1.062.077

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A föld és életjelenségei I.

A földgömb életjelenségeinek leirása - I. A kontinensek

Szerző
Fordító
Lektor
Budapest
Kiadó: K. M. Természettudományi Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félbőr
Oldalszám: 640 oldal
Sorozatcím: Természettudományi Könyvkiadóvállalat
Kötetszám: 16
Nyelv: Magyar  
Méret: 27 cm x 19 cm
ISBN:
Megjegyzés: 25 műlappal és a szövegközé nyomott 253 ábrával. Az eredeti negyedik kiadás után fordított könyv. Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ritter Károly-nak, az újkori földrajzi tudomány alapvetőjének felfogása szerint a Föld nem csupán a természeti erők véletlen játékának eredménye, nem holt tömeg, hanem élő, fejlődő és tökéletesedő... Tovább

Előszó

Ritter Károly-nak, az újkori földrajzi tudomány alapvetőjének felfogása szerint a Föld nem csupán a természeti erők véletlen játékának eredménye, nem holt tömeg, hanem élő, fejlődő és tökéletesedő szervezet, a népeknek, az emberi nemnek bölcsője, lakó- és nevelő háza; a földrészek és országok megannyi különböző egyediségek, melyek határozott befolyást gyakorolnak a népek sorsára, társadalmi és állami állapotaik, anyagi és szellemi müveltségök alakulására. Az ember létele teljesen a Földhöz van kötve, életét ezer meg ezer szívós, felbonthatatlan gyökérszál fűzi hozzá, s minden ember, minden nemzet szülőföldjének, hazájának viseli képét s tükrözi vissza jelvonásait.
A mit Ritter inkább vallásos ihletettségénél, a világteremtő bölcseségéről való erős meggyőződésénél fogva sejtett és gyanított, azt utóbb világosabban és tudományosan fejtették ki és alapították meg. Ma már senkisem kételkedik a természet és történelem benső kapcsolatáról s mindenki tudja, hogy a földrajzi tényezők kellő ismerete nélkül a népek történeteit meg nem érthetjük. Azért a földrajzi tudomány különböző ágai közül az a legjelentékenyebb, mely a Föld természeti viszonyait tárgyalja, s ezért annak ismerete minden mívelt emberre nézve nélkülözhetetlen... Vissza

Tartalom

Előszó az első franczia kiadáshoz
Előszó a magyar kiadáshoz
A FÖLDSÉGEK
ELSŐ RÉSZ.
BOLYGÓNK.
I. Fejezet. A Föld a világtérben 1
I. A Föld kicsiny volta a Nap- és a csillagokhoz képest; a Föld tüneményeinek nagyszerűsége. - A földgömb alakja és nagysága 1
II. A Föld mozgása: naponkénti forgása, évenkénti keringése. - A nappalok és évszakok váltakozása. - Az évszakok tartamának különbözése a két féltekén. - Az éjnapegyenlőségek előhaladása; a Föld tengelyének biczczenése; bolygói háborgatások. - A Föld mozgása a Herkules csillagzat felé 4
II. Fejezet. Az ős korszakok - - 13
I. A Föld képződését illető különféle vélekedések. - Laplace hypothesise. -
A középponti tűz elmélete. - Ellenvetések 13
II. A fölszín oxydált féméi. - Geológiai rétegek: konglomerátok, homokkőzetek,
agyagok, mészkőzetek. - Kövületes rétegek. - A lények egymásra következésének sora. - A rétegzetek általános osztályozása. - A geológiai korszakok tartama 23
III. Szünet nélküli változások a kontinensek alakjában. - A szárazföldek és éghajlatok hajdani fölosztásának kiderítésére tett kísérletek. - A geológia tárgyai. - A természettani földrajz tere - 31
MÁSODIK RÉSZ.
A FÖLDSÉGEK.
