Ellenőrzési kézikönyv I-II.

Tartalom

I. KÖTET
Előszó 15
Bevezetés 17
I. RÉSZ
Az államhatalmi ágak ellenőrzési tevékenysége
1. A törvényhozó hatalom (Országgyűlés) által végzett ellenőrzés 25
1.1 Az ellenőrzés mint az Országgyűlés egyik fő funkciója 25
1.2 A parlamenti ellenőrzés formái Magyarországon 27
1.2.1 Az Országgyűlés egészét illető ellenőrzési formák 29
1.2.1.1 Döntés a beszámolókról 29
1.2.1.2 Döntés az interpellációkra adott válaszokról 39
1.2.1.3 A köztársasági elnök meghatározott tevékenységének ellenőrzése 39
1.2.2 Az Országgyűlés bizottságainak ellenőrző szerepe 40
1.2.2.1 A parlamenti bizottsági rendszer 42
1.2.2.2 A bizottságok feladatai és jogai 45
1.2.2.3 A bizottságok ellenőrzési joga személyi kérdésekben 49
1.2.2.4 A bizottságok által megvitatott dokumentumok 51
1.2.3 Az országgyűlési képviselők szerepe az ellenőrzésben 57
1.2.3.1 Az országgyűlési képviselők jogai 58
1.2.3.2 A képviselői jogok gyakorlásának problémái 60
1.2.3.3 Ellenőrzési célzatú képviselői javaslatok 62
1.2.3.4 A napirend előtti felszólalás 63
1.2.3.5 Az interpelláció 63
1.2.3.6 Az interpellációs válasz elutasításakor követett eljárás 67
1.2.3.7 Az interpellációk és kérdések közös jellemzői 71
1.2.3.8 A miniszterelnökhöz címzett interpellációk és kérdések 73
1.2.3.9 Tárcailletékesség 73
1.2.3.10 Képviselői ellenőrzés a köztársasági elnök fölött 75
1.2.4 Az ombudsman 75
1.2.5 A számvevőszéki ellenőrzés 76
1.2.5.1 A számvevőszéki ellenőrzés kialakulása Magyarországon 76
1.2.5.1.1 A M. Kir. Legfőbb Állami
Számvevőszék (LASZ) 77
1.2.5.1.2 Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 79
1.2.5.2 Az államháztartás ellenőrzése 85
1.2.5.2.1 A költségvetési törvényjavaslat (előzetes) ellenőrzése 94
1.2.5.2.2 A költségvetés végrehajtásának (zárszámadás) ellenőrzése 99
1.2.5.2.3 A központi költségvetés fejezeti ellenőrzése 110
1.2.5.2.4 Az elkülönített állami pénzalapok ellenőrzése 129
1.2.5.2.5 A társadalombiztosítási alapok ellenőrzése 133
1.2.5.2.6 A helyi önkormányzatok ellenőrzése 138
1.2.5.3 Az állami vagyongazdálkodás ellenőrzése 160
1.2.5.3.1 Fő tulajdonosi formák, vagyoni alrendszerek, a tulajdonosi jogok
gyakorlói 160
1.2.5.3.2 A számvevőszéki vagyonellenőrzés jogforrásai 163
1.2.5.3.3 Az állami vagyon nyilvántartása, információs rendszere 165
1.2.5.3.4 Az állami vagyon hasznosításának ellenőrzési kérdései 169
1.2.5.3.5 Az Állami Vagyonügynökség ellenőrzése 174
1.2.5.3.6 Az Állami Vagyonkezelő Rt. ellenőrzése 179
1.2.5.3.7 Az ÁSZ munkájának hasznosulása az ÁVÜ, ÁV Rt. tevékenységéről szóló jelentések alapján 183
1.2.5.3.8 Minisztériumi vállalatok számvevőszéki ellenőrzése 185
1.2.5.3.9 A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet ellenőrzése 190
1.2.5.4 A kormányprogramok és az állami nagyberuházások ellenőrzése 192
1.2.5.5 Pártok és egyes társadalmi szervezetek gazdálkodásának ellenőrzése 195
1.2.5.5.1 A pártok gazdálkodásának ellenőrzése 196
