Élettan - Sportélettan

Tartalom

I. rész: Bevezetés és alapfogalmak 23
1. Bevezetés 23
1.1. A sportélettan célja, a könyv szerkezete 23
1.2. A sportélettan története 25
1.3. A mozgásszegény életmód hátrányai, veszélyei 27
1.4. A könyv fejezetei, szerkezete 28
2. Alapfogalmak
2.1. Az emberi szervezet funkcionális felépítése 30
2.1.1. Az emberi sejt 30
2.1.1.1. A sejtmembrán 30
2.1.1.2. A citoplazma (protoplazma) 32
2.1.1.3. A sejtmag 32
2.1.1.4. További sejtszervecskék 33
2.1.2. Szövetek 33
2.1.2.1. Hámszövet 33
2.1.2.2. Támasztószövet 33
2.1.2.3. Izomszövet 34
2.1.2.4. Idegszövet 34
2.2. A belső környezet 34
2.3. A szervezet folyadékterei 34
2.4. Transzportfolyamatok 36
2.4.1. A passzív transzportfolyamatok 36
2.4.1.1. Diffúzió 36
2.4.1.2. Ozmózis 36
2.4.1.3. Az elektromos erők szerepe 37
2.4.1.4. Hidrosztatikai nyomás 37
2.4.2. Az aktív transzport 37
2.5. .Az élő sejt elektromos jelenségei 38
2.5.1. A nyugalmi potenciál 38
2.5.2. Az akciós potenciál 39
2.5.2.1. Az akciós potenciál szakaszai 39
2.5.2.2. A sejtek ingerlékenysége 42
2.5.2.3. Az akciós potenciál az orvosi gyakorlatban 43
Irodalom az I. részhez 43
II. rész: A szabályozás szervei 45
3. Az idegrendszer 46
3.1. Az idegrendszer jelentősége 46
3.2. Az idegrendszer felépítése általában 46
3.3. Az idegrendszer működésének elemi jelenségei 47
3.3.1. A neuronok 47
3.3.2. Ingerületátvitel, szinapszis 50
3.3.3. A reflexek 51
3.3.3.1. A reflexek fogalma 51
3.3.3.2. A reflexív 52
3.3.3.3. A reflexek felosztása 52
3.4. A központi idegrendszer 53
3.4.1. A gerincvelő 54
3.4.1.1. A gerincvelő szerkezeti képe 54
3.4.1.2. A gerincvelő pályái 55
3.4.1.2.1. A gerincvelő felszálló pályái 56
3.4.1.2.2. A gerincvelő leszálló pályái 57
3.4.1.3. A gerincvelői reflexek 58
3.4.1.3.1. A gerincvelő proprioceptív reflexei 58
3.4.1.3.2. A gerincvelő exteroceptív reflexei 60
3.4.1.4. A gerincvelő vegetatív működése 61
3.4.2. Az agytörzs élettana 61
3.4.2.1. Az agytörzs szerkezete 61
3.4.2.2. Az agytörzs magvainak működése 62
3.4.2.3. Az agytörzs fehérállománya 63
3.4.2.4. A formatio reticularis működése 64
3.4.2.4.1. Az agykéreg aktiválása 64
3.4.2.4.2. A formatio reticularis szerepe az izomtónus
és a testtartás szabályozásában 65
3.4.2.4.3 Az agytörzsi formatio reticularis vegatatív automatikus
és reflexközpontjai 68
3.4.3. A kisagy működése 69
3.4.4. A köztiagy működése 71
3.4.4.1. A hipotalamusz funkciói 71
3.4.4.1.1. A homeosztázis biztosítása 71
3.4.4.1.2. A magatartási reakciók szabályozása 72
3.4.4.1.3. Ciklusos folyamatok irányítása 73
3.4.4.2. A talamusz funkciói 74
3.4.4.2.1. Átkapcsoló (relé-) funkciók 74
3.4.4.2.2. A talamusz szerepe az agykéreg aktiválásában 75
3.4.4.2.3. A talamusz szerepe a testtartás szabályozásában 75
3.4.5. a féltekék bazális dúcai (ganglionjai) 76
3.4.6. Az agykéreg 77
3.4.6.1. Az agykéreg jelentősége és felépítése 77
3.4.6.2. Az agykéreg vizsgálómódszerei. Az elektroenkefalográfia 80
3.4.6.3. Az agykéreg mozgató működése 82
3.4.6.3.1. A mozgatóközpontok 82
3.4.6.3.2. A mozgatópályák 83
3.4.6.3.3. Az agykéreg szerepe az izomtónus és a testtartás szabályozásában 85
3.4.6.3.4. Az agykéreg szerepe a mozgásban (összefoglalás) 86
3.4.6.4. Az agykéreg érző működése 86