I. Fejezet. A hasonlóságok és az ellentétek 40
I. A szárazföldek szabályszerű eloszlása. - A régi népeknek ide vonatkozó vélekedései. - A hindu mondák. - Atlasz és Csibcsakum. - A Homérosz-féle paizs. - Strabo ... ... 40
II. A szárazföldek és tengerek egyenlőtlensége. - Tengeri és földségi félteke.-
A földek félköre. - A legmagasabb fensíkoknak és legnagyobb hegylánczoknak az Indiai és Déli oczeánok köré csoportosulása. - A sarkkör. - A tavak és sivatagok köre. - Körív alakú partok - - - 44
III. A földségeknek ó- és új-világgá való elosztása. - Az amerikai kettős kontinens. - Európa és Afrika kettős kontinense. - Ázsia és Ausztrália kettős kontinense - - 63
IV. A kontinensek közötti hasonlóságok: a földrészek pyramisszerü alakja; lejtők
és túlfelőli lejtők. - A földségek zárt medenczéi. - A földségi csoportok déli félszigetei. - A koronkénti özönvizek hypothesise. - A félszigetek rhythmusos eloszlása 58
V. Az éjszaki kontinensek dús tagoltsága; a déli kontinensek alakjainak nehézkessége. - Az ó-világ kontinenseinek egyenlőtlenségei. - Visszás arány a partok fejlettsége s a-földségek kiterjedése között. - Az ó- és új-világ különbözőségei. - Amerika és az ó-világ egymást keresztező tengelyei. - A különböző kontinensek éghajlati különbözőségei, éjszak és dél, kelet és nyugot 63
VI. Az oczeánok alakjainak összhangzata. - A Csöndes tenger két medenczéje. - Az Atlanti tenger két medenczéje. - Az Indiai oczeán. - Az éjszaki Jegestenger és a délisarki kontinens. - A különbözőségek, mint a földi élet lényeges föltételei - 71
VII. Fejezet. Az alföldek 74
I. Az alföldek általános képe. - A folyók alluviális lapályai. - A mívelt síkságok. - A míveletlen síkságok egyformasága. - Az éghajlatok és a különféle természeti föltételek által eléidézett tájképi különbségek 74
II. A franczia «lande»-ok; - a hangák (brandes) és az «alios». - Hollandia és éjszaki Németország fenyérei. - A magyar puszták. - Oroszország gyepes pusztái. - A Káspi és Arai tó sós pusztái. - A "tundrák" 76
III. A sivatagok félköre egyközű a gyeptérségek és puszták félkörével. - A Szahara: homok és kavicsterűletek, oázok. - Arábia sivatagai, vagyis a Nefudok. - Iran és az Indus sivatagai. - A Gobi sivatag 85
IV. Az újvilág rónaságai és sivatagai. - Az amerikai kontinensek viszonylagos
nedvessége. - A szavannák és kopár puszták eloszlása. - Éjszaki Amerika rétségei. - A llanók és a pampák. - Utah és Colorado sivatagai. - Ausztrália síkságai 93
III. Fejezet. A fensíkok és a hegységek 102
I. A fensíkok és alföldek közötti különbség. - A fensíkok nagy fontossága a földgömb háztartásában. - A felföldek eloszlása a kontinensek felszínén 102
II. Közép-Ázsia nagy fensíkjai és a Hindu-Kús kapuja. - Európa fensíkjai; azoknak symmetrikus elrendezése. - A két Amerika fensíkjai. - Bolivia és Utah zárt medenczéinek hasonlatossága. - Afrika fensíkjai 106
III. Elszigetelt hegységek. - Tömeghegységek. - Hegylánczok és hegyrendszerek. - A csúcsok szépsége. - Szent hegyek. - A hegymászók élvezete 112
IV. A hegyek alakjainak változatossága. - A müveit nyelvek szegénysége oly szókban, melyek a hegyek alakjainak megjelölésére alkalmasak. - A spanyol nyelvnek s az Alpesek és Pyrenéusok vidékein élő lakosok táj beszédeinek ebbeli gazdagsága 119
V. A hegyek domborzatának egyenetlenségei és mélyedései. - A völgyek, szorosok és egyéb mélyedések keletkezése. - Hosszanti völgyek. - Keresztvölgyek. - Kanyargós s egyközü oldalú völgyek. - Szorosokkal és lépcsőzetes síkokkal váltakozó völgyek. - Cluse-ök és canonok. - A völgyek általános elrendezése. - Körvölgyek.