1.2.5.5.2 A társadalmi szervezetek pénzügyi ellenőrzése 211
1.2.5.6 Egyéb számvevőszéki tevékenység 213
1.2.5.6.1 Az állami számviteli rend betartásának figyelemmel kísérése 213
1.2.5.6.2 Ellenjegyzés 215
1.2.5.6.3 A kormány évközi tájékoztatási kötelezettsége a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban 216
1.2.5.6.4 A szakszervezetek vagyonelszámolásának ellenőrzése 216
2. A végrehajtó hatalom (kormány) által végzett ellenőrzés 223
2.1 Számvevőségi ellenőrzés 223
2.1.1 A Központi Számvevőségi Hivatal 223
2.1.2 A számvevőségi ellenőrzés kialakítása 227
2.1.3 A számvevőségi ellenőrzés koncepciója 232
2.2 A felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzés 241
2.2.1 Az ellenőrzési feladat és szabályozása 241
2.2.2 A költségvetési ellenőrzés jellege, típusai 245
2.2.3 A költségvetési ellenőrzés tervezése, végrehajtása 246
2.3 Vám- és pénzügyőrségi ellenőrzés 248
2.3.1 A vámhatósági ellenőrzés történeti áttekintése 248
2.3.2 A vámhatósági ellenőrzés jogforrásai 252
2.3.3 A vám- és jövedékellenőrzési jogviszony alanyai 253
2.3.3.1 A vámellenőrzési jogviszony alanyai 253
2.3.3.2 A jövedékellenőrzési jogviszony alanyai 257
2.3.4 A vámellenőrzés kapcsolata más ellenőrzési intézményekkel 257
2.3.5 Vámigazgatási ellenőrzés 260
2.3.5.1 Vámellenőrzés a határon 260
2.3.5.2 Vámfelügyelet 263
2.3.5.3 Vámvizsgálat és az árunyilatkozat 264
2.3.5.4 A vámvizsgálat módja és tartalma 265
2.3.5.5 Utólagos vámhatósági ellenőrzés 268
2.3.5.6 Az egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzése 270
2.3.5.7 Vámszabad terület ellenőrzése 273
2.3.5.8 A vámszabálysértés jogkövetkezményei 276
2.3.6 Jövedéki ellenőrzés 277
2.3.6.1 Alapvető jövedéki jogintézmények 278
2.3.6.2 A jövedéki engedélyezés 280
2.3.6.3 A jövedéki ellenőrzés általános szabályai 282
2.3.6.4 A jövedéki termékek termelésének ellenőrzése 283
2.3.6.5 A jövedéki termékek forgalmazásának ellenőrzése 285
2.3.6.6 A jövedéki termék felhasználásának ellenőrzése 286
2.3.6.7 A jövedéki szabályszegés és jogkövetkezményei 287
2.4 Az illetékek ellenőrzése 288
2.4.1 Az illetékek rendszere 288
2.4.2 Illetékiigyi hatáskör, illetékellenőrzési feladatok 289
2.4.3 Vagyonszerzési illeték 291
2.4.3.1 Az öröklési és az ajándékozási illeték 292
2.4.3.2 A visszterhes vagyonátruházási illeték 293
2.4.3.3 A forgalmi érték megállapítása 294
2.4.3.4 A vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség 297
2.4.3.5 A vagyonszerzés bejelentése, az illeték megállapítása 298
2.4.4 Az eljárási illetékek 299
2.4.4.1 Államigazgatási eljárási illeték 300
2.4.4.2 Bírósági eljárási illetékek 301
2.4.4.3 Az eljárási illetékek lerovása 303
2.4.4.4 Szemleellenőrzés 304
2.4.5 Az illetékbevételek megosztása 305
2.5 Adóhatósági ellenőrzés 307
2.5.1 Az APEH létrehozása, célja, feladatai 307
2.5.2 Az APEH szervezete 310
2.5.3 Az adókötelezettség 314
2.5.3.1 A bejelentés szabályai 314