3.4.6.4.1. Elsődleges és másodlagos kérgi érzőközpontok 86
3.4.6.4.2. Az érző aflferentáció 88
3.4.6.4.3. A talamusz átkapcsoló szerepe 88
3.4.6.5. A magasabb rendű idegműködések 88
3.4.6.5.1. A feltétlen reflexek 88
3.4.6.5.2. A feltételes reflexek 89
3.4.6.5.3. A feltételes reflexekhez kapcsolódó gátlások 92
3.4.6.5.4. Az ingerületi és gátlási folyamatok kölcsönhatása 93
3.4.6.5.5. Komplex feltételes reflexek; dinamikus sztereotípiák 93
3.4.6.5.6. Emlékezés, tanulás 96
3.4.6.5.7. A beszéd, a tudat és a gondolkodás 99
3.4.6.5.8. Az alvás 100
3.4.7. A vegetatív idegrendszer 103
3.4.7.1. A vegetatív idegrendszer fogalma és felosztása 103
3.4.7.2. A vegetatív idegrendszer anatómiai sajátosságai 104
3.4.7.3. A vegetatív idegrendszer működése 106
3.4.7.3.1. A szimpatikus idegrendszer 108
3.4.7.3.2. A paraszimpatikus idegrendszer 109
3.4.7.4. A vegetatív idegrendszer és a fizikai aktivitás,
sport kapcsolata 109
3.4.8. A mozgás szabályozása 110
3.4.8.1. Az akaratlagos mozgás szabályozása 110
3.4.8.2. A testtartás szabályozása 112
3.4.8.3. Az izomtónus szabályozása 112
4. Az érzékszervek 114
4.1. Az érzékszervekről általában 114
4.1.1. Az érzékszervekkel kapcsolatos anatómiai alapfogalmak 114
4.1.2. Az érzékszervi működéssel kapcsolatos alapfogalmak 114
4.1.3. A receptorok felosztása 116
4.1.4. Az érzékszervek jelentősége a sportban 116
4.2. A látás érzékszerve 117
4.2.1. A látás jelentősége, alapfogalmak 117
4.2.2. A szem felépítése 117
4.2.2.1. Szemgolyó (bulbus oculi) 117
4.2.2.2. A szem járulékos szervei 119
4.2.2.3. A látópálya 119
4.2.3. A szem mint optikai rendszer 120
4.2.3.1. A fény törése, a szem fénytörő közegei 120
4.2.3.2. Fénytörési hibák 120
4.2.4. A retina felépítése és működése 122
4.2.4.1. A retina szerkezete 122
4.2.4.2. A retina működése 122
4.2.5. A látás folyamata: látásélesség - látótér 124
4.2.6. A látás és a sport 126
4.3. A hallás érzékszerve 128
4.3.1. A hallás jelentősége, alapfogalmak 128
4.3.2. A hallószerv anatómiája 130
4.3.3. A hallószerv működése 132
4.3.4. A hallás és a sport 134
4.4. Az egyensúlyozás érzékszerve 135
4.4.1. Az egyensúlyozás érzékszervének felépítése és működése 135
4.4.2. Az egyensúlyérzés jelentősége a sportban 137
4.5. A szaglás és az ízlelés érzékszervei 138
4.6. A bőr mint érzékszerv 139
4.7. Az izmok, inak receptorai 140
5. A neuroendokrin rendszer működése 141
5.1. A kémiai szabályozásról, a hormonokról és a belső elválasztású
mirigyek működéséről általában 141
5.2. Az agyalapi mirigy elülső lebenye (adenohipofízis) 144
5.2.1. Az agyalapi mirigy (hipofízis) anatómiája 144
5.2.2. Az adenohipofízis hormonjai, a hormonok hatásai 145
5.2.2.1. A növekedési hormon (szomatotrop hormon, STH, GH) 146
5.2.2.2. Az adenohipofízis egyéb hormonjai 149
5.2.3. Hiánybetegségek, túlprodukciós zavarok 150
5.2.4. A mirigy működésének szabályozása 151
5.3. Az agyalapi mirigy hátulsó lebenye (neurohipofízis) 152
5.3.1. A neurohipofizis anatómiája 152
5.3.2. A neurohipofizis hormonjai, a hormonok hatásai 152
5.3.3. Hiánytünetek 153
5.3.4. A mirigy működésének szabályozása 153
5.4. A pajzsmirigy (glandula thyreoidea) 153
5.4.1. A pajzsmirigy anatómiája 153
5.4.2. A pajzsmirigy hormonjai, a hormonok hatásai 154