- A Pyrenéusok oule-jai 126
VI. A hegygerinczek csorbásodása. - A hágók és nyergek különböző alakjai. - A hegycsúcsok és nyergek magassága közötti viszony. - A kijárat törvénye. - A hegységek valódi és képzeleti lejtőzése. - A hegycsoportok térfogata 134
VII. A hegylánczolatok általános elrendezésére vonatkozó hypothesisek. - A Pyrenéusok láuczolata, mint a hosszanti lánczolat typusa. - A hegylánczolat különféle szabálytalanságai. - A Pyrenéusok mint néprajzi választó fal 138
VIII. Közép-Európa hegységei. - Az Alpesek és a .Túra közötti ellentét. - A Jura, mint az egy közű gerincz ékből álló hegyrendszer typusa. - Az Alpesek látszólagos zűrzavara. - A Szent-Gotthárd középponti tömege. - A Monte-Rosa és a Mont-Blanc csoportjai.- Az Alpesek, mint a népek közötti választó határ 143
IX. Közép-Ázsia hegységeinek lánczolatai.- A Künlűn, Karakorum és Himalája. - A délamerikai Andesek, mint a szétágazó lánczolat typusa 150
X. A levegő fokozatos hidegülése a hegységek oldalain. - A hegymászás nehéz volta. - Az emberi lakosok magassági határai. - A hegyi betegség 156
XI. A hegyeknek idő folytán való lassankénti törpülése. - Hegyomlások és hegyrogyások. A Felsberg omlása. - A légköri erők lassú működése.. 158
HARMADIK RÉSZ.
A VÍZ KÖRÚTJA.
I. Fejezet. A hó és a jégárak 164
I. Hóesés a hegységekben. - A hó alsó határa. - A tartós hó öve 164
II. A Nap és az időjárás befolyása a hóra. - Lavinák. - Védőerdők. - Védelmi munkálatok a lavinák ellen 170
III. Hogy változik a hó lassankint jéggé. - A jegeshó (Fim). - Az újrafagyódás tüneménye. - A jég szalagos szerkezete. - Jégkristályok. - Elsőrendű és másodrendű jégárak 175
IV. A jég mozgása. - Tapasztalatok és elméletek. - A jégár közepének domborodása. - Kanyarúlatok. - A jégnek súrlódása a meder fenekéhez és falaihoz. - A jégár mérése. - A meder lejtőssége 180
V. Pártbeli, harántos és hosszanti rianások. - Serac-ok. - Malmok. - Hóképezte hidak. - Erek új jégből. - A jégár fölszinén levő patakok. - Mocsolyák. - Tavak és átszakítások. - Lecsapoló csatornák 188
VI. A jégár fölszínére hullott omladékok. - Déli lyukak. - Jégár-asztalok. - Oldal-, közép- és homlok-morénák. - Sárövek. - A jégár sebességének mérése. - Leolvadás. - Jégár alatti vizek. - A jégár végén levő bolthajtások. - A jégár és környéke közti ellentét ... 197
VII. A jégár előrenyomulása és hátrálása. - Az elhagyott medrek képe; báránysziklák, egyközű barázdák 207
VIII. A jégárak eloszlása a Föld fölszínén 212
IX. Jégkorszak. - Európa régi jégárjai. - Skandinávia környékein és Éjszak-Amerikában szétszórt sziklatuskók. - A forró földöv ős jégfolyói 223
II. Fejezet. A források 233
I. A jégáraknak csak másodrangú szerepök van a víz kőrútjában. - A vadvizek. - A hó és eső vizének a talajtól, a tőzeg-telepektől és szikláktól való elnyeletése. - A források és a nymphák 233
II. A források vízbőségének változósága. - Estavelle-ek. - A mély források vízmennyiségének szabályozódása. - Időközi források 238
III. Szökő források. - Artézi kútak. - A források hőmérséklete 242
IV. A hideg források és a hévizek 245
