Eleven örökség - Régi magyar háziállatok
Szerző
Szerkesztő
Grafikus
Lektor
Fotózta
Budapest
Kiadó: | Agroinform Kiadó |
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Fűzött kemény papírkötés
|
Oldalszám: | 126
oldal
|
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
29 cm x 21 cm
|
ISBN: | 963-502-720-6 |
Megjegyzés:
|
Színes és fekete-fehér fotókkal illusztrált.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Ha a búzaszem nem esik a földbe és meg nem hal, egyedül marad. De ha meghal, sok termést hoz." "(János 12,24.)
Akárhogy törekszem, törekedtem, még sohasem tudtam ennél szebben megfogalmazni azt a...
Tovább
Előszó
Ha a búzaszem nem esik a földbe és meg nem hal, egyedül marad. De ha meghal, sok termést hoz." "(János 12,24.)
Akárhogy törekszem, törekedtem, még sohasem tudtam ennél szebben megfogalmazni azt a csodát, ahogyan egy kicsiny búzaszembe sűrűsödött életterv megvalósul, a búza kicsírázik, szárba szökken, kalászt és termést hoz. Ebből lesz a kenyér.
Az ember elveti a búzát, földbe veti, mintha eltemetné. Azután hosszú ideig vár, tudva, hogy a magokból zöld mező lesz, az ember, a gazda gyönyörűségére. Ahogy eljön a tavasz, még ennél is szebb lesz a búza. Szárba szökken, és hamvas, zöld leveleiről a májusi nap sugara alig győzi felinni a hajnali harmatot. Közömbös lény az, aki ezt a szépet nem veszi észre!
A búza, maga a búza növény, amikor virágzik, olyan tiszta és olyan szép, mint a menyasszony és a vőlegény. A menyasszony ékes, kalász feje égnek emelődik. Kecses nyakát gallérok, játékos fülecskék díszítik. Kéklő, viaszos levélszoknyák öltöztetik a nád derekú, büszke szépséget. így várja a hasonlóan délceg hercegét.
Vissza
Fülszöveg
Korunk elméleti és technikai vívmányait felhasználva nagy teljesítményű állatfajták alakulnak ki világszerte és gyors ütemben terjednek mindenfelé. A helyi, kisebb jelentőségű állományok létszáma pedig csökken, illetve sok közülük teljesen kipusztul, márpedig az a fajta, amelyik egyszer elpusztult, többé már nem állítható vissza.
Pedig a háziállatfajták éppen úgy emberi alkotások, kulturális értékek, mint a műemlékek, amelyek védelméről már régóta gondoskodik az emberiség. Másfelől a háziállatok élőlények is, amelyek a vadon élő és kihalástól fenyegetett fajokhoz (panda mackó) hasonlóan hozzátartoznak ahhoz a biológiai sokféleséghez, amelynek fenntartásában mindenki egyetért. A háziállatok különböző fajtáinak fenntartása csak a nyolcvanas években kezdődött el, Magyarországon viszont már hamarabb, a világon a legelsők között tette védetté a régi, pillanatnyilag nem versenyképes háziállatfajtákat, hiszen nem tudhatjuk, hogy évtizedek múlva milyen állati termékekre lesz szükség....
Tovább
Fülszöveg
Korunk elméleti és technikai vívmányait felhasználva nagy teljesítményű állatfajták alakulnak ki világszerte és gyors ütemben terjednek mindenfelé. A helyi, kisebb jelentőségű állományok létszáma pedig csökken, illetve sok közülük teljesen kipusztul, márpedig az a fajta, amelyik egyszer elpusztult, többé már nem állítható vissza.
Pedig a háziállatfajták éppen úgy emberi alkotások, kulturális értékek, mint a műemlékek, amelyek védelméről már régóta gondoskodik az emberiség. Másfelől a háziállatok élőlények is, amelyek a vadon élő és kihalástól fenyegetett fajokhoz (panda mackó) hasonlóan hozzátartoznak ahhoz a biológiai sokféleséghez, amelynek fenntartásában mindenki egyetért. A háziállatok különböző fajtáinak fenntartása csak a nyolcvanas években kezdődött el, Magyarországon viszont már hamarabb, a világon a legelsők között tette védetté a régi, pillanatnyilag nem versenyképes háziállatfajtákat, hiszen nem tudhatjuk, hogy évtizedek múlva milyen állati termékekre lesz szükség.
Megvan tehát a remény arra, hogy unokáink is látni fogják a délceg magyar szürke bikákat az őzikékre emlékeztető pirók kisborjakat, régi lófajtáinkat, a nóniuszt, a furiósót, a gidránt, a shagya arabot, a magyar lipicait és a hucult, valamint jó volna, ha a magyar szamarak sem csak az iskolapadokban és a hivatalokban ülnének... Szeretnénk, ha utódaink is élvezhetnék a mangalica húsát és szalonnáját, készíthetnének ágytakarót a racka gyapjúból, ehetnék a cigája tejéből készített sajtot és a hazánkba látogató németek továbbra is láthatnák a cikta juhot, amelyek őseik hoztak ide. Nagy kár lenne, ha kihalnának régi baromfi, nyúl, kecske fajtáink, vagy a magyar ponty.
Amikor sok évszázad után Európa gazdaságilag is csatlakozik majd Magyarországhoz ezeknek a fajtáknak az értéke gazdaságilag is nőni fog, hiszen alkalmasak arra, hogy különleges, speciálisan magyar termékeket állítsunk velük elő. Ezeket a fajtákat ma már sokszor a szakemberek sem ismerik kellően, ez a könyv pedig azt a célt szolgálja, hogy a nagyközönség is többet tudjon róluk.
Vissza
Tartalom
Előszó
Demeter János 3
Bevezető
Bodó Imre 4
A mezőhegyesi ménes története
Bodó Imre 9
Lovak
Nóníusz
Pataki Balázs 10
Gidrán
Pataki Balázs 12
Furioso
Bodó Imre 14
Kisbéri félvér
Pataki Balázs 18
A magyar lipicai
Bodó Imre 20
Shagya-arab
Hecker Valter 22
A hucul
Mihók Sándor 24
A magyar hidegvérű
Pataki Balázs 26
A szamár
Ernst József 30
A magyar bivaly
Megyer Csaba 36
A magyar szürke marha
Bodó Imre 40
A magyar tarka fajta
Stefler József 44
A mangalica
Radnóczy László 48
Juhok
A magyar (hortobágyi) rackajuh
Dunka Béla 54
A gyimesi racka
Dunka Béla 56
A cikta juh
Koppány Gábor 58
A cigája vagy berke
Gáspárdy András 60
A magyar kecske
Kukovics Sándor 66
A magyar óriás nyúl
Holdas Sándor 70
A magyar tyúkfajták
Szalai István 74
A fodrostollú magyar lúd
Mihók Sándor 80
A bronzpulyka
Mihók Sándor 84
A magyar galambfajták
Ballai Attila 88
Kutyák
A kuvasz
Mészáros Mihály 98
A puli
Mészáros Mihály 102
A pumi
Mészáros Mihály 106
A mudi
Mészáros Mihály 108
A magyar vizsla
Farkasházi Miklós 110
A drótszőrű magyar vizsla
Farkasházi Miklós 112
A magyar agár
Farkasházi Miklós 114
Az erdélyi kopó
Farkasházi Miklós 116
A ponty
Bakos János 120
Irodalom 125