Ellenőrzési euro konform módszerek

Tartalom

I. RENDSZER ALAPÚ ELLENŐRZÉS 7
1.1 RENDSZER ALAPÚ ELLENŐRZÉS 7
1.1.1 A rendszer alapú ellenőrzés fogalmának meghatározása 7
1.1.2 A rendszer alapú ellenőrzés szakaszai 8
1.1.3 Ellenőrzési alapfogalmak 10
1.1.4 Az éves beszámolóra vonatkozó számviteli követelmények 22
1.1.5 Mikor alkalmazzunk rendszer alapú ellenőrzést 24
1.1.6 A rendszer alapú ellenőrzés előnyei és hátrányai 25
1.2 TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉS (VFM) 26
1.2.1 Bevezetés 26
1.2.2 Teljesítmény-ellenőrzés a közszolgálati szektorban 27
1.2.3 Gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség 27
1.2.4 A teljesítmény-ellenőrzési projektek típusai 28
1.2.5 Teljesítmény-ellenőrzési technikák 39
1.2.6 Input alapú ellenőrzés 41
1.2.7 Rendszer alapú ellenőrzés 42
1.2.8 Output alapú ellenőrzés 42
1.3 MŰKÖDÉSI FOLYAMATOK ELLENŐRZÉSE (operational audit vagy mgt) 44
1.3.1 Kifejezések és definíciók 44
1.3.2 A működési folyamatok ellenőrzése során használt technikák 45
1.3.3 Célkitűzések és a célkitűzések teljesítése érdekében tett intézkedések 45
1.3.4 A célkitűzések hierarchiája 46
1.3.5 A célkitűzések teljesítéséhez szükséges információk 47
1.4 ELLENŐRZÉSI BIZONYÍTÉK 56
1.4.1 Ellenőrzési bizonyosság 56
1.4.2 Az ellenőrzési bizonyítékok forrásai 57
1.4.3 A bizonyítékok összegyűjtésének módszerei 58
2. MINTA VÉTEL 60
2.1 BEVEZETÉS 60
2.2 AZ ELLENŐRZÉSI (KÖNYVVIZSGÁLATI) KOCKÁZATI MODELL 61
2.3 MINTAVÉTELI MÓDSZEREK 63
2.4 TULAJDONSÁG SZERINTI MINTAVÉTEL 65
2.5 PÉNZEGYSÉG ALAPÚ MINTAVÉTEL (PAM) 67
2.6 RECIPROK (VAGY FORDÍTOTT) POPULÁCIÓK (Alapsokaságok).68
2.7 VÁLTOZÓ MINTAVÉTEL 69
2.8 SZIGNIFIKÁCIÓS TESZTEK 70
3. SZÁMÍTÓGÉPES ELLENŐRZÉS 71
3.1 SZÁMÍTÓGÉPES ELLENŐRZÉS 71
3.1.1 Mi az a számítógépes ellenőrzés? 71
3.1.2 Miért van szükség számítógépes ellenőrzésre? 71
3.1.3 A számítógépes ellenőrzés hatóköre és célkitűzései 72
3.1.4 Az éves beszámolók ellenőrzése 72
3.1.5 Átfogóbb ellenőrzési feladat 73
3.1.6 Pénzügyi és nem pénzügyi számítógépes rendszerek 74
3.1.7 A számítógépes installációk és erőforrások ellenőrzése 75
3.1.8 Vezetői információs rendszerek 75
3.1.9 Fejlesztés alatt álló rendszerek 76
3.2 A SZÁMÍTÓGÉPES ELLENŐRÖK 76
3.2.1 Bevezetés 76
3.2.2 A számítógépes ellenőrzési szakértők szakismerete 76
3.2.3 Mit tehet a számítógép tudományában alapfokon nem jártas szakértői ellenőr (könyvvizsgáló)? 78
3.2.4 Önállóan végzett külső ellenőrzés 79
3.2.5 Az önálló munkához kapcsolódó óvintézkedések 80
3.2.6 Az önálló megközelítési mód előnyei 80
3.2.7 A számítógépes ellenőrök (könyvvizsgálók) kapcsolata az általános ellenőrökkel (könyvvizsgálókkal) 81
3.3 ÁLTALÁNOS ELLENŐRZÉSI MEGOLDÁSOK 83
3.3.1 Bevezetés 83
3.3.2 Az általános ellenőrzési megoldások definíciója 83
3.3.3 Az általános ellenőrzési megoldások ellenőrzési célú megközelítése.. 86
3.3.4 Az általános ellenőrzési megoldások áttekintése 87
3.3.5 Üzemeltetés ellenőrzési funkciók 87
3.3.6 File ellenőrzési funkciók 89
3.3.7 Hálózati ellenőrzési funkciók 91
3.3.8 Környezeti ellenőrzési funkciók 91
