ÁLTALÁNOS ÉLETTAN | |
Az élettan tárgya | 5 |
Mi a különbség az élő és az élettelen anyag között? | 5 |
Az emberi szervezetet felépítő kémiai anyagok | 6 |
A sejtek felépítése | 9 |
A sejtek működését biztosító anyagtranszport | 11 |
Passzív transzport | 11 |
Aktív transzport | 12 |
A szervezet szabályozó rendszerei | 13 |
Az idegrendszer élettana | 16 |
Az idegrendszer kifejlődése | 17 |
A neurontevékenység | 17 |
A synapsisiok | 19 |
Az inger és az ingerületvezetés | 21 |
A nyugalmi potenciál | 22 |
Az akciós potenciál | 25 |
Az idegingerület terjedési sebessége | 25 |
Az inger erejének jelentősége | 26 |
A kihasználási idő. A chronaxia | 26 |
A refrakter (refractaer) szakasz | 28 |
Az idegtevékenységet kísérő vegyi folyamatok | 29 |
Az ingerületátvitel | 30 |
A reflex fogalma. A reflexív | 31 |
A reflexek felosztása | 32 |
Általános reflextulajdonságok | 33 |
A reflexidő | 33 |
A reflex refrakter szakasza | 34 |
A reflex facilitáció (facilitatio) | 34 |
A szummació (summatio) | 34 |
A központi izgalmi állapot | 35 |
Az irradiáció (rradiatio) | 35 |
A reflexkombináció | 35 |
A központi gátlás | 36 |
A gerincvelő élettan | 36 |
A gerincvelő szerkezete | 36 |
A gerincvelő rétegzettsége, szegmentációja | 37 |
A gerincvelő reflexei | 39 |
A gerincvelő vegetatív reflexközpontjai | 45 |
A gerincvelő vezetőpályái | 45 |
Az agytörzs élettana | 48 |
A nyúltagyvelő reflexközpontjai | 49 |
A nyúltvelő automatikus központjai | 50 |
A nyúltvelő vezetőpályái | 51 |
A középagy élettana | 51 |
A testartás és az izomtónus szabályozása | 51 |
A középagy vezetőpályái | 55 |
A köztiagy élettana | 56 |
A thalamus működése | 56 |
A hypothalamus funkciói | 57 |
Az extrapyramidalis rendszer. A kéreg alatti dúcok | 58 |
A kisagy működése | 60 |
A vegetatív idegrendszer élettana | 62 |
A sympathicus idegrendszer | 63 |
A parasympathicus idegrendszer | 64 |
A vegetatív idegrendszer reflexei | 66 |
Az agykéreg élettana | 68 |
Az agykéreg központjai | 70 |
A magasabb rendű idegtevékenység | 73 |
Az agykéreg és a belső szervek összefüggése | 82 |
Az agykéreg működése és a funkciók lokalizációja | 85 |
Az első és második jelzőrendszer | 86 |
A magasabb idegrendszeri típusok | 87 |
A formatio reticularis | 88 |
A mozgást és izomtónust szabályozó tevékenység | 88 |
Az agykéreg működését aktiváló tevékenység | 90 |
Vegetatív funkciók szabályozása | 91 |
A limbicus rendszer | 91 |
Egyszerűbb mozgások összerendeződése, koordinációja | 93 |
Az érzékszervek élettana | 95 |
Az érzékeszervek általános tulajdonságai | 95 |
A látás élettana | 97 |
A szem dioptriás rendszere. A távolsági alkalmazkodás | 99 |
A retina működése fény hatására | 103 |
A színlátás | 107 |
A látásélesség | 110 |
A mozgás érzékelése | 113 |
A látótér | 113 |
Látás két szemmel (binocularis látás) | 115 |
A hallás élettana | 118 |
A hang fizikai tulajdonságai | 118 |
Az emberi hang | 120 |
A külső, a közép- és a belső fül szerepe a hallásban | 121 |
A külső fül | 121 |
A középfül | 122 |
A belső fül | 123 |
A hangerősség és a hangosság | 126 |
Az egyensúlyozás érzékszerve | 127 |
A gyorsulási reflexek | 130 |
A bőr analizátorai | 130 |
A fájdalomérzékelés | 130 |
A tapintás | 131 |
A hőérzés | 132 |
Az izom és testérzés (kinaesthesia) | 133 |
Az ízérzés | 134 |
A szaglás | 135 |
A neurohormonális rendszer élettana. Írta: Dr. Apor Péter | 136 |