5.4.3. Hiánybetegség, túlprodukciós tünetek 156
5.4.4. A pajzsmirigyműködés szabályozása 156
5.5. A mellékpajzsmirigy (glandula parathyreoidea) 157
5.5.1. A mellékpajzsmirigy anatómiája 157
5.5.2. A mellékpajzsmirigy hormonjai, a hormonok hatásai 157
5.5.3. A mellékpajzsmirigy hiánytünetei 158
5.5.4. A mellékpajzsmirigy működésének szabályozása 159
5.6. A mellékvesekéreg (cortex glandulae suprarenalis, adrenocortex) 159
5.6.1. A mellékvesekéreg anatómiája 159
5.6.2. A mellékvesekéreg hormonjai, a hormonok hatásai 159
5.6.2.1. A mineralokortikoidok 160
5.6.2.2. A glukokortikoidok 160
5.6.2.2.1. Hatásai az anyagcserére 160
5.6.2.2.2. A glukokortikoidok egyéb, nem anyagcsere hatásai 161
5.6.2.3. Androgén szteroidok 163
5.6.3. A mellékvesekéreg hiánybetegsége és túlműködéses tünetei 163
5.6.4. A mellékvesekéreg működésének szabályozása 164
5.7. A mellékvesevelő 165
5.7.1. A mellékvesevelő anatómiája 165
5.7.2. A mellékvesevelő hormonjai, a hormonok hatásai 165
5.7.3. Hiánytünetek és túlprodukciós tünetek 167
5.7.4. A mellékvesevelő működésének szabályozása 167
5.8. A hasnyálmirigy (pankreász) endokrin működése 167
5.8.1. A hasnyálmirigy anatómiája 167
5.8.2. A hormonok és hatásaik 167
5.8.2.1. Az inzulin hatásai 168
5.8.2.2. A glukagon hatásai 170
5.8.3. A hasnyálmirigy hiánybetegsége 170
5.8.4. A hasnyálmirigy működésének szabályozása 171
5.9. A nemi működés belső elválasztású szabályozása 173
5.9.1. Az elsődleges és a másodlagos nemi jelleg 173
5.9.2. A női nemi működés 176
5.9.2.1. A női nemi szervek anatómiája 176
5.9.2.2. A női nemi működés: a menstruációs ciklus szabályozása 176
5.9.2.3. A női nemi hormonok hatásai 181
5.9.2.4. A női nemi működésben résztvevő hormonok hatásainak összefoglalása 182
5.9.2.5. A terhesség folyamata 183
5.9.2.6. A gyógyszeres fogamzásgátlás 185
5.9.2.7. A női nemi működés és a sport 185
5.9.3. A férfi nemi működés 186
5.9.3.1. A férfi nemi szervek anatómiája 186
5.9.3.2. A férfi nemi szervek működése: a spermiumok termelése 187
5.9.3.3. A nemi egyesülés élettana 188
5.9.3.4. A férfi nemi szervek működése: a hormontermelés 188
5.9.3.5. A herék működésének szabályozása 189
5.9.4. Pubertás, klimax 189
5.9.5. A nemi működés kóros esetei 191
5.9.6. A nemi működés és a sport kapcsolata 192
5.10. Egyéb hormonok, hormonszerű anyagok 192
5.10.1. Az endorfinok, enkefalinok 192
5.10.2. Esszenciális zsírsavakból fejlődő hormonok: eikozanoidok 193
5.10.3. Zsigeri szervek által termelt hormonok 195
5.11. Az endokrin szabályozás és a sport 196
Irodalom a II. részhez 200
III. rész: A mozgatórendszer élettana 201
6. A mozgás passzív szervei: a csontok és az ízületek 201
6.1. A csontrendszer és a rendszeres edzés 201
6.2. Az ízületek és a rendszeres edzés 202
7. A mozgás aktív szerveinek élettana 203
7.1. Az izomműködés jelentősége és kapcsolatai 203
7.1.1. Az izmok jelentősége 203
7.1.2. Az izomrendszer kapcsolatai más szervrendszerekkel 203
7.1.2.1. Kapcsolata a mozgás passzív szerveivel 203
7.1.2.2. Kapcsolata az idegrendszerrel 204
7.1.2.3. Kapcsolata az aerob rendszerrel 204
7.2. A harántcsíkolt izom szerkezete 205
7.3. Az izomműködés elemi jelenségei 208
7.3.1. Az izomműködés elektromos jelenségei 208