V. Ásványforrások. - Kérgesítő csurgók. - Érczforrások. - Sós források 248
VI. Földalatti folyók. - A Vaucluse fonás; a Touvre. - Tengeralatti mellékvizek. - A yucatani rió-k. - A Mississippi agyag-gubarczai (mud. lumps) 256
II. A földalatti folyók járása. - Sziklaképezte válaszfalak. - Cseppkövek. - A Mammuth-barlang. - Isztria barlangjai 262
III. Fejeset. A folyók - 272
I. A folyó vizek különféle elnevezései. - Valamely vízfolyás mellékvizei között a főágat meghatározni. - Folyómedenczék és vízválasztékok. - Némely folyók kettéágazása 272
II. A Föld különböző részeiben levő folyórendszerek 232
III. A vízfolyások különfélesége. - Az Amazon folyam. - A folyók fölött uralkodó törvények összhangzása. - Az esés szabályozása. - A folyóknak felső, középső és alsó szakasza 291
IV. Hegyi zuhogok. - Medröknek és vizeiknek egyenlőtlenségei. - Időszakos zuhogók. - A tavak betöltődése. - Vízvájások, torkok és emléklejtők. - A franozia Alpesek zuliogói 290
V. Vízmosások a tavak alsó végén levő töltéseken. - Zuhatagok és sellők 312
VI. A szigetek képződése. - A kanyargások viszonyos váltakozása. - Kigyódzások és átmetszések. - A mellékfolyóknak útjaváltozása 321
VII. Rendes áradások. - Fák képezte akadályok. - Az éjszaki folyók jégindulása. - Kiáradások ... 336
VIII. Az árvizeket elhárító eszközök. - Természetes és mesterséges víztartók. - Töltések és gátszakadások 344
IX. Folyamtorkolatok. - Aestuariumok vagyis tölcsértorkolatok. - Homoknyelvek. - Delták. - A folyamágak hálózata áradványi lapályokban 359
X. A Mississippi torkolatai. - "Munkáló" folyók. - A kettéágazásnak helyeváltozása. - A medernek a delta fölötti emelődése. - Bolygó torkolatok 369
XI. A folyamok rekesz zátonyai (barres). - A torkolatok mélyebbítésére törekvő
munkálatok 387
XII. A Föld forgásának behatása a vízfolyások helyeváltozására. - A folyamoknak a tengerbe vitt vízmennyisége. - Általános észrevételek 396
IV. Fejezet. A tavak 410
I. A tavak képződése; növekedésök és kisebbedésök. - Tómedenczék; alakjok és mélységök. - Lépcsőzetes tavak ... 410
II. Különféle tünemények. - A tóvíz színe. - Helyi áradások. - Áramlás és árapály. - Jégképződés 421
IIl. Fölösvízű tavak s a belőlük kiömlő folyók szabályozódása. - Édesvizű és sósvizű tavak. - A Káspi tó 427
IV. A Holttenger. - Kisázsia és az orosz puszták tavai. - A Nagy-Sóstó. - A Melr'ir 436
V. Mocsárok. - Éj szak-Amerika ingó ványai (swamp). - Turfatelepek. - Tőzeglápok. - A mocsárok rosz befolyása az egészségre 443
NEGYEDIK RÉSZ.
A FÖLD ALATTI ERÖK.
I. Fejezet. A vulkánok 451
I. Az Etna kitörése 1865-ben. - Valamennyi földi tünemény kölcsönösen függ
egymástól 451
II. A vulkánok sorakozása a tengerpartokon. - A Csöndes tenger vulkángyűrűje. - Az Indiai és az Atlanti óczeán, a Földközi és Káspi tenger, meg Közép-Ázsia vulkánjai 458
IIl. Kráterekből eredő vízgőz-áramlások. - A tengervíz felbomlásából támadt gázok. - A kitörések eredetét illető hypotliesisek. - A vulkáni nyílások független volta ... 467
IV. A vulkánok növekedése. - Humboldt és Leopold von Buch elmélete az emelkedési kráterekről. - Ezen elmélet ellenkezése a megfigyelt tényekkel 475
