az egyenes vonalokról, síkokról és testszögökről | |
Az egyenesek és síkok viszonos fekvése | 293 |
Alapfogalmak és sarkelvek | |
Egy egyenes és egy sík viszonos fekvése s ide vonatkozó tantétek | |
Különböző síkokban fekvő szögök egyenlősége, hajlási szög | |
Tantétek két vagy több sík és egyenes viszonyos fekvéséről | |
A lapszög fogalma | |
Párhuzamos síkok egy harmadik által metszve | |
Egy pontból kiinduló egyenesek, párhuzamos síkok által metszve, arányos szeletekre osztatnak | |
A vetületekről | 310 |
A vetület fogalma | |
Egy szög fekmentes vetülete | |
Egy vetétett idom területe | |
A testszögök | 314 |
A testszög fogalma | |
Tantétek a három élű testszögökről | |
A testek általános tulajdonságairól | |
A szegletes testek | 322 |
A mértani testek felosztásáról | |
a gúlaféle | |
a hasábos testek tulajdonságai | |
azoknak egybevágósága és hasonlósága | |
tantétek a soklapokról | |
Minden rendes soklapnak lehet egy gömböt beírni, és egy gömböt körülírni | |
A rendes soklapokba beírt gömb sugarának kiszámítása | |
A kerekded testek | 339 |
A henger értelmezése, egybevágósága, hasonlósága | |
A kúp fogalma, tulajdonságai, egybevágósága és hasonlósága | |
A gömb értelmezése, ebből kifejtett sarkelvek és következmények | |
A gömb szelvények csak kör lehet | |
Egy átmérő végpontjait kivéve, a gömbfelület két pontján keresztül csak egy legnagyobb kört vonhatni | |
Négy nem egy síkban fekvő pont mindenkor egy gömb felületén létezik | |
Ha két gömbfelület egymást metszené, a metszés kerülete egy körvonal, melynek középpontja a két gömb központi vonalán fekszik | |
A mértani testek felületének és térfogatának meghatározásáról | |
A mértani testek egyenlőségéről | 352 |
A párlapok viszonya térfogatra nézve | |
Egy három élű gúlát lehet két egybevágó kisebb gúlára és két egyenlő térfogatú három élű hasábra felbontani | |
Egyenlő magasságú és alapú gúlák térfogata egyenlő | |
Egy három élű hasáb felbontása, három egyentérfogatú gúlára | |
A felületek és térfogatok meghatározása | 360 |
A testek felmérése | |
A párlapok s általában a hasábok felülete és térfogata | |
A hasonló hasábok térfogatairól | |
Jegyzet az úgynevezett toisirozásról | |
A gúla felülete és köbtartalma | |
Egy ferdén metszett háromélű hasáb térfogata | |
A csonka gúla felülete és térfogata | |
Egy ék köbtartalma | |
Egy derékszögű négy élű hasábdob test (Prismoid) köbtartalma | |
A henger felülete és köbtartalma | |
A rendes soklapok felülete és térfogata | |
A henger felülete és köbtartalma, különféle feladatok | |
Egy hengercső felülete és térfogata | |
A csonka kúp palástja, felülete és térfogata | |
A gömb körül írt csonka kúp palástja | |
A gömb felülete és térfogata | |
A gömbszelvény, gömbszelet és gömbtörzs térfogata | |
A hordók köbtartalma | |
Egy tetszőleges alakú test köbtartalmát meghatározni (közelitőleg) | |
A gömb háromszögtan | |
A gömb háromszög tulajdonságairól | 396 |
A gömbszög fogalma | |
A gömb háromszög, a sark-háromszög | |
Egybevágó és hasonló gömbháromszögök, s ide vonatkozó tantétek | |
A négy fő egyenlet kifejtése és átalakítása logoros számításra. A Gauss-féle képletek és Neper-féle analogiák | 402 |
A derékszögű, egyenesszárú és negyed háromszögök feloldása | 414 |
A ferde gömbháromszögök feloldása, és területük meghatározása. Nevezetesebb tömörmértani feladatok | |
Az elemzési mértan elemei | |
Az algebrának alkalmazása a mértanra | |
Az algebrai kifejezések mértani jelentősége; a kifejezések mérfoka, hasonneműsége | 453 |
Első és másodfokú egyenletek szerkeszetése | |
Egy második fokú vegyes egyenlet gyökeinek szerkesztése | |
Az igenleges, nemleges, való és képzetes mennyiség mértani értelmezése | |
A mértani feladatok algebrai feloldása | 464 |
Az elemző mértan a síkban | |
A pont helyzetének meghatározásáról párhuzamos és sark-öszrendezők által. Két pont távolsága | 467 |
Az öszrendezők átalakitásáról, általánosan véve; átmenetek a párhuzamos tengelyrendszerről a sarkrendszerre. Az egyes átalakitási esetek közvetlen kifejtése | 472 |
Az egyenes vonal egyenlete | 479 |
Az egyenes vonal általános egyenletének taglalása | |
Az első fokú általános egyenlet elemzése két változó mennyiséggel | |
Az egyenes vonalok szerkesztése az adott egyenletekből és megfordítva | |
Két egyenes a síkban | |
Feladatok az egyenes vonalokról | |
A körvonal általános egyenlete; csúcsegyenlete; központi egyenlete | 504 |
A körvonal egyenletének taglalása | |
A körvonal sarkegyenlete | |
A körvonal egyenletének szerkesztése | |
A kör szelőjének, érintőjének és deréklőjének egyenlete | |
Az érintési vonalak meghatározása | |
Az egyenes és a körvonal egyenleteinek általános egybevetése, az ide tartozó feladatokkal | |
Két vagy több kör egyenleteinek elemzése | |
Két kör húros vonala (Chordale) | |
Három kör húros vonalai és húros pontja | |
A húros vonalak jellemző tulajdonságai | |
Két kör közös érintőinek elemzési meghatározása | |
Apollonius-féle érintési feladatok legáltalánosbika | |
A másodrendű vonalak vagyis kúpszeletek | 539 |
A hajtalék (Parabola) csúcsegyenlete; általános egyenlete; a hajtalék egyenletének taglalása; a hajtalék sarkegyenlete | |
Az érintési vonalak egyenletei | |
Az érintési vonalak meghatározása; következmények | |
A hajtalék íve és ezen ív végpontjainak összrendezői által bekerített sík területe | |
A hajtalék egyenlete, vonatkoztatva egy ferdeszögű tengelyrendszerre | |
A párhuzamos húrok középpontjainak mértani helye egy átmérő | |
A kerülék (Ellypsis) központi egyenlete; a kerülék központi egyenletének taglalása | 557 |
A kerülék általános egyenlete; a kerülék csúcsegyenlete; a kerülék sarkegyenlete | |
A kerülék szelőjének, érintőjének és deréklőjének egyenletei | |
Az érintési vonalak meghatározása | |
Azon szögökről, melyeket az érintési ponthoz vont vezérsugarak képeznek | |
A kerülék területe | |
A kerülék társátmérői | |
A kerülék központi egyenlete, vonatkoztatva a társátmérők rendszerére | |
Bármely kerülék körül írt párhuzány, melynek oldalai a társátmérőkkel párhuzamosan futnak, egyenlő a kerülék tengelyeiből képezett egyenszöggel | |
A társátmérők négyzeteinek összege egyenlő a két tengely négyzeteinek összegével | |
Az egyik társátmérő végpontjához vont érintő a másik társátmérővel párhuzamos | |
A póthúrok főtulajdonsága | |
A kerülék sarkpontjai és sarkalatosa | |
A mentelék (Hyperbola) központi egyenlete | 589 |
A mentelék központi egyenletének taglalása | |
A mentelék csúcsegyenlete; a mentelék általános egyenlete; a mentelék sarkegyenlete | |
A mentelék szerkesztése | |
A mentelék középpontján keresztül menő egyenes fekvése | |
A végérintők és ezekre vonatkozó egyenlet | |
A mentelék hatványa | |
Az érintési vonalak egyenletei | |
Az érintési vonalak meghatározása | |
Az érintési ponthoz vont sugarak az érintővel egyenlő szögöket képeznek | |
A mentelék egyenlete a társátmérők rendszerére vonatkoztatva | |
A mentelék sarkai és sarkalatosa | |
A teljes másodfokú két ismeretlenű egyenlet taglalása | 604 |
A kúp metszéseiből eredő vonalak azonosak az előbb elősorolt másodrendű vonalakkal |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.