Fülszöveg
Hernádi Gyula négy legsikeresebb - és legjobb - kisregényét veszi kézhez ebben a kötetben az olvasó. Korunk valóságát faggató, de a szürrealista írásmód, a francia "új regény" és a sci-fi egyes elemeit is magába ötvöző regényei nemcsak izgalmas, élvezetes hanem elgondolkoztató olvasmányok is: az elmúlt évtized sorsdöntő társadalmi-erkölcsi problémáira keresnek feleletet.
A Folyosók cselekményének középpontjában apja halálának megredítő, személyes élménye áll. De a halálnak mint közös emberi sorsnak a közvetlen átélése, fölsajgó tudata nem az emberi erőfeszítések reménytelenségére eszmélteti, hanem a szembeszegülés reakcióját váltja ki belőle: a barátaival folytatott szenvedélyes beszélgetésekben az értelmes cselekvés, az értelmes élet lehetőségét keresi.
Az annak idején nagy vitát kavart Sirokkó a 30-as években, Horthy-Magyarországon játszódik: egy illegális horváth nacionalista terrorszervezet (a hírhedt Usztasa) jankapusztai kiképzőtáborában. A mű alapkérdése: milyen...
Tovább
Fülszöveg
Hernádi Gyula négy legsikeresebb - és legjobb - kisregényét veszi kézhez ebben a kötetben az olvasó. Korunk valóságát faggató, de a szürrealista írásmód, a francia "új regény" és a sci-fi egyes elemeit is magába ötvöző regényei nemcsak izgalmas, élvezetes hanem elgondolkoztató olvasmányok is: az elmúlt évtized sorsdöntő társadalmi-erkölcsi problémáira keresnek feleletet.
A Folyosók cselekményének középpontjában apja halálának megredítő, személyes élménye áll. De a halálnak mint közös emberi sorsnak a közvetlen átélése, fölsajgó tudata nem az emberi erőfeszítések reménytelenségére eszmélteti, hanem a szembeszegülés reakcióját váltja ki belőle: a barátaival folytatott szenvedélyes beszélgetésekben az értelmes cselekvés, az értelmes élet lehetőségét keresi.
Az annak idején nagy vitát kavart Sirokkó a 30-as években, Horthy-Magyarországon játszódik: egy illegális horváth nacionalista terrorszervezet (a hírhedt Usztasa) jankapusztai kiképzőtáborában. A mű alapkérdése: milyen következményei vannak az egyénre nézve, ha emberségét, individualitás erkölcsi érzését feltétel nélkül, vakon alárendeli egy reakciós erőszakszervezet kíméletlen követelményeinek. A válasz negatív,de az író már itt sejteti, (ténylegesen majd a Vörös rekviem-ben igazolja), hogy "egyén" és "szervezet" viszonya pozitív következményű, az emberséget kiteljesítő is lehet: ezt mindig a cél, a vállalat szolgálat eszmei-emberi tartalma dönti el.
Az erőd című kisregény a fasizmus létrejöttének pszichikai előfeltételei összetevőit tárja fel. Témája: a jóléttől megcsömörlött, unatkozó milliomosok egy erre a célra megvásárolt és a legkorszerűbb haditechnikával felszerelt második világháborús erődrendszerben véres "hadijátékot" rendeznek, önként, szórakozásból ölnek, kegyetlenkednek, s vetik alá magunkat a legbrutálisabb erőszaknak.
A Vörös rekviem mártírhalált halt kommunista hősét - Sallai Imrét - egész élete arra tanította, hogy személyes létezésének igazi értelmét, önmaga egyéni-emberi teljességét csak a vele egy célért küzdők szövetségében nyerheti el. Ahogy ezt már a Folyosók egyik szereplője is megfogalmazta: "Csak úgy lehet szabad és boldog az ember, ha ugyanakkor mindenki más is szabad és boldog." A Hernádi-regények ívének két vége összeér...
Vissza