V. A tölcsérek száma és elrendezése. - A vulkáni kúpok és kráterek alakjai 480
VI. A lávák összetétele. - Trachytok, tajtékkövek, obszidián ok, bazaltok.
Bazalt oszlopzatok 492
VII. A lávaforrások. - A Stromboli, Isalco és Kilauea. - A vulkánok oldalrepedései. - A láva kitörése és folyása 497
VIII. Vulkáni bombák. - Hamu-kitörések. - Fiók-vulkánok. - Porrá vált hegyek. - A vulkánok villámlásai és lángjai 506
IX. A kráterekből kihányt iszapömlések. - Iszap-vulkánok 514
X. Vulkáni hévforrások. - Gájzirok. - Új-Zéland forrásai. - Az Egyesült Államok "Nemzeti parkja" 520
XI. Fumarollák, szolfatárák, szénsavas források 528
XII. A tengeri vulkánok 532
XIII. A kitörések rendje. - Az időjárás befolyása a vulkáni tüneményekre. - A láva-tűzhelyek kialvása 542
II. Fejezet. A földrengések 546
I. A talaj megrázkódásai. - Különféle hypothesisek 546
II. A vulkáni származású földrengések. - Földalatti összeomlások. - Bányaés puskapor-robbanások 550
III. Nagy katasztrófák. - A lissaboni földrengés. - A rezgési terűletek nagysága. - Tengeri rengések 554
IV. A földhullámok elterjedése. - A domborzat egyenetlen volta és a kőzetek különfélesége által okozott változások. - A rengés területe. - Az állítólagos kerengő mozgás. - A rengési hullám sebessége. - A rengések robaja.
Emberek és állatok rémülete 559
V. A földrengések alárendelt következményei. - Források, gázlövelések. - Hasadékok. - A talaj sülyedései és emelkedései 568
VI. A földrengések időszakossága. - A déli maximum. - Az éjjeli maximum. - A földrengések és orkánok közötti összefüggés. - Az égi testek befolyása 573
II. Fejezet. A Föld lassú ingásai 579
I. E tünemények megfigyelésével járó nehézségek. - A tévedés okai: a tengerpartokon való vízmosások, a turfás területek duzzadásai és sülyedései; nedvesség, hőmérsék. - Helyi emelkedések ... 579
II. A skándináv félsziget, Spitzberg, a szibériai partok, Skóczia és Wales grófság emelkedése 584
IIl. A Földközi tenger mellékeinek emelkedése. - Tunis, Szárdinia, Korszika, Olaszország és nyugati Francziaország partjai 593
IV. Kis-Ázsia partjai. - A régi Hirkániai tenger. - Palesztina és Egyiptom partjai. - Az Adriai tenger 596
V. A Manche-csatorna, Hollandia, Sleszvig és Poroszország partmellékének
sűlyedése 602
VI. Chile és Peru partjainak emelkedése. - La Plata és Brazilia partjainak valószínű sűlyedése. - Éjszaki Amerika és Grönland partjai 606
VII. A Déli tenger korallszirtjei. - Darwin elmélete az emelkedésekről és sűlyedésekről 614
VIII. Az emelkedés és sűlyedés nagy területei. - Az állítólag szilárd földkéreg mozgékony volta 621
A SZÖVEGBELI TÉRKÉPEK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE.
1. A Föld pályája a Nap körűl 7
2. A Pyramid-hegy 24
3. Paradoxides Harlani 30
4. A Weald és a Boulonnais 33
5. A Föld a Homéroszi énekek szerint 43
6. A különböző szélességek alatti száraz és tenger viszonylagos kiterjedései 45
7. Oczeáni félteke 46
8. Kontinentális félteke 47
9. A Csöndes tenger medenczéje 48
10. Sarkkörnyéki kör 50
11. A belső vizmedenczék köre 51
12. A nyugati Földközi tenger partja 52
13. Terra quadrifida 56
14. Mundus tripartitus 57
15. A kontinensek csúcspontjait összekötő kör 60
16. A tőzegtelepek füstje 1857-ben 79
17. Oroszország fekete földjei 81
18. Ued R'ir 90
19. A pampák 97
20. Európa keresztmetszete délről éjszakra 107
21. Európa keresztmetszete nyugatról keletre 108
22. A Mantuai bevagdalt fensík 109
23. Ejszakamerika keresztmetszete 110
24. Délamerika keresztmetszete 110
25. Afrika átmetszete 112
26. A Mallet-hegy és a Geant tűje, a Tour Nőire tűjéről fölvéve 116
27. A Monté Viso «bric»-je keletről nézve 121
28. A Pic du Midi d'Ossau, éjszakkeletről nézve 122
29. A Splügeni Einzelhorn 122
30. A Gross-Glockner 123
31. Az Esquerra des Eaux-Bonnes, délnyugatról nézve 123
32. Gavarnie begyei, éjszakról nézve 124
33. Péne: Piz á Lun de Guscha 124
34. Téte: A Wallenstock Wolfenschiessen mellett 125
35. Bosporus 129
36. Az Ourdinsei üst a Pyrenéusokban 133
37. Az Oetzthali Alpeseknek a délkör mentén való átmetszete 137
38. Az ausztriai Alpesek szelvénye a középponti gerincz hosszában 137
39. A Luchon- és Aran-völgy közötti oldallánczolat 140
40. A Sierra de Marcadan éjszakkeletről, a Bigorre déli csúcsáról nézve 142
41. A Júra 144
42. Völgy, szorosok és üstvölgyek a Júrában 146
43. A Monte-Kosa szelvénye 148
44. Kasmir völgye 152
45. a) A Säntis «Karren»-je 159
45. 6) A Karren átmetszető 159
46. A Brigelserhorn gerincze 160
47. A Grand-Paradis csúcsa 160
48. Goldaui omléklejtő 162
49. Az örökös hó határa Délamerikában 167
50. Hópárkány a Monnig-Passban 1872 julius 171
51. Hópárkány 176
52. Jégszalagok 179
53. A jegeshónak nyulóssága 182
54. A jégárnak egy hegyszakadék fölött való elvonulása - 183
55. A jégár kanyargása 185
56. Jégárbeli vízesés 185
57. Rianás 186
58. A Mer-de-Glace esése 187
59. Partszéli rianások 188
60. Egymást keresztező rianások 189
61. Harántrianások oldalról nézve 190
62. Harántrianások felülről nézve 190
63. Hosszanti rianások, felülről nézve 191
64. Hosszanti rianások keresztmetszetben 191
65. Homlok- vagy végrianások 192
66. A jégár fölszinén levő patakok 193
67. Hóval telt örvénye 194
68. A Gietrozi jégár 1818-ban 196
69. Jégárasztal 199
70. Oldalmorénák 199
74. Homlokmorénák 201
75. Az Avocavölgy hosszmetszete 201
76. Leolvadás utáni oldal-morénak 203
77. Iszapövek 203
78. Az Arveyron forrásai 206
79. Az Alpesek jégárjai 213
80. Az Aletsch jégár 214
81. A Val-Ferres régi jégárjai 224
82-83. Régi legördült moréna 225
84. A morénák emeletei 227
85. A régi Jungma jégár a Himálajában 229
86. A prusztruti estavelle-ek.. ... 239
87. Időközös forrás 241
88. Az Ued-R'ir melletti artézi vízréteg 244
89. A Panbuck-Keleszi természetes híd 250
90. A Tuszla-Szu források 254
91. A Vaucluse és a Sorgues 257
92. A Touvre folyása - 258
93. Alakuló félben levő iszapsziget 261
94. Iszapfok, tetején buzgó forrásokkal 261
95. Krajna barlangjai 266
96. A Luegi barlang 266
97. A Pestoina barlang 268
98. A Planina barlang 270
99. Az Orinoko kettéágazása 277
100. A Sargansi kiiszöb 279
101. A Pinszki mocsárok 280
102. A Ponto-Káspi földszoros 281
103. A Garonne forrásai 286
104. Az Amazon és a La Plata egymást átkaroló medenczéi - 288
105. A Nil medre 295
106. A Pó, a Ticino, az Oglio és Mincio esése 295
107. A Ráess esése 296
108. A Lys patak gyűrűvölgye 298
109. L'Igharghar 301
110. Fent levő zubogok medrei palatelepekben - - 302
111. Egy zubogó útja - 303
112. A Cogne völgy .. - 304
113. Vízmosásos négyszögletű medencze - - - 305
114. Vízmosásos völgy Burgundiában.. - - - 307
115. Omladéklejtő.. 308
116. Az Adige völgyének törmeléklejtője - - - 309
117. A zuhogok tóalatti lejtőssége - - - 309
