1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Elmélet és módszer a nyelvészetben

különös tekintettel a fonológiára

Szerző
Kolozsvár
Kiadó: Erdélyi Múzeum-Egyesület
Kiadás helye: Kolozsvár
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 239 oldal
Sorozatcím: Erdélyi Tudományos Füzetek
Kötetszám: 245
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A problémák végiggondolását [...] messzebbről kellett indítanom - vagyis tulajdonképpen a legelejéről -, ez határozza meg dolgozatom szerkezeti felépítését is. A Bevezetésben olyan kérdésekkel voltam kénytelen foglalkozni, amelyek a tudományos terminusok és elméleti kategóriák általános problémáihoz, illetve részben az ismeretfilozófiához tartoznak, a nyelvészeti szempont azonban nemcsak a célban van jelen, vagyis annak szem előtt tartásában, hogy mire kellenek majd nekünk az itteni eredmények, hanem az itt tárgyalt problémák elemzésének is módszertani hátterét adja. (...) A Bevezetést követő Első rész a nyelvészet általános elméletének kérdéseivel foglalkozik, ebben írom le részletesen azt az elméleti keretet, amelyben aztán a fonológiai elméletet is el lehet helyezni. A Második rész (...) ennek konkrétan a fonológiában való alkalmazása éppen arról fog szólni, hogy mindannak figyelembevételével, amit korábban megállapítottunk és rögzítettünk, hogyan lehet fonológiát írni: milyen... Tovább

Fülszöveg

A problémák végiggondolását [...] messzebbről kellett indítanom - vagyis tulajdonképpen a legelejéről -, ez határozza meg dolgozatom szerkezeti felépítését is. A Bevezetésben olyan kérdésekkel voltam kénytelen foglalkozni, amelyek a tudományos terminusok és elméleti kategóriák általános problémáihoz, illetve részben az ismeretfilozófiához tartoznak, a nyelvészeti szempont azonban nemcsak a célban van jelen, vagyis annak szem előtt tartásában, hogy mire kellenek majd nekünk az itteni eredmények, hanem az itt tárgyalt problémák elemzésének is módszertani hátterét adja. (...) A Bevezetést követő Első rész a nyelvészet általános elméletének kérdéseivel foglalkozik, ebben írom le részletesen azt az elméleti keretet, amelyben aztán a fonológiai elméletet is el lehet helyezni. A Második rész (...) ennek konkrétan a fonológiában való alkalmazása éppen arról fog szólni, hogy mindannak figyelembevételével, amit korábban megállapítottunk és rögzítettünk, hogyan lehet fonológiát írni: milyen lépései vannak a módszernek, milyen terminusokat kell bevezetni, ezeket hogyan kell értelmezni, és hogyan lehet a szinkronikus beszédmű-fonológiai modellt felépíteni. Az Első rész foglalkozik tehát az elméleti kérdésekkel, a Második rész pedig a módszertaniakkal, mégpedig - mivel itt már konkrétan a fonológiai kutatás módszeréről van szó - nem általában, hanem egyértelműen a fonológiára építve. Vissza

Tartalom

Előszó 5
Bevezetés 9
Az absztraktumok csapdája 10
ELSŐ RÉSZ
Módszertani alapelvek, előfeltevések és kikötések 41
Mit vizsgálhat a nyelvész? 41
1. A beszédtevékenység nyelvészete és a beszédmű nyelvészete 46
1.1. A beszédtevékenység nyelvészete 49
1.1.1. Hasonló kódok - a közös nyelv helyett 58
1.1.2. Kiket vizsgáljon a nyelvész? 60
1.1.3. Milyen lehet egy beszédtevékenység-grammatikai modell? 72
1.2. A beszédmű nyelvészete 83
1.2.1. Mit vizsgál a nyelvész a beszédműben? 84
1.2.2. Milyen rendszert kereshetünk a beszédműben? 89
1.2.3. A magyarázó modell kérdése 90
1.2.4. A generatív grammatika mint dinamikus beszédmű-grammatikai modell 101
1.2.5. A beszédmű-nyelvészet adatai 125
1.3. A kétfajta nyelvészet egymáshoz való viszonya 130
2. A szinkrónia és diakrónia kérdése 133
2.1. Általános megjegyzések a szinkrónia és diakrónia viszonyáról 133
2.2. A szinkrónia a kétféle nyelvészet viszonylatában 138
MÁSODIK RÉSZ
A beszédmű-fonológia módszere 143
1. A beszédmű fonológiájának általános korlátozó feltételei 143
2. A fonológia tárgya, módszere és elmélete 150
3. A fonológiai modell felépítésének lépései
3.1. A hang mint a beszédmű megfigyelhető eleme 153
3.1.1. A hangok önmagukban 153
3.1.1.1. A hangkészlet megállapítása 153
3.1.1.2. Az egyes hangok fonetikai jellemzése 155
3.1.1.3. A hangok paradigmatikus rendszerének modellje 158
3.1.2. A hangok a beszédmű lineáris rendjében 161
3.1.2.1. A beszédművekben előforduló hangkapcsolatok azonosítása
3.1.2.2. Az elő nem forduló (hang)kapcsolatok
3.1.2.3. A H-korlátozások általánosabb megfogalmazása
3.1.2.4. A kivételt is megengedő H-korlátozások 176
3.1.2.5. A beszédmű H-modellje 177
3.2. A hangok különbsége a beszédműbeli rend szempontjából nézve 179
3.3. A beszédmű F-modellje 185
3.3.1. Az átírási szabályok 186
3.3.2. A határjelölők bevezetése 190
3.3.2.1. Aszóhatárok 190
3.3.2.2. A szótaghatárok 194
3.3.2.3. A toldalékhatárok 195
3.3.3. További pontosítások elvégzése 198
3.4. Az F-modellben azonosítható korlátozások 201
3.4.1. A TI-toldalékok 203
3.4.2. A T2-toldalékok 206
3.4.2.1. A magánhangzó-harmónia 206
3.4.2.2. További problémák 217
3.4.3. A T3-toldalékok 218
3.4.3.1. A toldalékhatárok helye 219
3.4.3.2. A tővéghangzó és a kötőhangzó 226
3.4.3.3. További problémák 227
3.4.4. Az F-korlátozások együttes elemzése 229
3.4.5. A beszédmű-modell végleges formája 229
4. A legfontosabb tanulságok 230
Szakirodalom 235

Szilágyi N. Sándor

Szilágyi N. Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szilágyi N. Sándor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem