Előszó | 7 |
Előismeretek | |
Palestrinás ellenpont | 9 |
Történelmi visszapillantás | |
Vokál-polifónia | |
A kontrapunkt, polifónia és homofónia fogalma | |
Az ellenponttan előtanulmányai | |
Hangírás | 10 |
A do-, fa- és szol-kulcsok alakja és elhelyezkedése | |
Kulcs és ambitus | |
A régi kótatípusok alakja és metrikus értéke | |
Régi ütemfajok | |
Egyházi hangnemek | 13 |
Hangsor és hangnem | |
Modus és tonus | |
Finalis | |
Az autentikus és plagális hangsorok jellegzetes hangjai | |
A nyolc régi és a négy újabb hangnem | |
Módosítás és transzponálás | |
Musica ficta | |
Dallamalkotás | 16 |
Gregorián dallamok mint kantusz-firmuszok | |
Megengedett és tilos dallam-hangközök | |
Lépés, ugrás, visszakanyarodás és ezek összefüggései | |
A palestrinás dallamok jellegzetességei | |
Dallamindítás, továbbépítés, befejezés | |
A melódiavonal rajza | |
A szép dallam | |
Együtthangzás | 21 |
Az énekkar szólamai és hangterjedelmük | |
Konszonáns és disszonáns hangközök | |
Egyirányú-, oldal- és ellenmozgás | |
Különböző párhuzamkorlátozások | |
Diezissel létrehozott subsemitonium | |
A lefelé és a felfelé vezető hang | |
A Palestrina-stílus gyakorlatában használatos öt hangnem | |
Összefoglalás | 25 |
Kétszólamú ellenpont | |
Egyidejű mozgás | 27 |
Az alapdallam és ellenpontja | |
Az ellenpontozó szólam dallama | |
Együttes indulás, továbbhaladás és záradék | |
Szólamkereszteződés | |
Felező mozgás | 30 |
Arsis és thesis | |
Az ütemvonal gyakorlati jelentősége | |
A lépés és ugrás egyensúlya | |
Konszonancia a súlyos ütemtagon | |
Átmenő disszonancia | |
A prímbe-ugrás | |
Közvetett tilos párhuzamok | |
Harmadoló mozgás | 34 |
Minden ütemtag konszonál az alapdallammal | |
Negyedelő mozgás | 35 |
Abszolút és relatív hangsúly | |
A lépcsős haladás jelentősége | |
Ugráskorlátozások | |
Disszonáló alsó váltóhang | |
Kámbiáta | |
A hatodoló mozgás hangsúlyai | |
Szinkópáló mozgás | 43 |
Hangsúlyáthelyeződés | |
A szinkópa konszonáns előtagja | |
Az utótag mint konszonancia és mint disszonancia | |
Feloldás | |
Hibás párhuzamok eltolódása | |
A szinkópalánc megtörése | |
Szabad mozgás | 47 |
Félméretű hangok a súlyos és súlytalan helyen | |
Pontozott kóta | |
Az átkötés különböző lehetőségei | |
Negyedméretű hangok | |
A relatív-súlyos félméretű hang és a felső fordulóhang mint disszonancia | |
Augmentált kámbiáta | |
A félméretű szinkópa-utótag kezelése | |
Elodázott, alsó-váltóhangos és anticipált feloldás | |
Áttört alapdallam | |
Floridált alapdallam | 59 |
Gregorián melódiák átalakítása kantusz-firmusszá | |
Permutatio | |
Hosszú értékű hangokból álló alapdallam floridálása | |
Huzamosabb terc- vagy szext-párhuzamok | |
Szinkópa-oldás elmozduló kantusz-firmusszal | |
Ez úton képződő disszonanciák | |
Szinkópa-díszítések | |
Dallamcsúcspont aprózás | |
Két szólam egyidejű építése | |
Hemiólia | |
Imitáció | 68 |
Proposzta és riposzta | |
Imitáció különböző hangközökön | |
Szigorú-, szabad-, torlasztott-, augmentált-, diminuált-, fordított-, kombinált-, tonális- és reális imitáció | |
Imitációk összeillesztése | |
Imitáció-lánc | |
Egyszerű kánonok | |
Motetta | 81 |
A latin szövegkezelés szabályai a Motu proprio-ban | |
A palestrinás szöveg-aláhelyezés technikája | |
A motetta szakaszokra tagolódása és kadenciái | |
A szakaszok összefűzése | |
Kóda | |
Összefoglalás | 93 |
A további tanulmányok vázlata | 95 |