1.060.447

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Ellenőrzési kézikönyv II. (töredék)

Igazságszolgáltatási és tulajdonosi ellenőrzés

Szerző
Budapest
Kiadó: Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 375 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Töredék kötet. További szerzők a könyvben.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

3. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÁLTAL VÉGZETT ELLENŐRZÉS
3.1 Az alkotmánybírósági ellenőrzés sajátossága
Az Alkotmánybíróság az 1989. október 30-án kihirdetett, 1989. évi XXXII. törvény (AB tv.) alapján,... Tovább

Előszó

3. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÁLTAL VÉGZETT ELLENŐRZÉS
3.1 Az alkotmánybírósági ellenőrzés sajátossága
Az Alkotmánybíróság az 1989. október 30-án kihirdetett, 1989. évi XXXII. törvény (AB tv.) alapján, 1990. január 1-én kezdte meg működését, a magyar alkotmányfejlődés korszakváltását jelentő jogállami alkotmány megvalósítási folyamatának jelentős állomásaként. Az 1989. október 23-án kihirdetett alkotmánytörvény (1989. évi XXXI. törvény) határozta meg az új minőségű többpárti politikai rendszer, a parlamentáris kormányzás közjogi alapjait. Az új közjogi berendezkedés a hatalmi ágak elválasztásának alkotmányos elvére épül. Ez az alkotmányos elv alapozza meg, teszi alkotmányos alapintézménnyé és egyben az „Elv" (hatalommegosztás elve) érvényesülésének, érvényesítésének legjelentősebb garanciájává az Alkotmánybíróságot. Ebből következően az Alkotmánybíróság közjogi funkciójának az általánosság szintjén mozgó, legelvontabb meghatározása: az állami hatalomgyakorlás alkotmányosságának ellenőrzése.
A közhatalmi cselekvés Alkotmánybíróság általi ellenőrzésének elsődleges „tárgya", területe a jogalkotás, a jogrendszer és az Alkotmány koherenciájának (összeegyeztethetőségének) őrzése, biztosítása.
A jogalkotáson belül a kormányzati jogalkotás (és azon belül is a törvényalkotás) jelenti a súlyponti ellenőrzést, de az Alkotmánybíróság gyakorlatában igen jelentős feladatnak számít az önkormányzati jogalkotás ellenőrzése is.
Az alkotmánybíráskodásnak, így a magyar Alkotmánybíróságnak is van a súlyponti ellenőrzési területen kívüli speciális feladata, mint például az ún. hatásköri bíráskodás és közjogi méltóság (köztársasági elnök) alkotmányos felelősségének megállapítása. (Mindezekről lásd részletesen a hatásköri szabályok ismertetését.)
Az Alkotmánybíróság tehát a jogalkotás alkotmányossága feletti ellenőrzése során tett intézkedéseivel, döntéseivel befolyásolja, illetve tartja az Alkotmány keretei között a közjogi alapintézmények (Országgyűlés, kormány, köztársasági elnök, önkormányzat) tevékenységét. Az Alkotmánybíróság hároméves gyakorlatában ez az ellenőrzés a politikai rendszer, ezen belül a közhatalmi szervek alkotmányos működése szempontjából meghatározó jogalkotás, és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelmében nyilvánult meg (alapjogvédelmi bíráskodás).
Az ún. alapjogvédelmi bíráskodás is elsősorban a jogalkotás alkotmányos ellenőrzésében érvényesül, ugyanakkor áttételesen a jogalkalmazás (bírói jogalkalmazás) alkotmányosságára is befolyással bír. Konkrét példával illusztrálva: az Alkotmánybíróság adott esetben egy jogszabály alkotmányossági vizsgálata során a jogszabály megsemmisítésétől azért tekint el, mert - annak eddigi alkalmazásával szemben -van alkotmányos értelmezési lehetősége. Vissza