J 118. A Mergozzo tó hosszanti metszete - 310
119. Az Olt régi tavai és sikátorai .. - - - - 310
120. A Thuni és Brienzi tó - - 311
121. Tónak eltűnése -- - - 312
I 122. A Rhone és Dranse áradványai - - - - 313
123. A Niagarai zuhatag - - - - - - 314
124. A zambézi zuhatag - - - 316
125. A Niagara zuhatagja - - 319
126. Partmelléki kőszikla 321
127. Szigetsor a nyugati Sebeidén - - 322
128. A Rhóne és Saóne összefolyása .. 323
129. Az Amazon és Tapajoz összetorkolása.. ... - 325
130. A Fumay melletti kanyargások ... - - 326
131. A Szajna kanyargása - - 327
132. A Lótnak Luzech melletti kanyargása 328
133. A Mississippi álfolyói 329
134. A Rajnának régi kanyarulatai - - - 330
135. A Vicksburgi csatorna - - - 332
136. Irányító partok.. ... - - 333
137. A Rajna középső szakasza ... - - - - 335
138. A nagy vizek váltakozó kiegyenlődése az Amazon medenczéjében 337
139. A Rhóne kiáradásának határai 1840-ben 343
140. A folyó duzzadása idején ... ... - - 346
141. A folyó apadása idején - 346
142. A Rajna töltései Seltz mellett 352
143. Az Isere közepes magasságai 353
144. A Pónak töltések közé szorított lapályai, Cremonától a tengerig 354
145. A Golenák - 355
146. A Bonnet-Carré-i gátszakadás 357
147. A Koangho változó medrei 358
148. A Szenegál rekesz zátonyai 363
149. Az Adour régi útja 366
150. A Mississippi torkai 370
151. A Loutre torok 371
152. A Mexikói öböl mélységei, a Mississippi tengelyében.. 373
153. A Mexikói öböl mélységei a Mississippitől délre - 373
154. A homoknak a folyók fenekén való mozgása 374
165. A Nílus deltája - 376
156. A Pó torkainak régi partvidéke 379
157. A Rhone deltája a IV. században és jelenleg 380
158. A medrek feltöltődése 382
159. A Mississippi szelvénye Plaqueminenél 384
160. Az Amu Darja régi folyása 386
161. A Mississippi rekesz zátonyainak hosszanti metszete 388
162. A Duna torkai 393
163. A folyók rekeszzátonya 395
164. A Volga középső szakasza 399
165. A «hegység» és a "mezőség" partja 400
106. Finnország tavai 414
167. A La Dombes 1840-ben ... 415
168. Itália és Szavója tavainak magasságai és mélységei 416
169. Az éjszaki svájczországi tavak magasságai és mélységei - 416
170. Neuchátel tó - 417
171. A Genfi tó metszete- - - - - 417
172. Völgybeli tó 418
173. Haránt-hasadéki tó - - - - - - 419
174. Teknővölgyi tó 419
175. Az Estom Soubirani és Estomi lépcsős tavak 419
176. Nors-Elf tavai 420
177. A Kaspl tó -- 430
178. A Holttenger és a Jordán 437
179. Palestrna szelvénye nyugattól keletnek - - - - 438
180. A Huiduk pusztákon levő tavak -- - 442
181. A Paraguay salinói - - - 443
182. A corrientesi mocsárok - - 444
183. Lávafolyás a Monte-Frumentón - 453
184. A vulkáni szigetek félköre 460
185. Ecuador vulkánjai 463
186. Az Etna és a Vezúv közötti földrepedési öv 472
187. Haváji sziget keresztszelvénye 473
188. Palma szigete 476
189. Palma sziget szelvénye délkeletről éjszaknyugatra 477
190. A Jorullo vulkán 479
191. Haváji krátereinek sora 481
192. A Phlegraei mezők ... 481
193. Az Aucklandi szoros és vulkánjai .. 482
194. Tufakúp 484
195. Tufakúp és salaktölcsér 484
196. A Rangitoto vulkán alaprajza és átmetszete 485
197. A Vezúv-hegy 486
198. A Vezúv szelvénye délről éjszak felé 487
199. Az Etna szelvénye nyugatról kelet felé 488
200. Az Orizaba oldalképe 488
201. Az Orizaba 489
202. Jáva vulkánjai .. 490
203. Üvegnemű lávaáradat a Mauna Loán 493