3.3.9 Számítógépes rendszerfejlesztés ellenőrzés 93
3.4 ALKALMAZÁSI RENDSZERBE ÉPÍTETT ELLENŐRZÉSEK 94
3.4.1 Bevezetés 94
3.4.2 Az alkalmazási rendszerbe épített ellenőrzések definiálása 94
3.4.3 Az alkalmazási rendszerbe épített ellenőrzések osztályozása 95
3.4.4 Hozzáférés ellenőrzési funkciók 95
3.4.5 Adatbevitel ellenőrzési funkciók 95
3.4.6 Adatfeldolgozási ellenőrzési funkciók 97
3.4.7 File ellenőrzési funkciók 97
3.4.8 Output ellenőrzési funkciók 98
3.5 AZ ÉLESBEN MŰKÖDŐ SZÁMÍTÓGÉPES RENDSZEREK ELLENŐRZÉSE 98
3.5.1 Az élesben működő számítógépes rendszerek ellenőrzésének célkitűzései 98
3.5.2 Ellenőrzési technikák 99
3.5.3 A rendszer megismerése 99
3.5.4 A rendszerben található ellenőrzési funkciók azonosítása 100
3.5.5 Ellenőrzési funkciók tesztelése 100
3.6 SZÁMÍTÓGÉPES CSALÁS 101
3.6.1 Mi az a számítógépes csalás? 101
3.6.2 Visszaélés a számítógépes rutin alkalmazásokkal 101
3.6.3 A programok és adatok közvetlen manipulálása 102
3.6.4 A vezetés által elkövetett csalások 104
3.6.5 A Brit Számvevőszéki Bizottság tanulmánya a számítógépes csalásokról és visszaélésekről (Szemelvény) 104
4. KÖZKIADÁSOK ELŐZETES ELLENŐRZÉSE 106
4.1 A KÖZKIADÁSOK ELŐZETES ELLENŐRZÉSE 106
Előzmények 106
4.1.1 Bevezetés 106
4.1.2 A legfelsőbb szintű ellenőrzési intézmények által működtetett ellenőrzési rendszerek az Európai Unióban 106
4.1.3 Az előzetes (ex-ante) ellenőrzés fejlődése 111
4.2 Az előzetes (ex ante) ellenőrzés okai 112
4.2.1 A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése - főbb célok 112
4.2.2 Az utólagos ellenőrzési technika nehezen megvalósítható 114
4.2.3 Hacsak igen szigorú büntetési eljárásokat nem alkalmaznak 118
4.3 AZ ELŐZETES (EX ANTE) ELLENŐRZÉS MEGSZERVEZÉSE 121
4.3.1 Miért célszerű ezt a költségvetés végrehajtásához a lehető legközelebb tenni? 121
4.3.2 Az előzetes ellenőrzés kettős költségvetési és jogi funkciója 123
4.3.3 Az előzetes ellenőrzési testület helye 124
4.3.4 Az ellenőrzési folyamat formalizálása 128
4.3.5 A rendszer teljes körű üzemeltetésének követelményei 129
4.4 SZÜKSÉGES ÓVINTÉZKEDÉSEK 133
4.4.1 Minden rendszer kialakítja saját akadályait 133
4.4.2 Ami ellen óvintézkedéseket kell tenni 134
4.5 Konklúzió: fokozatos megközelítés 137
„A" Függelék - Részletek a Franciaország előzetes ellenőrzéseket meghatározó
törvényből 138
(1922. augusztus 10-i törvény) 138
"3" Függelék - részletek a decentralizált pénzügyi ellenőrzést meghatározó rendeletből 142
„C" Függelék - részletek a decentralizált pénzügyi ellenőrzési eljárást meghatározó rendeletből 145
5. EU ELLENŐRZÉS SZABÁLYAI AZ EU KÖZÖSSÉGI ALAPOKNÁL
5.1 ÚJ IRÁNYVONALAK 147
5.1.1 Új követelmények a közösségi alapokkal való gazdálkodás és azok ellenőrzése tekintetében 147
5.1.2 Az átvilágítás 148
5.1.3 A vezérlési rendszer (monitoring) célkitűzései 149
5.1.4 Az elvégzett szolgáltatás tényének megállapítása 150
5.1.5 A közösségi alapokból finanszírozott programok értékelése 152
5.1.6 A kockázatok elemzése 153
6. ELLENŐRZÉSI SZAKKIFEJEZÉSEK SZÓJEGYZÉKE 155
1. SZÁMÚ FÜGGELÉK (háromnyelvű szószedet) 217-288

Témakörök