7.3.2. Az izomműködés kémiai jelenségei 209
7.3.2.1. Az izomfehérjék 209
7.3.2.2. Kémiai változások izomműködés alatt 210
7.3.3. Az izomműködés mechanikai eseményei 211
7.3.4. Az izomműködés energiaforrásai 214
7.3.5. Az izomműködés hőjelenségei 217
7.4. Az emberi izmok rostösszetétele 217
7.5. A simaizmok működése 220
7.6. A természetes izomtevékenység. Sportteljesítmény alatt
lejátszódó jelenségek 221
7.6.1. Az inger erőssége és a válasz összefüggése 221
7.6.2. Az izommunka és az izom állapotának összefüggései 222
7.6.3. Izomtónus 222
7.6.4. Fáradás 223
7.6.4.1. A fáradás fogalma, fajtái 223
7.6.4.2. Helyi fáradás 223
7.6.4.3. Általános fáradás, fáradás hosszú távú fizikai munka alatt 224
7.6.5. Holtpont 229
7.6.5.1. A holtpont fogalma, definíciója 229
7.6.5.2. A holtpont és a második szél lehetséges okai 230
7.6.6. Bemelegítés 231
7.6.6.1. A bemelegítés fogalma, definíciója 231
7.6.6;2. A bemelegítés élettani céljai 232
7.6.6.3. A bemelegítés kedvező következményei 233
7.6.7. Az izomláz 233
7.6.7.1. Az izomláz fogalma, definíciója 233
7.6.7.2. Az izomláz lehetséges okai 234
7.6.7.3. Az izomláz megelőzése és gyógyítása 235
7.6.8 Izomsérülések és az izomműködés kapcsolata 236
7.7. A rendszeres edzés hatása az izomrendszerre. Az izmok és a szervezet
tulajdonságai a sportteljesítmény szempontjából 237
7.7.1. Az erő 238
7.7.2. A gyorsaság 242
7.7.3. Az állóképesség 244
Irodalom a III. részhez 247
IV. rész: Az aerob rendszer
8. A légzés élettana 250
8.1. A légzés jelentősége, fogalma 250
8.2. A légzőrendszer anatómiája 250
8.3. A légzés mechanikája 253
8.3.1. A felső légutak működése 253
8.3.2. Légzőmozgások 254
8.3.3. A légzés alatti nyomásváltozások 254
8.3.4. A légzés alatti térfogatváltozások 255
8.3.4.1. A normál és kóros légzési funkciót jellemző fogalmak 255
8.3.4.2. A légzési térfogat mérése, spirográfia 256
8.3.5. A légzési teljesítmény 259
8.4. A gázcsere 259
8.5. A vérgázok szállítása 261
8.5.1. Az oxigén szállítása 261
8.5.2. A szén-dioxid szállítása 262
8.6. A szöveti oxigénellátás zavarai: hipoxiák 262
8.7. A légzés szabályozása 263
8.8. A légzési rendszer edzésadaptációja a terheléshez 265
8.8.1. Egyszeri terhelés hatása a légzésre 265
8.8.2. A rendszeres edzés hatása a légzésre 266
9. A vér élettana 269
9.1. A vér jelentősége, általános tulajdonságai 269
9.2. A vér mennyisége, összetétele 269
9.3. A vérplazma 271
9.3.1. A vérplazma általános tulajdonságai 271
9.3.2. A vérplazma szerves anyagai 271
9.3.3. A vérplazma szervetlen alkotórészei 276
9.4. A vér alakos elemei 276
9.4.1. Vörösvérsejtek (eritrociták) 276
9.4.1.1. A vörösvérsejtek tulajdonságai, szerepük 276
9.4.1.2. A vörösvérsejt-képzés és -lebontás 278
9.4.1.3. A vörösvérsejt-képzés zavarai 280
9.4.2. Fehérvérsejtek 281
9.4.2.1. A fehérvérsejtek fajtái 281
9.4.2.1.1. A granulociták
9.4.2.1.2. A limfociták 283
9.4.2.1.3. A monociták
9.4.2.2. A fehérvérsejt-képzés zavarai 284
9.4.3. A vérlemezkék 286
9.5. Vércsoportok 286
9.5.1. A vércsoportok fogalma 286
9.5.2. Az ABO-vércsoportrendszer 287
9.5.3. Rh-vércsoportok 288
9.6. Véralvadás, vérzéscsillapítás 289
9.6.1. A véralvadás fogalma, szerepe 289
9.6.2. A vérzéscsillapítás első lépései 289
9.6.3. A véralvadás folyamata 289