2.5.3.2 Az általánosforgalmiadó-kötelezettség bejelentése 316
2.5.3.3 Az adó megállapítása 318
2.5.3.4 Az adó bevallása és megfizetése 319
2.5.3.5 A bizonylatok, könyvek, nyilvántartások vezetése 320
2.5.3.6 Az adózó nyilatkozattétele 321
2.5.3.7 Az adózók adatainak nyilvántartása és az adózók adatszolgáltatása 322
2.5.4 Az adóellenőrzés 323
2.5.4.1 A dokumentációs ellenőrzések 325
2.5.4.2 Egyéb adóhatósági ellenőrzés 327
2.5.4.3 Az ellenőrizendő adózók kiválasztása 328
2.5.4.4 Az ellenőrzés munkaszakaszai az egyes vizsgálatoknál 330
2.5.5 A kiemelt adók ellenőrzése 339
2.5.5.1 Általános forgalmi adó (áfa) ellenőrzése 339
2.5.5.2 A magánszemélyek jövedelemadójának (szja) ellenőrzése 346
2.5.5.3 A társasági adó ellenőrzése 353
2.5.5.4 Egyéb adók vizsgálata 361
2.5.6 A számviteli, bizonylati fegyelem ellenőrzése 369
2.5.7 Pénzforgalmi ellenőrzés 370
2.5.7.1 Az adótartozás megállapítása a számítógépes rendszeren keresztül 371
2.5.7.2 Az adófizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése pénzforgalmi ellenőrzés keretében 373
2.5.8 Témavizsgálatok, célvizsgálatok, megfigyelések 383
2.5.9 Csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás, végrehajtási eljárás 385
2.5.9.1 Csődeljárás 386
2.5.9.2 Felszámolási eljárás 388
2.5.9.3 Végelszámolás 389
2.5.9.4 Végrehajtási eljárás 390
2.6 Felügyeleti ellenőrzés 398
2.6.1 Bankfelügyelet 398
2.6.1.1 A szabályozás és a felügyelet szükségessége 398
2.6.1.2 Bankfelügyeleti modellek 400
2.6.1.3 Az Állami Bankfelügyelet 407
2.6.2 Biztosításfelügyelet 418
2.6.3 Értékpapír-felügyelet 427
2.6.3.1 A nyilvános forgalomba hozatalhoz készítendő tájékoztató felülvizsgálata és engedélyezése 427
2.6.3.2 Folyamatos tájékoztatás 429
2.6.3.3 Az értékpapír-forgalmazók tevékenységének folyamatos felügyelete 430
2.6.3.4 Tőzsdefelügyelet 431
2.6.3.5 A bennfentes kereskedés tilalma 432
2.6.3.6 Befektetésialap-kezelők, befektetési alapok 432
2.6.4 Fogyasztóvédelem 434
2.6.4.1 A fogyasztói érdekvédelem jogi szabályozása 436
2.6.4.2 A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (és megyei felügyelőségeinek) ellenőrzési tevékenysége 440
2.6.5 Szerencsejáték Felügyelet 444
2.6.5.1 Az engedélyezés előtti ellenőrzések 444
2.6.5.2 A helyszíni ellenőrzés 445
2.6.5.3 A pénzügyi kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése 449
2.6.6 Versenyfelügyelet 450
2.6.6.1 Törvényi háttér 450
2.6.6.2 A Gazdasági Versenyhivatal hatásköre 452
2.6.6.3 A Gazdasági Versenyhivatal működése 454
2.6.6.4 A versenytörvény érvényre jutása 456
2.7 A munkanélküliséggel kapcsolatos ellenőrzés 457
2.7.1 A foglalkoztatási törvény és a végrehajtáshoz kapcsolódó ellenőrzés 457
2.7.2 A foglalkoztatást elősegítő támogatások ellenőrzése 462
2.7.2.1 Az ellenőrzés szempontjai és feladatai 462
2.7.2.2 Képzések elősegítése 465
2.7.2.3 A vállalkozóvá válás támogatása 469
2.7.2.4 A foglalkoztatás bővülését szolgáló támogatások 469