204. A Kilanea kráterei 499
205. A Kilanea krátereinek átmetszete 500
205. A Chillan jég- és lávamezői 504
207. Szabályszerű hamukúp 508
208. A szél által módosított hamukúp 508
209. Az Etna kúpja és a Val del Bove 509
210. A Vezúv kúpja 1847- és 1872-ben 509
211. A Cosegninahegy kitörése 511
212. A Timboro kitörése - - - 512
218. Sete Ciclades kráter - - - 521
214. A Demavend krátere 522
215. Uj-Zéland vulkáni régiója.. - - - 525
216. A Tetarata lépcsős medenczéjének átmetszete - -- - 526
217. A Firehole völgye és gájzirjai - - - 527
218. Volcano sziget .. 529
219. Az Atlanti tengernek egyenlítő-vidéki vulkáni régiója - - 533
220. A Szent Pál sziget 534
221. A Taal vulkán 536
222. Santorin 538
223. A Kaimenik csoportja.. 539
224. Julia-sziget.. _ 540
225. A Puy de Parion lávafolyása -- - - 545
226. A mainczi puskapor-robbanás környéke 554
227. Az 1866. szeptember 14-iki földrengés térképe .. 558
228. A földhullámok tovaterjedése 560
229. Az 1855-iki Yisp-völgyi földi engés rázkódási vidéke 564
230. A Runn és az Ullah-Bund 572
231. 2249 európai földrengésnek havonkénti eloszlása 574
232. A francziaországi 656 földrengés hónapok szerinti eloszlása 574
233. A svájczi 1230 földrengés hónapok szerinti eloszlása ... 575
234. A Közép-Wallisi 98 földrengésnek hónapok szerinti eloszlása .. 575
235. A Sántis déli oldala mellett történt 98 földrengésnek hónapok szerinti eloszlása 576
236. A svájczi 435 földrengésnek két-két óránkénti eloszlása 576
237. A Botniai öböl fölemelkedése 588
238. Az Altenfjord part-lépcsője 589
239. A Maeander folyó mély völgye 597
240. A Biesboch ... ... .. 604
241. Frizland partmelléke 605
242. Puerto San Jorge partjai ... 607
243. Coquimbo partjai.. ... 607
244. A Rio Santa Cruz völgye ... ...608
245. Keeling atolja 615
246. Atoll Ebon 616
247. Vanikoro sziget 618
248. Vanikoro sziget keresztmetszete 619
249. Korall-növekedés sülyedező hegyen 619
250. A Cliagos nagy ponk 620
251. Ram a hidja... ... ... 623
252. Tópart áradás időszakában 626
253. Tópart apadás időszakában 627
Műmellékletek jegyzéke
I. A két félteke
II. A Föld geológiai térképe
III. Anglia geológiai térképe
IV. Éjszak-Amerika
V. Dél-Amerika
VI. Európa
VII. Afrika
VIII. Ázsia
IX. Ausztrália és a szomszédos szigetcsoportok
X. Európa domborzata
XI. Az Alpesek
XII. A Mer de glace és mellékjégárjai
XIII. A Geisberg és Rothmoos jégárak
XIV. A Langthal és Gurgl jégárak
XV. A Vernagt jégár 1856 őszén
XVI. Az Etsch völgyének régi jégárjai
XVII. A Mississippi középfolyása
XVIII. A Ganges deltája
XIX. Garda tava
XX. A Káspi tó bugorjai
XXI. Az Etna kitörései
XXII. A vulkánok
XXIII. A Maune-Loa krátere
XXIV. Emelkedések és sülyedések
XXV. Atoll Ari

Elisée Reclus

Elisée Reclus műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Elisée Reclus könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A föld és életjelenségei I. A föld és életjelenségei I. A föld és életjelenségei I. A föld és életjelenségei I. A föld és életjelenségei I. A föld és életjelenségei I. A föld és életjelenségei I. A föld és életjelenségei I. A föld és életjelenségei I. A föld és életjelenségei I.

A borító kopott. A borító belső oldalán tulajdonosi bejegyzés, az előlapon tulajdonosi pecsétnyom, a címlapon ajándékozási bejegyzés található.

A lapélek mintázottak.

Állapot:
19.800 ,-Ft
158 pont kapható
Kosárba