9.6.4. A véralvadás zavarai 291
9.7. A vér vegyhatása és annak szabályozása 292
9.7.1. A vegyhatás (pH) fogalma, a vér vegyhatása 292
9.7.2. A szervezet puffermechanizmusai 293
9.7.3. A vér pH eltérései, acidózis, alkalózis 294
9.8. A vér a sportéletben 295
9.8.1. Egyszeri terhelés hatásai a vérre 295
9.8.2. A rendszeres edzés hatása a vérre 296
9.8.3. Vérkép és teljesítmény, magaslati edzés és vérdopping 297
9.8.4. Magaslati, hegyi betegség 298
10. A szív működése 300
10.1. A szív működésének népegészségügyi és sportélettani jelentősége 300
10.2. A szív felépítése i 301
10.3. Szívvizsgáló eljárások 304
10.3.1. A non-invazív és invazív vizsgálatokról általában 304
10.3.2. Non-invazív vizsgálatok 305
10.3.2.1. Műszer nélküli eljárások 305
10.3.2.2. Műszeres non-invazív vizsgálatok 305
10.3.3. Invazív eljárások 315
10.4. A szívizom specifikus tulajdonságai 316
10.5. A szívciklus 321
10.5.1. A szívciklus szakaszai és időtartamuk 321
10.5.2. Az egyes szakaszok jellegzetességei 323
10.6. A perctérfogat 325
10.6.1. A perctérfogat fogalma, tényezői 325
10.6.2. A perctérfogat meghatározása 325
10.6.3. A perctérfogat és tényezőinek értéke 327
10.7. A szívműködés szabályozása 327
10.7.1. A szívműködés mechanikus szabályozása 327
10.7.2. A szívműködés idegi szabályozása 331
10.7.3. A szívműködés kémiai szabályozása 333
10.8. A szív endokrin funkciója 333
10.9. A szív és a fizikai terhelés 333
10.9.1. A szív működése terhelés alatt 333
10.9.2. Az edzett szív 334
10.9.2.1. Az edzett szív definíciója és vizsgálatának története 334
10.9.2.2. Az edzett szív tulajdonságai 335
10.9.2.2.1. Az edzett szív felépítése - a szív edzettségének morfológiai jelei 336
10.9.2.2.2. Funkcionális edzettségi jelek 339
10.9.2.2.3. Regulációs edzettségi jelek 341
10.9.2.2.4. Kóros és fiziológiás hipertrófia 343
10.9.2.2.5. Speciális hatások 346
10.9.2.2.6. Az edzett szív előnyei 348
10.9.3. Sportolók hirtelen szívhalála 349
11. A keringési rendszer 351
11.1. A vérkeringési rendszer jelentősége 351
11.2. A vérkeringési rendszer felépítése; alapfogalmak 351
11.2.1. Vérkörök 351
11.2.2. Az érrendszer anatómiai jellegzetességei 352
11.2.3. A vérnyomás fogalma, mérése, értéke 353
11.2.4 A vér áramlási sebessége 353
11.3. A nagy vérkör keringése 353
11.3.1. Az artériás keringés 353
11.3.1.1. Az artériás vérnyomás 353
11.3.1.1.1. Az artériás vérnyomás fogalma, értéke 354
11.3.1.1.2. Az artériás vérnyomás mérése 355
11.3.1.1.3 Az artériás vérnyomást meghatározó tényezők 356
11.3.1.1.4. A vérnyomás változása, a vérnyomást befolyásoló tényezők 359
11.3.1.2. Az artériás pulzus 360
11.3.1.2.1. Az artériás pulzus fogalma, érzékelése 360
11.3.1.2.2. Az artériás pulzus tulajdonságai 361
11.3.1.3. Arteriográfia 361
11.3.1.4. A vérnyomás változása, a vérnyomást befolyásoló tényezők 359
11.3.2.1. A kapilláris rendszer szerepe, felépítése, a mikrocirkulációs rendszer 362
11.3.2.2. Az anyagok cserélődése a kapillárisfalon keresztül, a Starting-hipotézis 363
11.3.2.3. A kapilláris keringés további jellegzetességei 364
11.3.3. A nyirokkeringés 365
11.3.3.1. A nyirokkeringés alapvető feladata, felépítése 365
11.3.3.2. Kóros esetek, reakciók 365
11.3.4. A vénás keringés 366
