Fülszöveg
H. MOTIKA IZABELLA (1902. X. 8.-1972. V. 7.)
Szegeden született. Iskoláit itt kezdte el az alsóvárosi apácáknál. Mivel apja „elköltözött", s továbbiakban nem gondoskodott róluk, a 12 éves Izabella kimaradva a polgári iskolából, beteges édesanyjával együtt sok nélkülözéssel vészelte át a háborús éveket. Határozott egyéniségével szinte ö volt a család gondviselője.
1942. január 18-án férjhez ment Huszka László magyar-történelem-ének szakos tanítóképző intézeti tanárhoz, akivel - miután férjét Újvidékre, az Állami Fiú Tanítóképzőbe kinevezték - 1942. február 22-én elköltöztek Szegedről. Mivel 1944. március 29-én SAS behívóval behívták katonának, édesanyjához menekült Szegedre. Férje 1948. július 11-én térhetett vissza frontszolgálat és 38 hónapig tartó szovjet hadifogságából.
Már polgári iskolás korában kezdte el élményeit, érzésvilágát tükröző gondolatait versbe foglalni. Önképzése elsősorban a költészet felé fordult, s egyre érettebb fejjel fogalmazott verseire „illetékesek"...
Tovább
Fülszöveg
H. MOTIKA IZABELLA (1902. X. 8.-1972. V. 7.)
Szegeden született. Iskoláit itt kezdte el az alsóvárosi apácáknál. Mivel apja „elköltözött", s továbbiakban nem gondoskodott róluk, a 12 éves Izabella kimaradva a polgári iskolából, beteges édesanyjával együtt sok nélkülözéssel vészelte át a háborús éveket. Határozott egyéniségével szinte ö volt a család gondviselője.
1942. január 18-án férjhez ment Huszka László magyar-történelem-ének szakos tanítóképző intézeti tanárhoz, akivel - miután férjét Újvidékre, az Állami Fiú Tanítóképzőbe kinevezték - 1942. február 22-én elköltöztek Szegedről. Mivel 1944. március 29-én SAS behívóval behívták katonának, édesanyjához menekült Szegedre. Férje 1948. július 11-én térhetett vissza frontszolgálat és 38 hónapig tartó szovjet hadifogságából.
Már polgári iskolás korában kezdte el élményeit, érzésvilágát tükröző gondolatait versbe foglalni. Önképzése elsősorban a költészet felé fordult, s egyre érettebb fejjel fogalmazott verseire „illetékesek" fölfigyeltek, és beválasztották a Dugonics Társaságba, majd a Dankó Pista Társaságba. A Szegedi Újnemzedék főszerkesztője,. Iván Mihály „a gyönyörűen rímelő, érthető magyar nyelven írott költeményeit" szívesen jelentette meg lapjában is.
1945 nagy fordulatot jelentett számára. Pár évig csak a szociális szeretetszolgálatba kapcsolódott bele (Szent Vince Egyesület). 1948-tól hiába kísérletezett különböző irodalmi folyóiratoknál. A szerkesztőségek (érthetően ) különböző álmentegetőzéssel tértek ki a versek megjelentetése elől. A vallásos és a szovjet hadifogságba küldött hazafias érzelmű költeményeit rizikó is lett volna közölni A szegedi MÁV Fiúnevelő Intézet fennállása 60 éve alkalmával írott emlékező költeményét a 100. évfordulókor kiadott reprezentatív könyvben méltónak találták megjelentetni 1996 szeptemberében.
Bizalmas baráti társaságban nemcsak a névnapi köszöntőt, hanem egyéb verseit is szívesen hallgatták meg, amiket kitűnő memóriájával papír nélkül mondott el. 1962-től egyre ritkábban fordult Múzsájához. Néhány szép vers ennek ellenére mégiscsak keletkezett, de többnyire a halálvágy és pusztulás képe uralkodott versei próbálkozásakor. 1972. május 7. óta az alsóvárosi temetőben lévő II/B parcella XII.-XIII. sor 4. sírhelyén nyugszik, s várja a Jézusunk ígérte feltámadást.
Jelen kiadvány a végrendelete szerint „ha valamikor kitisztul a diktatúra okozta légkör", gondoskodjak verseinek kiadásáról a családtagok, jó barátok még élő tagjai és érdeklődők számára. Hálás köszönetet mondok dr. Péter László ny. egyetemi tanár, barátomnak, Polner Zoltán költőnek, Kovács Józsefné, Szabó Magdolna ny. tanárnőnek hasznos tanácsaikért, a Bába és Társai Kft. vezetőjének, dr. Majzik Istvánnak, a könyvkiadáskor nyújtott szíves segítségéért.
A férj
Dr. Huszka László ny. c. főiskolai tanár
Vissza