Előszó
Részlet az Elfelejtve c. regényből:
Éles csengetés szakította meg a csendet. Gwendoline felugrott, hogy ajtót nyisson.
- Maradj, - szólt édesanyja, akinek fáradt, beesett arcán a munka okozta...
Tovább
Előszó
Részlet az Elfelejtve c. regényből:
Éles csengetés szakította meg a csendet. Gwendoline felugrott, hogy ajtót nyisson.
- Maradj, - szólt édesanyja, akinek fáradt, beesett arcán a munka okozta pirosság égett. - Majd én megyek, te pihenj egyet.
- De siess, anyám, Malte nem szeret várni. - Persze, ma huszadika van, elsejéig mindennap lesz szerencsénk hozzá!
Nemsokára erőteljes férfihang, tányércsörömpölés hangzott a szomszédos ebédlőből.
Gwendoline bólintott.
- Ezért nem volt hát anyának ma délben étvágya, s rakta félre a húst--s ezért állt két üveg sör a tálalószekrényen.
Haragosan csapott a billentyűkre, s felhangzott a „Walkürenritt", mesteri előadásban.
- Hoho, Line, megőrültél?
A küszöbön ott állott a nagy gonddal öltözött Malte, Gwendoline bátyja.
- Jó estét! - fordult hátra a fiatal leány. - Vagy úgy - hát jóestét, - s a férfi gúnyosan meghajolt.
- Ne zavartasd magad, Malte, s bocsáss meg, ha étkezésedet játékom megzavarta.
- Hogy őszinte legyek, elég rövid ideig vagyok itt, azalatt lemondhatnál imádott muzsikádról. Gwendoline becsapta a zongorát s íróasztalához, könyveihez ült.
Vissza