11.3.4.1. A vénás keringés alapfogalmai, a vénás rendszer felépítése 366
11.3.4.2. Nyomás és áramlási sebesség a vénás rendszerben 367
11.3.4.3. A vénás keringést fenntartó tényezők 367
11.4. A kis vérköri keringés 367
11.5. A keringés szabályozása 368
11.5.1. A keringés szabályozásáról általában 368
11.5.2. A keringésszabályozás központjai 369
11.5.3. Az érszabályozás (vazomotor reguláció) efferens tényezői 370
11.5.3.1. Az értónus saját szabályozása 370
11.5.3.2. Az erek idegi szabályozása 370
11.5.3.3. A kémiai érszabályozás 371
11.5.3.4. Munkahiperémia és reaktív hiperémia 374
11.5.4. A keringésszabályozás afferens tényezői, a keringési reflexek 375
11.5.4.1. Az artériás rendszerből kiinduló reflexek 375
11.5.4.2. A szívből, nagyvénákból, tüdőerekből kiinduló reflexek 376
11.5.4.3. A keringési rendszertől független helyekről kiinduló reflexek 377
11.5.4.4. Vérgáztenziók közvetlen hatása a központokra 377
11.5.4.5. Egyéb idegi központok hatása a kardiovaszkuláris rendszerre 378
11.5.4.6. A keringés szabályozása bizonyos speciális vagy kóros esetekben 378
11.6. A keringés és a sport 379
11.6.1. Keringés terhelés alatt 379
11.6.1.1. Az egyes szervek vérellátása nyugalomban és terhelés alatt 379
11.6.1.2. A vérkeringés változásai terhelés alatt 383
11.6.2. A rendszeres edzés és a keringés 383
11.6.2.1. Az edzett szervezet keringése 384
11.6.2.2. A rendszeres edzés megelőző szerepe a vérkeringési rendszer betegségeivel szemben 385
11.6.2.2.1. A magasvérnyomás-betegség (hipertónia) és a fizikai aktivitás összefüggése 385
11.6.2.2.2. Egyéb keringési betegségek 387
Irodalom a IV. részhez 388
V. rész: Anyagcsere és energiaforgalom
12. Az emésztés és a felszívódás
12.1. Az emésztés és a felszívódás helye a szervezet anyagforgalmában 394
12.2. Emésztés és felszívódás a tápcsatorna egyes szakaszaiban 395
12.2.1. Emésztés a szájüregben 395
12.2.2. A garat (pharynx) 396
12.2.3. A nyelőcső (oesophagus) 397
12.2.4. A gyomor (ventriculus, gaster) 398
12.2.4.1. A gyomor szerepe, jelentősége 398
12.2.4.2. A gyomor felépítése 398
12.2.4.3. A gyomor mozgásai 399
12.2.4.4. A gyomornedv 399
12.2.4.4.1. A gyomornedv összetétele 399
12.2.4.4.2. A gyomornedv-elválasztás szabályozása 400
12.2.4.5. Felszívódás a gyomorból 402
12.2.5. A vékonybél 402
12.2.5.1. A vékonybél szerepe, jelentősége 402
12.2.5.2. A vékonybél anatómiája 402
12.2.5.3. A vékonybél mozgásai 403
12.2.5.4. A vékonybél emésztőnedvei 403
12.2.5.5. Felszívódás a vékonybélből 406
12.2.6. A vastagbél 407
12.2.7. Az emésztőműködések szabályozása 408
12.2.8. Az emésztés-felszívódás és a sport kapcsolata 409
13. Az intermedier anyagcsere 412
13.1. Az intermedier anyagcsere fogalma 412
13.2. Az aminosavak sorsa a szervezetben 413
13.3. A szénhidrátok sorsa a szervezetben 414
13.3.1. A szervezet szénhidrátforgalma 414
13.3.2. A szénhidrátforgalom és a sporttevékenység 415
13.4. A lipidek sorsa a szervezetben 416
13.4.1. A szervezet lipidjei. 416
13.4.2. A szervezet zsírtartalma 417
13.4.3. A szervezet zsírforgalma 418
13.4.4. Koleszterinforgalom 420
13.4.5. Kóros zsírforgalom, koleszterin-anyagcsere zavarok 422
13.4.6. A lipidforgalom és a sporttevékenység 422
13.5. A májműködés 423
13.5.1. A máj anatómiája és keringése 423