Tartalom

II. KÖTET
3. Az Alkotmánybíróság által végzett ellenőrzés 547
3.1 Az alkotmánybírósági ellenőrzés sajátossága 547
3.2 Az Alkotmánybíróság hatásköre 548
3.3 Az Alkotmánybíróság szervezete 555
3.4 Az Alkotmánybíróság működése (ellenőrzési tevékenysége) 556
3.5 Az ellenőrzést lezáró érdemi döntések joghatása 558
4. Az igazságszolgáltatási szervek ellenőrző tevékenysége 560
4.1 Cégbírósági ellenőrzés 560
4.1.1 A cégbíróság és szerepe a gazdasági életben 560
4.1.2 A cégbírósági cégnyilvántartás 560
4.1.3 A cégbírósági törvényességi felügyelet 567
4.1.4 A cégbírósági határozatok jogereje 577
4.1.5 A cég törlése hivatalból ; 578
4.2 Az ügyészségi törvényességi ellenőrzés 579
4.2.1 Az ügyészségi törvényességi ellenőrzés jogi alapjai 579
4.2.2 A törvényességi ellenőrzés két iránya az Ütv. alapján 580
4.2.3 Az ügyészségi törvényességi felügyelet alanyi (szervi) és
tárgyi hatálya 581
4.2.4 Az ügyészi törvényességi felügyelet módja, módszerei 584
4.2.5 Az ügyészi intézkedések fajtái 585
4.2.6 Az ügyészség feladatainak változtatását célzó törvényjavaslat
4.2.7 Az ügyészi törvényességi felügyelet külön jogszabályon
alapuló tárgyai, az ügyész jogosítványai 589
II. RÉSZ
5. A tulajdonosok ellenőrzési tevékenysége 595
5.1 A tulajdonosi ellenőrzések fajtái, szervezetei 595
5.2 Az ÁV Rt. tulajdonosi ellenőrző tevékenysége 597
5.2.1 Az állami vagyon és az állam tulajdonosi felügyelete 597
5.2.2 Az ÁV Rt. létesítése és jogállása 599
5.2.3 Az ÁV Rt. feladatai 601
5.2.4 Az ÁV Rt. szervezete és gazdálkodása 608
5.3 Az ÁVÜ tulajdonosi ellenőrző tevékenysége 613
5.3.1 A tulajdonviszonyok átalakítása, a privatizáció 613
5.3.2 Az ÁVÜ feladatai 614
5.3.3 Az ÁVÜ ellenőrző tevékenysége 616
5.3.4 Az ÁVÜ tulajdonosi ellenőrzésének gyakorlata 618
5.4 A minisztériumok tulajdonosi ellenőrző tevékenysége 627
5.4.1 A törvényesség betartásának ellenőrzése 630
5.4.2 A pénzügyi-gazdasági ellenőrzés főbb témakörei 635
5.4.3 A vizsgált gazdálkodó szervezetek tevékenységének
részletes elemzése 637
5.4.4 A számviteli és ellenőrzési rendszer értékelésének gyakorlati módszerei 638
5.5 A társadalombiztosítási ellenőrzés 642
5.5.1 A társadalombiztosítás célja, feladatai, struktúrája 642
5.5.2 A társadalombiztosítás ellenőrzési rendszere 649
5.5.3 A munkáltatókra kiterjedő ellenőrzés 654
5.6 Az egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások ellenőrzése 672
5.6.1 Biztosítási elvű egészségügyi rendszer 672
5.6.2 Az egészségbiztosítási ellátások orvosszakmai ellenőrzése 678
5.6.3 A keresőképtelenség orvosi elbírálásának ellenőrzése 697
5.6.4 A munkaképesség-változás, a rokkantság orvosszakértői elbírálásának ellenőrzése 699
5.6.5 Egészségügyi vállalkozások általános ellenőrzése 699
5.6.6 Az ellenőrzési eredmények visszacsatolása 700
5.6.7 Az egészségügyi szolgáltatásokat igénybevevők elégedettségi fokának vizsgálata 701
5.7 Gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrző tevékenysége 702
5.7.1 A felügyelő bizottság mint a tulajdonosi ellenőrzés intézménye 702
5.7.1.1 A felügyelő (ellenőrző) bizottságok feladatai 702
5.7.1.2 A felügyelő (ellenőrző) bizottságok jogai 703
5.7.1.3 A felügyelő (ellenőrző) bizottságok kötelezettségei, felelőssége 706
5.7.2 A felügyelő (ellenőrző) bizottságok létrehozásával, összetételével kapcsolatos szabályok 708
5.7.3 A felügyelő (ellenőrző) bizottságok működése 711
5.8 A szövetkezetek ellenőrzése 715
5.8.1 A szövetkezetek helye a magyar gazdaságban 715
5.8.2 A szövetkezeti alapelvek és célok 717
5.8.3 A társadalmi és gazdasági rendszerváltozás és a szövetkezetek 718
5.8.4 A szövetkezeti tulajdonlási és működési elvek 720
5.8.5 Az autonóm szövetkezet működésének és ellenőrzésének rendje 721
5.8.6 A szövetkezetek állami szabályozása és ellenőrzése 726
5.8.7 Szövetkezeti típusok. Sajátos gazdasági célok
és ellenőrzési követelmények. A fejlődés irányai 728
III. RÉSZ
