kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 1.041 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-18-2894-8 |
Megjegyzés: | Tankönyvi szám: 42280/I-II. Fekete-fehér és színes ábrákkal. |
I. kötet: | |
Előszó | 15 |
A sejtek élettana (Dr. Madarász Emília) | |
A szöveti sejtek környezete | 17 |
A sejtek folyadékkörnyezete | 18 |
A sejtek szilárd környezete | 19 |
A szöveti sejtek általános jellemzői | 20 |
A sejtek felépítése | 21 |
A sejtek energiaigénye | 21 |
A sejtmembrán működései | 22 |
A sejtmembrán szerkezete | 23 |
A membrán alatti struktúrák szerepe a membránszerkezet fenntartásában | 27 |
A biomembránok keletkezéséről | 27 |
A sejtmembrán trapszportfolyamatai | 28 |
A membránon való áthatolás mechanizmusai | 29 |
Az áthatoló molekula vizes fázisban diffundál | 29 |
A lipidoldékony anyagok átjutása a membránon | 29 |
Specifikus szállító molekulákkal történő transzportok | 30 |
Facilitált diffúzió | 31 |
Aktív transzportfolyamatok | 31 |
Pumpamechanizmusok | 32 |
H+ aktív transzportja | 32 |
Na-ionok aktív transzportja | 33 |
A Ca2+ aktív transzportja | 34 |
Közvetett energiafelhasználó transzportfolyamatok | 34 |
Enzimatikus csoportátvitellel történő transzportfolyamatok | 35 |
Endo- és exocitózis | 35 |
Endocitózis | 36 |
Exocitózis | 36 |
A sejtmembrán passzív transzportfolyamatai (Dr. Fehér Ottó) | 37 |
A víz mozgása a sejtmembránon át | 38 |
Ionok diffúziója. Membránpotenciálok | 39 |
Donnan-egyensúly | 40 |
Az élő sejt membránpotenciáljai | 42 |
A sejtmembrán ingerületi folyamatai | 48 |
Az ingerület regisztrálása | 49 |
Az akciós potenciál tulajdonságai és típusai | 51 |
Az akciós potenciál keletkezésének mechanizmusa | 52 |
Ioncsatornák | 56 |
A nátriumaktiváció és a membránpotenciál összefüggése | 59 |
Ingerküszöb | 61 |
Az ingerület terjedése | 62 |
Az ioncsatornák kinetikája | 63 |
Lokális potenciálok | 66 |
Szaltatorikus ingerületvezetés | 70 |
Sejtek közötti kommunikáció (Dr. Madarász Emília) | 72 |
Kémiai kommunikáció az extracelluláris téren át | 72 |
Endokrin kommunikáció | 73 |
Parakrin kommunikáció | 74 |
Neurokrin kommunikáció | 74 |
Jelfogás (recepció) a kémiai kommunikációban | 74 |
A sejtfelszíni membránreceptorok | 75 |
Receptormoduláció: a receptorok elrendeződésének változása | 76 |
A receptorok mennyiségének változása | 76 |
A receptorok affinitásának változása | 77 |
Sejtfelszíni membránreceptorok által kiváltott sejtválaszok | 77 |
A membrán ionpermeabilitásának változása | 77 |
Speciális karrieres transzportfolyamatok változása | 77 |
A membrán nukleotid-cikláz enzimjeinek aktivitásváltozása | 78 |
A membránváltozások közvetítése a sejt belseje felé: másodlagos hírvivők | 78 |
A cAMP mint másodlagos hírvivő | 78 |
A Ca2+ mint intracelluláris közvetítő (másodlagos hírvivő) | 79 |
Intracelluláris receptorok és az általuk kiválasztott sejtválaszok | 80 |
Kontakt kommunikáció | 80 |
A sejtfelismerés | 80 |
A sejtmozgás kontakt gátlása | 81 |
A sejtek közötti metabolikus és ionos csatolás | 81 |
A testfolyadék élettana (Dr. Fehér Ottó) | |
A szervezet víztartalma | 83 |
A szervezet vízforgalma | 84 |
Vízterek | 85 |
A belső környezet fogalma (Homeosztázis) | 87 |
A molekuláris koncentráció állandósága (Izoozmózis) | 87 |
Az anorganikus ionösszetétel állandósága (Izoionia) | 89 |
Az ozmotikus és ionszabályozás evolúciója | 90 |
Tengervízi és sóstavi gerinctelen állatok | 91 |
Mérsékelten sósvízi és édesvízi állatok | 94 |
Sóstavi állatok | 96 |
A vízi gerincesek ozmo- és ionregulációja | 97 |
Édesvízi halak | 98 |
Anadrom és katadrom halak | 98 |
Kétéltűek | 99 |