A hormonok hatásmódja | 137 |
A hypothalamus - hypophysis rendszer | 138 |
A hyphophysis hormonjai | 139 |
A neurohypophysis | 140 |
A növekedési hormon | 140 |
A pajzsmirigyműködés élettana | 141 |
A pajzsmirigyműködés szabályozása | 143 |
A pajzsmirigyhormonok hatásai | 144 |
A hypophysis-gonadorendszer élettana | 145 |
A chromosomális nemiség | 145 |
A női hormonális működése | 146 |
A petefészek működése | 146 |
A menstruációs ciklus | 148 |
A terhesség | 149 |
A klimax | 151 |
A férfi endokrinológiája | 152 |
A férfi hypogonadismus | 153 |
Az androgének hatása | 153 |
A mellékvesekéreg élettana | 154 |
Az aldoszteron | 155 |
A kortizol | 157 |
Androgén hormonok | 157 |
A hypophysis-mellékvesekéreg működésének vizsgálata | 158 |
A stress és az általános adaptációs syndroma | 158 |
A mellékvesevelő élettana | 160 |
A katekolaminok hatása a szervezet működésére | 161 |
A mellékpajzsmirigy élettana | 162 |
A hasnyálmirigy endokrin működése | 163 |
Az inzulin | 163 |
A hypoglykaemia | 165 |
A glukagon | 165 |
A szénhidrát anyagcsere és a vércukorszint szabályozása | 165 |
A hormonoidok | 165 |
Az izomműködés élettana | 167 |
A harántcsíkolt izom felépítése | 167 |
Az izomösszehúzódás törvényszerűségei | 169 |
Az izomrángás | 169 |
Izomműködés ismételt ingerek hatására | 171 |
A "minden vagy semmi" törvény az izom esetében | 173 |
A természetes izomtevékenység | 174 |
Az izomtevékenység vegyi folyamatai | 176 |
Az izom összetétele | 176 |
Az izomműködés hőjelenségei | 178 |
Energiaraktározás és -átadás az izomban | 179 |
A citrátkör | 181 |
A fizikai és kémiai folyamatok kapcsolódása izommunkánál | 184 |
Az izom munkateljesítményét befolyásoló élettani és fizikai tényzők | 186 |
Az izomfáradás | 189 |
A simaizmok működése | 191 |
Az energiaszerzés folyamatai | 192 |
Az emésztés élettana | 192 |
Emésztés a szájüregben | 193 |
A gyomorban folyó emésztés | 195 |
Emésztés a vékonybélben. A hasnyálmirigy szerepe az emésztésben | 198 |
A máj jelentősége az emésztésben | 198 |
A vékonybél szakaszban történő emésztés | 199 |
A vastagbél szerepe az emésztésben | 200 |
A felszívódás | 201 |
A köztianyagcsere | 204 |
A szénhidrátok köztianyagcseréje | 204 |
A zsírok köztianyagcseréje | 206 |
A fehérjék köztianyagcseréje | 207 |
Az anyagcsere és energiaforgalom | 209 |
Az alapanyagcsere | 211 |
Az összenergiaforgalom | 215 |
Az indirekt kalorimetria | 216 |
A munkahatások | 219 |
A táplálkozás élettani szempontajai | 222 |
A fehérjék jelentősége élelmezésünkben | 222 |
A vitaminok | 224 |
Zsírban oldódó vitaminok | 226 |
Vízben oldódó vitaminok | 228 |
A víz és ásványi anyagforgalom | 232 |
A test hőmérséklete és a hőszabályozás | 238 |
A hőszabályozás mechanizmusa | 241 |
A vér élettana | 245 |
A vérplazma | 246 |
A vérsejtek | 250 |
A vörösvérsejtek | 250 |
A fehérvérsejtek | 251 |
A vérlemezkék | 253 |
A véralvadás | 253 |
A vér védekező tulajdonságai | 256 |
A vércsoportok | 257 |
A vér szerepe a gázok szállításában | 258 |
A vér vegyszerhatásának szabályozása | 261 |
Alkalózis | 262 |
Acidózis | 263 |
A szív és a vérkeringés | 264 |
A nagy vérkör és a kis vérkör | 265 |
A szívműködés fázisai | 265 |
A szívizom és szívbillentyűk együttműködése | 265 |
A szívhangok | 268 |
A szívizom tulajdonságai | 268 |
A szív ingerképzése, ingerületvezetése. A szív automáciája | 270 |
A szív munka- és specifikus izomzata | 271 |
