Elhurcoltak, szóljatok! (dedikált példány)

Előszó

Nyomoztak a sínkereszt után is!
Szalai Csaba
Áll a kilenc lyukú hortobágyi kőhíd (Magyarország festői védjegye) tövében egy kereszt.
Az internáltak kálváriájának tökéletes jelképe, hiszen sínből rótták össze még 1990-ben. Akkor is avatták. Tökéletesnek mondható a maga nemében. A hortobágyi kényszermunkatáborokba főleg vasúton hurcolták el 1950 nyarán (júniusban) az osztályharc megbélyegzett ezreit: a kulákokat, vagyis a tehetősebb gazdákat Somogyból és Baranyából. A vasutas családokat Hatvanból. Sorolhatni a sort tovább, de az a sínkereszt más miatt is nagyon érdekes. Más okból is!
A napokban futottam össze a MÁV Debrecen-Füzesabony vonalának részleges átépítési beruházás fejlesztő szakmérnökével, Húri Attilával. Máig őrzi egy furcsa vizsgálat dokumentációját a döbbenetes buzgóságról.
A rendőrség ugyanis - mint mondja - nyomozni kezdett néhány méter eltűnt 34,5 kg/m „C" rendszerű sín után eredve, megsejtvén, hogy abból sajátos, múltmegbélyegző, ítélethirdető alkotás készül. Belső vizsgálat is indult. Gőzerővel. Ez a sínféleség már akkor sem volt használatos, ócskavasként tartották nyilván. Debrecen és Füzesabony között egyébként még 20 kilométernyi beépíthető „jó" sín hevert tartalékként, de ez a pár méternyi eltűnt ócska szál mégis felbőszítette a visszamaradt politikai erők egy-két feléledő, kihullott fogú rinocéroszát.
Nem a sín, a kereszt szúrta a szemüket. Végül feladták: a tettes ismeretlen megjegyzéssel. Az ügy kihunyt.
Uraim! Közölhetem: a síndarabot nem ellopták; ajándékként kapta meg az internáltak első megemlékezését életre keltők bátor szövetsége.
Egy még bátrabb pályamestertől. Vissza