2.7.2.5 A közhasznú foglalkoztatás támogatása 470
2.7.2.6 A munkahelyteremtés támogatása 473
2.7.2.7 Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása 476
2.7.2.8 Korengedményes nyugdíj átvállalása 476
2.7.3 A munkanélküli-ellátások ellenőrzése 477
2.7.3.1 A munkanélküli-járadékkal kapcsolatos ellenőrzés 478
2.7.3.2 Pályakezdők munkanélküli-segélyének ellenőrzése 481
2.7.3.3 Az előnyugdíj megállapításának ellenőrzése 482
2.7.3.4 A költségtérítés ellenőrzése 482
2.7.3.5 A járadékban részesülők kereső tevékenységének, valamint a külföldiek engedély nélküli foglalkoztatásának ellenőrzése 483
2.8 Az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése 487
2.8.1 A törvényességi ellenőrzés elvei és korlátai 488
2.8.2 A törvényességi ellenőrzés gyakorlata és módszerei 490
2.8.2.1 Az eljárásjogi elemek vizsgálata 492
2.8.2.2 Illetékesség és hatáskör vizsgálata 498
2.8.2.3 A tartalmi elemek vizsgálata 502
2.8.3 A törvényességi ellenőrzés eszközei 506
2.8.3.1 Előzetes figyelemfelhívás, segítségnyújtás, továbbképzés, tanácsadás 506
2.8.3.2 Szóbeli törvényességi észrevétel 508
2.8.3.3 írásbeli törvényességi felhívás 509
2.8.3.4 Bírósági keresetindítás 510

2.8.3.5 Alkotmánybírósági indítvány tétele 512
2.8.3.6 Fegyelmi felelősségre vonás indítványozása 514
2.8.3.7 Büntetőeljárás kezdeményezése 515
2.8.3.8 Képviselő-testület összehívásának kezdeményezése 516
2.8.3.9 Önkormányzat feloszlatásának kezdeményezése 517
2.8.3.10 Körjegyzőséghez tartozó községek kijelölése 519
2.8.4 Az önkormányzatok pénzügyi-gazdasági és hatósági (szakhatósági) ellenőrzése 520
2.9 A devizagazdálkodás ellenőrzése 521
2.9.1 Devizahatósági ellenőrzés 521
2.9.1.1 A devizahatósági ellenőrzés jogi alapjai, szervezete és módszerei 521
2.9.1.2 A nemzetközi gazdasági tevékenységet végzők ellenőrzése 522
2.9.1.3 A pénzváltási tevékenységet végzők devizahatósági ellenőrzése 529
2.9.2 Jegybanki ellenőrzés 530
II. KÖTET
3. Az Alkotmánybíróság által végzett ellenőrzés 547
3.1 Az alkotmánybírósági ellenőrzés sajátossága 547
3.2 Az Alkotmánybíróság hatásköre 548
3.3 Az Alkotmánybíróság szervezete 555
3.4 Az Alkotmánybíróság működése (ellenőrzési tevékenysége) 556
3.5 Az ellenőrzést lezáró érdemi döntések joghatása 558
4. Az igazságszolgáltatási szervek ellenőrző tevékenysége 560
4.1 Cégbírósági ellenőrzés 560
4.1.1 A cégbíróság és szerepe a gazdasági életben 560
4.1.2 A cégbírósági cégnyilvántartás 560
4.1.3 A cégbírósági törvényességi felügyelet 567
4.1.4 A cégbírósági határozatok jogereje 577
4.1.5 A cég törlése hivatalból 578
4.2 Az ügyészségi törvényességi ellenőrzés 579
4.2.1 Az ügyészségi törvényességi ellenőrzés jogi alapjai 579
4.2.2 A törvényességi ellenőrzés két iránya az Ütv. alapján 580
4.2.3 Az ügyészségi törvényességi felügyelet alanyi (szervi) és tárgyi hatálya 581
4.2.4 Az ügyészi törvényességi felügyelet módja, módszerei 584
4.2.5 Az ügyészi intézkedések fajtái 585