A szív akciós árama. Az elekrokardiográfia | 272 |
A szívműködés szabályozása | 275 |
A szív alkalmazkodása mechanikai tényezőkhöz | 275 |
A Starling-féle szív-tüdő készítmény | 276 |
A szív idegi szabályozása. A szívidegek | 278 |
A perctérfogat és a verőtérfogat (ütőtérfogat, pulzus térfogat) | 281 |
A környéki vérkeringés | 284 |
A pulzushullám | 284 |
A véráramlás sebessége | 287 |
A vérnyomás | 288 |
A vérkeringés szabályozása | 296 |
A perifériás érrendszer humorális és idegi szabályozása | 296 |
Az ér- és szívszabályozó központok (cardiovascularis központok) | 299 |
A nyirok és a nyirokkeringés | 304 |
A légzés élettana | 306 |
A légzés mechanizmusa | 306 |
A belégzés mechanizmusa | 307 |
A kilégzés mechanizmusa | 308 |
A mellűri nyomásváltozások | 309 |
A tüdő levegőrészei. A légzésben részvevő levegőmennyiségek | 311 |
A spiroergográfia | 313 |
A légzés szabályozása | 318 |
A kiválasztás élettana | 323 |
A vizeletkiválasztás | 323 |
A vizelet mennyisége és összetétele | 323 |
A vizeletkiválasztás folyamata | 324 |
A veseműködés szerepe a sav-bázis egyensúlyának fenntartásában | 328 |
A veseműködés szerepe a víz- és sóforgalom szabályozásában | 329 |
A verejtékezés | 333 |
A SPORTÉLETTAN | |
A sportélettan tárgya | 337 |
A sportmozgások fő alakjai | 339 |
Ciklikus mozgások | 339 |
Egyszeri aciklikus mozgások | 340 |
Összetett aciklikus mozgások | 341 |
Nem állandó jellegű mozgások | 341 |
A dinamikus és statikus testgyakorlatok élettani jellegzetessége | 343 |
A dinamikus izomtevékenység csoportjába tartozó ciklikus mozgások felosztása az erőteljesség szempontjából | 343 |
Az egyes erőteljességi övezetek általános élettani jellegzetességei | 345 |
A statikus jellegű testgyakorlatok élettani sajátosságai | 354 |
Az erőjellegű testgyakorlatok élettani sajátosságai | 356 |
A tiszta erőjellegű gyakorlatok jellegzetességei | 357 |
Az edzés élettana | 362 |
A testgyakorlattal végrehajtott edzés élettana | 363 |
A testgyakorlatokhoz kialakuló adaptáció élettani folyamata | 363 |
Az inger erejének jelentősége | 366 |
Az ingerhatások időpontjának jelentősége | 367 |
A mozgáskészség kialakulása | 368 |
Az érzékszervek és a központi idegrendszer szerepe a testgyakorlatoknál | 372 |
A látás és a testgyakorlatok | 372 |
A központi, a perifériás és a mélységi látás jelentősége | 372 |
A szemmozgató izmok egyensúlyi állapota | 374 |
A hallás sportélettani jelentősége | 375 |
A zene és a testgyakorlatok | 376 |
Az egyensúlyérzés jelentősége testgyakorlatoknál | 377 |
A dinamikus egyensúlyozás szerve és a testgyakorlatok | 377 |
A statikus egyensúlyozás szerve és a testgyakorlatok | 378 |
Az izom- és testérzés (kinaesthesia) és a testgyakorlatok | 380 |
Az izom- és testérzés vizsgálata | 381 |
A tapintó- és fájdalomérzés szerepe a testgyakorlatoknál | 385 |
Az interoreceptorok és a testgyakorlatok | 386 |
A komplex analizátortevékenység | 387 |
Az agykéreg ingerlékenységének változásai testgyakorlatoknál | 387 |
A szem rheobasisának mérése | 388 |
A bőr elektromos érzékenységének vizsgálata | 390 |
A reakcióidő mérése | 390 |
Kézi dinamometriás vizsgálat | 394 |
Az elektroenkefalográfiás (EEG) vizsgálat | 396 |
Az izomrendszer és az edzés | 399 |
Anatómiai változások | 399 |
Vegyi változások | 400 |
Az izom ingerlékenységének alakulása | 402 |
Az izomtónus alakulása | 409 |
Az izomláz | 404 |