13.5.2. A máj működése 424
13.5.2.1. Epetermelés 424
13.5.2.2. A máj az intermedier anyagcserében 425
13.5.2.3. A máj protektív és detoxikáló hatása 426
13.5.2.4. A máj szintetizáló és raktározó tevékenysége 426
13.5.3. Májfunkciós próbák 426
13.6. Az intermedier anyagcsere és a sport 427
14. Az anyagcsere általában, energiaforgalom 429
14.1. Az energiaforgalom jelentősége, az elhízás meghatározása 429
14.2. Az energiaforgalom alapfogalmai 429
14.2.1. A tápanyagok égéshője 429
14.2.2. Oxigén kalória-egyenérték 430
14.2.3. Respirációs kvóciens 431
14.3. Az energiaforgalom meghatározása 431
14.3.1. Direkt kalorimetria 431
14.3.2. Indirekt kalorimetria 432
14.4. Az alapanyagcsere 432
14.4.1. Az alapanyagcsere fogalma 432
14.4.2. Az alapanyagcsere normál értéke 433
14.4.3. Az alapanyagcserét befolyásoló tényezők 434
14.5. Az anyagcsere változásai 436
14.6. Az anyagcsere kóros eltérései 438
14.7. Anyagcsere a terhelés alatt - spiroergográfia 440
15. A táplálkozás 441
15.1. A táplálkozás mennyiségi kérdései 441
15.1.1. A napi energia-egyensúly 441
15.1.2. Az egyes tápanyagok kalóriatartalma 443
15.2. A táplálkozás minőségi kérdései 445
15.2.1. A kalorigén tápanyagok 445
15.2.1.1. A kalorigén tápanyagok megoszlása 445
15.2.1.2. Az egyes kalorigén tápanyagok szerepe és előfordulása 446
15.2.1.2.1. A fehérjék jelentősége táplálkozásunkban 447
15.2.1.2.2. Á zsírok jelentősége táplálkozásunkban 451
15.2.1.2.3. A szénhidrátok jelentősége táplálkozásunkban 451
15.2.2. Non-kalorigén tápanyagok 453
15.2.2.1. Vitaminok 453
15.2.2.1.1. A vitaminforgalom zavarai 453
15.2.2.1.2. Vízben oldódó vitaminok 454
15.2.2.1.3. Zsírban oldódó vitaminok 459
15.2.2.1.4. Sportolók vitaminszükséglete 462
15.2.2.2. Elemek, ásványi anyagok 462
15.2.2.2.1. A különböző elemek, ásványi anyagok szerepe és felosztása általában 462
15.2.2.2.2. Az egyes elemek részletes hatásai 463
15.2.3. Táplálékkiegészítők 468
15.2.4. Élvezeti szerek 470
15.2.4.1. Alkoholfogyasztás és sport 470
15.2.4.2. Dohányzás és sport 472
15.2.4.3. Drogok és sport 473
16. A szervezet hőháztartása 474
16.1. Az ember hőmérséklete 474
16.2. A hőszabályozás, hőtermelő és hőleadó folyamatok 475
16.3. A hőháztartás zavarai 476
16.4. Sport és hőháztartás 478
16.5. Hőhatások alkalmazása 478
17. A folyadékháztartás és a vesék működése 480
17.1. A veseműködés jelentősége 480
17.2. A vesék és a vizeletelválasztó rendszer felépítése 480
17.3. A veseműködés vizsgálata 482
17.3.1. A vizelet vizsgálata 482
17.3.2. Egyéb vesevizsgálatok 483
17.4. A vesék működése 484
17.4.1. A glomerulusok működése 484
17.4.2 A tubulusok működése 485
17.4.2.1. Aktív tubuláris reabszorpció 486
17.4.2.2. Passzív tubuláris reabszorpció 487
17.4.2.3. Tubuláris szekréció 488
17.4.2.4. Többféle mechanizmussal ürülő anyagok forgalma a vesében 488
17.4.2.5. A veseműködés szerepe a pH szabályozásában
17.4.2.6. Összefoglalás az egyes anyagok tubuláris transzportjáról 489
17.5. A veseműködés szabályozása 490
17.6. A vesék endokrin működése 490
17.6.1. Eritropoetin (EPO) 490
17.6.2. Renin-angiotenzin rendszer 491
17.6.3. Prosztaglandinok 492
17.7. A veseműködés és a sport kapcsolata 492
17.8. A szervezet folyadékháztartása 493