Könyvvizsgálat, belső ellenőrzés.
Az ellenőrzés technikája, emberi tényezői 733
6. A könyvvizsgálói ellenőrzés 733
6.1 A könyvvizsgálat általános kérdései 733
6.2 A könyvvizsgálatra vonatkozó jogszabályok 739
6.3 A könyvvizsgálóval szembeni követelmények 747
6.4 A könyvvizsgálói tevékenység 754
6.4.1 A könyvvizsgálat szakmai területei 755
6.4.2 A könyvvizsgálói munka szakaszai 757
6.5 Az éves beszámoló felülvizsgálata 783
6.5.1 A vizsgálat lefolytatása 784
6.5.2 A vállalkozás vezetésének nyilatkozata az adatszolgáltatásról 797
6.5.3 A vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzete 797
6.5.4 A könyvvizsgálói jelentés összeállítása 798
6.5.5 A hitelesítő záradék elkészítése 799
6.6 A vagyonmérleg hitelesítése 800
6.7 A Magyar Könyvvizsgálói Kamara 802
7. Belső ellenőrzés 805
7.1 A magyarországi belső ellenőrzés helyzete és fejlesztése 8q5
7.2 A vezetői ellenőrzés 808
7.2.1 Kapcsolat a vezetési funkciókkal 808
7.2.2 A vezetői ellenőrzés tárgya 809
7.2.3 A vezetői ellenőrzés általános módszerei 810
7.2.4 A vezetői ellenőrzés előfeltételei 811
7.2.5 Az ellenőrzés gyakorisága, teljessége 812
7.2.6 Az ellenőrzés egyéb módszerei 812
7.3 Vállalatok, gazdasági társaságok belső ellenőrzése 814
7.3.1 Jogszabályi előírások 814
7.3.2 A belső ellenőrzés feladatai a vállalkozásoknál 816
7.3.3 A belső ellenőrzés szervezete a vállalkozásoknál 817
7.3.4 A belső vizsgálatok végrehajtása a vállalkozásoknál 818
7.4 Költségvetési szervek belső ellenőrzése 820
7.4.1 Jogszabályi és egyéb követelmények 820
7.4.2 A belső ellenőrzés alrendszerei, eszközei, módszerei 823
7.4.2.1 Vezetői ellenőrzés a költségvetési szerveknél 823
7.4.2.2 Munkafolyamatokba épített ellenőrzés a költségvetési szerveknél 827
7.4.2.3 A függetlenített belső ellenőrzés főbb feladatai 833
7.4.3 Sajátos feladatok egyes szervezeteknél 836
7.4.3.1 Minisztériumok 836
7.4.3.2 Kórházak, rendelőintézetek 837
7.4.3.3 Szociális otthonok 838
7.4.3.4 Egyetemek, főiskolák 838
7.4.3.5 Középfokú oktatási intézmények 839
7.4.3.6 Színházak 839
7.4.3.7 Kutatóintézetek 840
7.5 Az alapítványok belső ellenőrzése 841
7.6 Önkormányzatok belső ellenőrzése 843
8. Az ellenőrzés technikája és emberi tényezői 849
8.1 Az ellenőrzés ajánlott szabványai 849
8.2 Az ellenőrökkel szemben támasztott követelmények 852
8.2.1 Testi adottságok 853
8.2.2 Jellembeli és általános emberi tulajdonságok 853
8.2.3 Képesség és tudás 855
8.3 Az ellenőrző szervezettel szemben támasztott követelmények 857
8.4 Az ellenőrzés technikája 860
8.4.1 Az ellenőrzés tervezése 860
8.4.2 A szabályszerűségi, pénzügyi és hatékonyságtípusú
vizsgálatok sajátosságai 863
8.4.3 Az ellenőrzés előkészítésének egyes sajátos szempontjai 867
8.4.4 A helyszíni ellenőrzés 869
8.4.5 A jelentés 872
8.4.5.1 A jelentésírás megtervezése 876
8.4.5.2 A jelentéstervezet elkészítése 877
8.4.5.3 A jelentéstervezet felülvizsgálata 878
8.4.6 Az ellenőrzési munka minőség-ellenőrzése 880
8.4.7 A megállapítások egyeztetése az ellenőrzöttel 882
8.4.8 A jelentések tájékoztatási szempontjai 883
8.4.9 Törvénybe ütköző cselekedetek esetén követendő eljárások 884
8.5 A vezetői ellenőrzés néhány kérdése 885
8.5.1 Önmagunk vezetése 886
8.5.2 Mások vezetése 886
8.5.3 A munka irányítása 887
8.5.4 Az erőforrásokkal való gazdálkodás 887
8.5.5 Kommunikáció 887
8.5.6 A vezetői ellenőrzés szempontjai 888
8.6 Az ellenőrzések során alkalmazott sajátos technikák, módszerek 889
8.6.1 A számítástechnika alkalmazása 889
8.6.2 Az emberi kapcsolatok fejlesztése 890
8.6.3 A tárgyalások és a kérdezés technikája 890
8.6.4 Kritika 891
8.6.5 A kérdőívek szerkesztésének technikája 892
8.6.6 A szúrópróba technikája, matematika alkalmazása 892
8.6.7 Értékelemzési és egyéb korszerű módszerek alkalmazása 893
8.6.8 Módszertani leírások 894
Utószó 895
Intézmények rövidítésének jegyzéke 897
Melléklet 899
Függelék 901
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem