Előszó
Részlet a könyvből:
Úgy volt egyszer, Theokritost idéztem:
a vágyott, boldog éveket hogy zengi!
s az évek dús kezén javak: ezernyi,
eltűnve vén és ifjú földi kézben.
Ahogy mélázok ódon...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Úgy volt egyszer, Theokritost idéztem:
a vágyott, boldog éveket hogy zengi!
s az évek dús kezén javak: ezernyi,
eltűnve vén és ifjú földi kézben.
Ahogy mélázok ódon nyelvén, érzem:
könnyes szemem előtt a tért belengi
mind növő vízió: életem! ennyi
borús, édes, mélabús év...sötéten
árnyék kígyózik köztük. Mint a sejtés
mögöttem, hallom, moccan rejtelem:
egy Árny! s megránt hajamhoz érve egy kéz,
fennen kiált egy hang, bár rejtezem:
"Ki vagyok, mondd?" "A halál!" De csengés
zeng ezüst húron: "Nem, a Szerelem!"
Vissza