Irodalom az V. részhez 496
VI. rész. Sportélettani, sportorvosi kérdések 499
18. A sportmozgások, sportágak felosztása 500
18.1. A sportmozgások felosztása a mozgások jellege szerint 500
18.1.1. Ciklikus mozgások 500
18.1.2. Egyszeri aciklikus mozgások 500
18.13.. Összetett aciklikus mozgások 501
18.1.4 Nem állandó jellegű (szabálytalan) mozgások 501
18.1.5. A különböző sportmozgások megnyilvánulása
a sportágakban 501
18.2. A sportmozgások felosztása az izomműködés jellege szerint 502
18.3. Ciklikus sportmozgások felosztása az erőteljességi övezetek szerint 502
18.3.1. A felosztás alapelve, élettani alapja 502
183.2. Az egyes erőteljességi övezetek sajátosságai 504
18.3.2.1. Maximális erőteljességi övezet 504
18.3.2.2. Szubmaximális erőteljességi övezet 505
18.3.2.3. Nagy erőteljességi övezet 506
18.3.2.4. Mérsékelt erőteljességi övezet 507
18.3.3. Nem ciklikus mozgások 508
18.4. A sportágak felosztása a teljesítménytulajdonságok szerint: sportágcsoportok 508
19. Az edzés élettani kérdései 510
19.1. Az edzés alapfogalmai 510
19.2. Az edzéssel kapcsolatos kérdések 511
19.2.1. Az edzések tervezése 511
19.2.1.1. Az éves ciklus időszakai 511
19.2.1.2. Felkészülési ciklusok 512
19.2.2. Formaidőzítés 513
19.2.3. A regeneráció 514
19.2.3.1. A regeneráció fogalma 514
19.2.3.2. A regeneráció a sportéletben 515
19.2.3.2.1. Regeneráció gyorsan ismétlődő terhelések között 515
19.2.3.2.2. Regeneráció egyes edzések, versenyek, mérkőzések között 517
19.2.4. Túledzettség 518
19.2.5. A rendszeres edzés abbahagyásának kérdései 523
19.2.5.1. A rövid időszakra kiterjedő abbahagyás tünetei 523
19.2.5.2. A hosszú távú edzéskihagyás hatásai 525
19.2.6. Életkori kérdések 526
19.2.6.1. Életkorok 526
19.2.6.2. A fiatalkor sportjának jellegzetességei 527
18.2.6.3 Az időskor sportjának jellegzetességei 529
20. A kondicionális állapot meghatározása 531
20.1. A kondicionális állapot meghatározásának fontossága, alapvető szempontjai 531
20.2. Eljárások a kondicionális állapot meghatározására 532
20.2.1. Eljárások a pulzusszám megnyugvásának vizsgálatával 532
20.2.1.1. A pulzusszám megnyugvásának vizsgálata egyszerű, kis terhelés után 532
20.2.1.2. Pulzusmegnyugvásos tesztek nagyobb terhelés után 533
20.2.2. Nagyobb terheléses tesztek 536
20.2.3. Ergometria 536
20.2.3.1. Az ergometria általában 536
20.2.3.2. Ergometriás eljárások 538
20.2.4. Spiroergográfia 541
20.2.5. A terheléshez kapcsolódó küszöbök 545
20.2.6. Spirotonometria 548
20.2.7. A maximális izomerő mérése 548
20.2.8. Dinamikus tesztek az izomerő mérésére 549
20.2.9. Anaerob kapacitás tesztek 549
21. Doppingkérdés 551
21.1. A dopping definíciója, jelentősége 551
21.2. A doppingolás története 552
21.3. A tiltó lista 557
21.3.1. Az egyes tiltott anyagok és hatásaik 557
21.3.1.1. A fő doppingcsoportok 557
21.3.1.1.1. Az idegrendszerre ható szerek 557
21.3.1.1.2. Erőnövelő, anabolikus szerek 558
21.3.1.1.3. Az oxigéntranszportot serkentő szerek, eljárások 561
21.3.1.1.4, Vizelethajtók és a mintát megváltoztató módszerek 562
21.3.1.2. Doppingvétségek 563
Irodalom a VI. részhez 563
Általános irodalom 565
Rövidítések jegyzéke 566
Dimenziók, mértékegységek 570
Köszönetnyilvánítás 571
Tárgymutató 573-595

Témakörök