4.2.6 Az ügyészség feladatainak változtatását célzó törvényjavaslat 588
4.2.7 Az ügyészi törvényességi felügyelet külön jogszabályon alapuló tárgyai, az ügyész jogosítványai 589
II. RÉSZ
5. A tulajdonosok ellenőrzési tevékenysége 595
5.1 A tulajdonosi ellenőrzések fajtái, szervezetei 595
5.2 Az ÁV Rt. tulajdonosi ellenőrző tevékenysége 597
5.2.1 Az állami vagyon és az állam tulajdonosi felügyelete 597
5.2.2 Az ÁV Rt. létesítése és jogállása 599
5.2.3 Az ÁV Rt. feladatai 601
5.2.4 Az ÁV Rt. szervezete és gazdálkodása 608
5.3 Az ÁVÜ tulajdonosi ellenőrző tevékenysége 613
5.3.1 A tulajdonviszonyok átalakítása, a privatizáció 613
5.3.2 Az ÁVÜ feladatai 614
5.3.3 Az ÁVÜ ellenőrző tevékenysége 616
5.3.4 Az ÁVÜ tulajdonosi ellenőrzésének gyakorlata 618
5.4 A minisztériumok tulajdonosi ellenőrző tevékenysége 627
5.4.1 A törvényesség betartásának ellenőrzése 630
5.4.2 A pénzügyi-gazdasági ellenőrzés főbb témakörei 635
5.4.3 A vizsgált gazdálkodó szervezetek tevékenységének részletes elemzése 637
5.4.4 A számviteli és ellenőrzési rendszer értékelésének gyakorlati módszerei 638
5.5 A társadalombiztosítási ellenőrzés 642
5.5.1 A társadalombiztosítás célja, feladatai, struktúrája 642
5.5.2 A társadalombiztosítás ellenőrzési rendszere 649
5.5.3 A munkáltatókra kiterjedő ellenőrzés 654
5.6 Az egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások ellenőrzése 672
5.6.1 Biztosítási elvű egészségügyi rendszer 672
5.6.2 Az egészségbiztosítási ellátások orvosszakmai ellenőrzése 678
5.6.3 A keresőképtelenség orvosi elbírálásának ellenőrzése 697
5.6.4 A munkaképesség-változás, a rokkantság orvosszakértői elbírálásának
ellenőrzése 699
5.6.5 Egészségügyi vállalkozások általános ellenőrzése 699
5.6.6 Az ellenőrzési eredmények visszacsatolása 700
5.6.7 Az egészségügyi szolgáltatásokat igénybevevők elégedettségi
fokának vizsgálata 701
5.7 Gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrző tevékenysége 702
5.7.1 A felügyelő bizottság mint a tulajdonosi ellenőrzés intézménye 702
5.7.1.1 A felügyelő (ellenőrző) bizottságok feladatai 702
5.7.1.2 A felügyelő (ellenőrző) bizottságok jogai 703
5.7.1.3 A felügyelő (ellenőrző) bizottságok kötelezettségei, felelőssége 706
5.7.2 A felügyelő (ellenőrző) bizottságok létrehozásával, összetételével
kapcsolatos szabályok 708
5.7.3 A felügyelő (ellenőrző) bizottságok működése 711
5.8 A szövetkezetek ellenőrzése 715
5.8.1 A szövetkezetek helye a magyar gazdaságban 715
5.8.2 A szövetkezeti alapelvek és célok 717
5.8.3 A társadalmi és gazdasági rendszerváltozás és a szövetkezetek 718
5.8.4 A szövetkezeti tulajdonlási és működési elvek 720
5.8.5 Az autonóm szövetkezet működésének és ellenőrzésének rendje 721
5.8.6 A szövetkezetek állami szabályozása és ellenőrzése 726
5.8.7 Szövetkezeti típusok. Sajátos gazdasági célok és ellenőrzési követelmények. A fejlődés irányai 728
III. RÉSZ
Könyvvizsgálat, belső ellenőrzés.
