Fülszöveg
Csoportokba verődve álltak az emberek a mezőn. Már hallani lehetett a portékáikat hangosan dicsérő árusokat is
- Forró virslit tessék! Savanyú cukorka a legjobb frissítő! Óriás stangli, vegyenek óriás stanglit! Limonádét tessék!
Olyan volt, mint a vásárban.
- Itt jól elleszünk mondta egy idősebb úr, aki nagyobb társaság körében pihent a mezőn. - Erről a sarokról megfeledkeztek, itt nincs hangszóró. Nem kell meghallgatni a szövegeket, és mégis látunk valamit a tűzijátékból.
A lány gyűlölte ezt a férfit. Miért is jött ide, távol a bajtársaitól? Talán már a Führer beszél, és neki meg ezeket a népeket kell hallgatnia, akik hitetlenül mindig csak a rosszat akarják látni.
Olyan kétségbeesetten, sürgetően nézett, hogy megállásra késztette az egyik előtte elhaladó fiatal SA-embert.
A fiatalember kinyújtotta felé a karját és ezt mondta: - Heil Hitler! A lány is felemelte a karját, és tisztán csengő hangon megismételte a köszöntést.
A fiú leengedte a karját és ezt kérdezte: - Keres...
Tovább
Fülszöveg
Csoportokba verődve álltak az emberek a mezőn. Már hallani lehetett a portékáikat hangosan dicsérő árusokat is
- Forró virslit tessék! Savanyú cukorka a legjobb frissítő! Óriás stangli, vegyenek óriás stanglit! Limonádét tessék!
Olyan volt, mint a vásárban.
- Itt jól elleszünk mondta egy idősebb úr, aki nagyobb társaság körében pihent a mezőn. - Erről a sarokról megfeledkeztek, itt nincs hangszóró. Nem kell meghallgatni a szövegeket, és mégis látunk valamit a tűzijátékból.
A lány gyűlölte ezt a férfit. Miért is jött ide, távol a bajtársaitól? Talán már a Führer beszél, és neki meg ezeket a népeket kell hallgatnia, akik hitetlenül mindig csak a rosszat akarják látni.
Olyan kétségbeesetten, sürgetően nézett, hogy megállásra késztette az egyik előtte elhaladó fiatal SA-embert.
A fiatalember kinyújtotta felé a karját és ezt mondta: - Heil Hitler! A lány is felemelte a karját, és tisztán csengő hangon megismételte a köszöntést.
A fiú leengedte a karját és ezt kérdezte: - Keres valamit, kislány? Elsőre nem válaszolt; a fiún felejtette a pillantását. Nem, most már nem keres semmit, illetve dehogynem: csak ezt az arcot kereste, ezt az alakot, ezeket a szemeket.
így szeretnék kinézni, ha fiú lennék, gondolta a lány. Pont ilyen éles, előre ugró állat szeretnék, ilyen egyenes orrot és két arany nyilat az uniformisánál is barnább mélybarna arcban. (Részlet a regényből)
Vissza