Az edzés és az izommunka hatásfoka | 404 |
A csontrendszer és az edzés | 406 |
A vérkeringési rendszer és a testgyakorlatok | 408 |
A testgyakorlatok közvetlen hatásai | 408 |
A rendszeres edzés hatására kifejlődő tartós változások a vérkeringési rendszerben | 410 |
Az edzés és a szív | 410 |
A szívnagyság alakulása | 410 |
Az edzett szív működése | 417 |
Ifjúsági sportolók szívnagysága és szívműködésük alakulása | 423 |
A pulzus és vérnyomás viselkedése edzett sportolóknál | 426 |
A testgyakorlatok és a légzés | 436 |
Edzés hatására bekövetkező változások | 436 |
Terhelésre bekövetkező légzésfunkció edzetteknél | 438 |
A vérkeringési és légzőrendszer működésének vizsgáló módszerei. A spiroergográfia | 442 |
Oxigénfelvétel maximális steady state idején | 443 |
Maximális oxigénfelvétel (vita maxima). Aerob-kapacitás | 445 |
Az oxigénpulzus | 446 |
Légzési aequivalens (Atemaquivalent) | 448 |
Megnyugvási hányados (Erholungsquotient) | 448 |
A vegetatív idegrendszeri szabályozás | 452 |
Az edzés hatására bekövetkező vegetatív idegrendszeri eltolódások | 452 |
A vegetatív idegrendszeri szabályozás vizsgálata | 456 |
A testgyakorlat és a vér | 458 |
A veseműködés és a testgyakorlatok | 463 |
Az edzésmódszerek élettani alapjai | 465 |
Az erőfejlesztés élettani kérdései | 465 |
A statikus izomtevékenység állóképessége | 469 |
A dinamikus erő és állóképesség | 469 |
Az izomösszehúzódás gyorsasága | 470 |
Az isometriás és dinamikus erőedzés előnyei és hátrányai | 470 |
Az állóképesség fejlesztésének élettani kérdései | 471 |
A három alapképesség edzésére szolgáló módszerek | 476 |
Az erő fejlesztése állóképességi edzésnél | 476 |
Szakaszos edzés (intervallumedzés) | 476 |
A terhelések és pihenőszakaszok | 480 |
Tartós terhelések (futás, úszás stb.) | 481 |
Nehezített futások | 481 |
A gyorsaságfejlesztés élettani kérdései | 482 |
Az alapgyorsaság | 482 |
Az ismétléses gyorsaság | 484 |
A gyorsaság edzése | 486 |
Az energiaforgalom ciklikus testgyakorlatoknál | 486 |
A járás | 486 |
A futás | 488 |
A kerékpározás | 490 |
Az evezés | 491 |
Az úszás | 492 |
A korcsolyázás | 493 |
A síelés | 493 |
A sportjátékok anyagcsere-folyamatai | 494 |
A sportolók táplálkozásának néhány élettani kérdése | 497 |
A szénhidrátok jelentősége | 497 |
A fehérjék jelentősége | 497 |
A zsírok jelentősége | 498 |
A folyadékfelvétel | 499 |
Az étrend napi elosztása | 500 |
Különleges környezeti tényezők és a sporttevékenység | 501 |
A magaslat és a sport | 501 |
A teljesítmény alakulása magaslaton | 504 |
A magaslati akklimatizáció kérdései | 504 |
Sport a vízben és magasnyomáson. A könnyűbúvársport | 507 |
A vízbemerülés formái | 509 |
A búvársportnál előforduló károsodások | 509 |
A rajtállapot | 513 |
A bemelegítés | 516 |
Az elfáradás | 519 |
Az elfáradás elméletei | 519 |
Kémiai okok | 520 |
Fizikai okok | 520 |
A központi fáradás | 521 |
Az elfáradás dinamikus jellegű testgyakorlatoknál. A teljesítményt limitáló tényezők | 523 |
A holtpont | 525 |
Az elfáradás a statikus jellegű testgyakorlatoknál | 527 |
A sportolók teljesítménycsökkenésének okai | 528 |
A pihenés és az aktív pihenés | 528 |
Az edzésvezetés élettani kérdései | 530 |
Az edzésterhelés megítélése | 530 |
Az erőnlét változásainak figyelemmel kísérése a megfelelő edzésadagok biztosítása céljából | 531 |
A vérkeringés működésének vizsgálata | 533 |
Irodalom | 537 |