Az ellenőrzés technikája, emberi tényezői 733
6. A könyvvizsgálói ellenőrzés 733
6.1 A könyvvizsgálat általános kérdései 733
6.2 A könyvvizsgálatra vonatkozó jogszabályok 739
6.3 A könyvvizsgálóval szembeni követelmények 747
6.4 A könyvvizsgálói tevékenység 754
6.4.1 A könyvvizsgálat szakmai területei 755
6.4.2 A könyvvizsgálói munka szakaszai 757
6.5 Az éves beszámoló felülvizsgálata 783
6.5.1 A vizsgálat lefolytatása 784
6.5.2 A vállalkozás vezetésének nyilatkozata az adatszolgáltatásról 797
6.5.3 A vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzete 797
6.5.4 A könyvvizsgálói jelentés összeállítása 798
6.5.5 A hitelesítő záradék elkészítése 799
6.6 A vagyonmérleg hitelesítése 800
6.7 A Magyar Könyvvizsgálói Kamara 802
7. Belső ellenőrzés 805
7.1 A magyarországi belső ellenőrzés helyzete és fejlesztése 805
7.2 A vezetői ellenőrzés 808
7.2.1 Kapcsolat a vezetési funkciókkal 808
7.2.2 A vezetői ellenőrzés tárgya 809
7.2.3 A vezetői ellenőrzés általános módszerei 810
7.2.4 A vezetői ellenőrzés előfeltételei 811
7.2.5 Az ellenőrzés gyakorisága, teljessége 812
7.2.6 Az ellenőrzés egyéb módszerei 812
7.3 Vállalatok, gazdasági társaságok belső ellenőrzése 814
7.3.1 Jogszabályi előírások 814
7.3.2 A belső ellenőrzés feladatai a vállalkozásoknál 816
7.3.3 A belső ellenőrzés szervezete a vállalkozásoknál 817
7.3.4 A belső vizsgálatok végrehajtása a vállalkozásoknál 818
7.4 Költségvetési szervek belső ellenőrzése 820
7.4.1 Jogszabályi és egyéb követelmények 820
7.4.2 A belső ellenőrzés alrendszerei, eszközei, módszerei 823
7.4.2.1 Vezetői ellenőrzés a költségvetési szerveknél 823
7.4.2.2 Munkafolyamatokba épített ellenőrzés a költségvetési szerveknél 827
7.4.2.3 A függetlenített belső ellenőrzés főbb feladatai 833
7.4.3 Sajátos feladatok egyes szervezeteknél 836
7.4.3.1 Minisztériumok 836
7.4.3.2 Kórházak, rendelőintézetek 837
7.4.3.3 Szociális otthonok 838
7.4.3.4 Egyetemek, főiskolák 838
7.4.3.5 Középfokú oktatási intézmények 839
7.4.3.6 Színházak 839
7.4.3.7 Kutatóintézetek 840
7.5 Az alapítványok belső ellenőrzése 841
7.6 Önkormányzatok belső ellenőrzése 843
8. Az ellenőrzés technikája és emberi tényezői 849
8.1 Az ellenőrzés ajánlott szabványai 849
8.2 Az ellenőrökkel szemben támasztott követelmények 852
8.2.1 Testi adottságok 853
8.2.2 Jellembeli és általános emberi tulajdonságok 853
8.2.3 Képesség és tudás 855
8.3 Az ellenőrző szervezettel szemben támasztott követelmények 857
8.4 Az ellenőrzés technikája 860
8.4.1 Az ellenőrzés tervezése 860
8.4.2 A szabályszerűségi, pénzügyi és hatékonyságtípusú vizsgálatok sajátosságai 863
8.4.3 Az ellenőrzés előkészítésének egyes sajátos szempontjai 867
8.4.4 A helyszíni ellenőrzés 869
8.4.5 A jelentés 872
8.4.5.1 A jelentésírás megtervezése 876
8.4.5.2 A jelentéstervezet elkészítése 877
8.4.5.3 A jelentéstervezet felülvizsgálata 878
8.4.6 Az ellenőrzési munka minőség-ellenőrzése 880
8.4.7 A megállapítások egyeztetése az ellenőrzöttel 882
8.4.8 A jelentések tájékoztatási szempontjai 883
8.4.9 Törvénybe ütköző cselekedetek esetén követendő eljárások 884
8.5 A vezetői ellenőrzés néhány kérdése 885
8.5.1 Önmagunk vezetése 886
8.5.2 Mások vezetése 886
8.5.3 A munka irányítása 887
8.5.4 Az erőforrásokkal való gazdálkodás 887
8.5.5 Kommunikáció 887
8.5.6 A vezetői ellenőrzés szempontjai 888
8.6 Az ellenőrzések során alkalmazott sajátos technikák, módszerek 889
8.6.1 A számítástechnika alkalmazása 889
8.6.2 Az emberi kapcsolatok fejlesztése 890
8.6.3 A tárgyalások és a kérdezés technikája 890
8.6.4 Kritika 891
8.6.5 A kérdőívek szerkesztésének technikája 892
8.6.6 A szúrópróba technikája, matematika alkalmazása 892
8.6.7 Értékelemzési és egyéb korszerű módszerek alkalmazása 893
8.6.8 Módszertani leírások 894
Utószó 895
Intézmények rövidítésének jegyzéke 897
Melléklet 899
Függelék 901

Témakörök