A szárazföldi állatok ozmo- és ionregulációja | 100 |
A hidrogénion-koncentráció szabályozása | 101 |
A vegyhatás szabályozásának evolúciója | 105 |
Az intersticiális folyadék (nyirok) | 106 |
Speciális folyadékterek | 108 |
Csarnokvíz | 108 |
Endolimfa | 109 |
A vér élettana (Dr. Fehér Ottó) | |
A vér élettani funkciója | 111 |
A vér alakos elemei | 114 |
A vértérfogat szabályozása | 120 |
A szervezet homeosztázisának védekező rendszerei | 121 |
Vérzéscsillapodás és véralvadás | 122 |
A vérlemezkék | 123 |
A véralvadásban részt vevő anyagok | 124 |
A véralvadásban részt vevő faktorok kémiai természete | 125 |
A K-vitamin szerepe a véralvadási faktorok szintézisében | 126 |
A véralvadás biokémiai mechanizmusa | 127 |
A fibrinolízis | 129 |
A véralvadást gátló anyagok | 129 |
Véralvadási zavarok | 130 |
A véralvadás összehasonlító élettani vonatkozásai | 131 |
Az immunfolyamatok (Dr. Gergely János) | 132 |
Az immunkészülék | 133 |
A retikulo-endotéliális rendszer (RES) | 133 |
A nyiroksejtek | 135 |
A makrofágok és a nyiroksejtek funkciója | 136 |
A tímusz eredetű (T-) limfociták | 137 |
"Saját" - "nem saját" | 138 |
Antigének | 139 |
Membránantigének, vércsoportok | 140 |
Az emberi vércsoportok | 141 |
Az MHC és a hisztokompatibilitási antigének | 144 |
Az immunválasz | 144 |
Humorális immunválasz | 145 |
Ellenanyagok, immunglobulinok | 145 |
Az immunglobulinok heterogenitásának biológiai jelentősége | 150 |
Az ellenanyagok termelődése | 151 |
Celluláris immunválasz | 152 |
Komplementrendszer | 152 |
Az immunválasz következményei az élő szervezetben | 154 |
A nedvkeringés élettana (Dr. Fehér Ottó) | 159 |
Az ember és a gerinces homoioterm állatok vérkeringésének élettana | 159 |
A szív | 159 |
A szívizom szerkezete | 159 |
A szívizom élettani tulajdonságai | 160 |
A szív ingerképző és ingervezető rendszere | 160 |
Anorgikus ionok hatása a szív működésére | 164 |
Az ingerület vezetése a szívben | 165 |
Az emberi elektrokardiogram | 166 |
Az elektrokardiogram kialakulása | 168 |
Az ingerképzés és ingerületvezetés zavarai | 170 |
A szívizom mechanikai teljesítménye | 170 |
Nyomásváltozások a szív üregeiben | 170 |
A kamraszisztolé | 172 |
A kamradiasztolé | 172 |
Az emberi szívhangok | 173 |
A szív munkája | 174 |
A szív hatásfoka | 174 |
A perctérfogat | 175 |
A szív alkalmazkodóképessége | 176 |
Térfogati terhelés | 177 |
Nyomási terhelés | 178 |
A perctérfogat szabályozása | 179 |
Az izommunka hatása a perctérfogatra | 180 |
A szív vérellátása | 181 |
A koszorúér-keringés szabályozása | 183 |
A madárszív élettani jellegzetességei | 185 |
A perifériás vérkeringés élettana | 187 |
Hemodinamikai alapfogalmak | 187 |
Folyadékok áramlása merev falú csövekben | 187 |
A Hagen-Poiseuille-törvény | 188 |
Az erek keresztmetszete és hossza | 188 |
A vér viszkozitása | 190 |
Az érrendszerben uralkodó nyomásviszonyok | 190 |
A véráramlás mérése | 191 |
A vér áramlási sebessége | 192 |
Az artériás áramlás | 192 |
Az artériák rugalmasságának szerepe | 192 |
Az artériás nyomás | 194 |
Az artériás nyomás különböző élettani szituációkban | 195 |
A vérnyomás fiziológiai változásai | 195 |
A hajszáleres keringés | 195 |
A hajszálérrendszer felépítése | 195 |
A hajszálérrendszer hemodinamikája | 197 |
A hajszáleres keringés szabályozása | 197 |
Arterio-venózus anaszttomózisok | 198 |
A vénás keringés | 198 |
A vénás nyomás | 199 |
A vénás keringést fenntartó tényezők | 200 |
A kis vérköri keringés | 201 |
A kis vérköri nyomás | 201 |
A tüdőkeringés idegi szabályozása | 203 |
A vérkeringés szabályozása | 203 |
A szívműködés idegi és hormonális szabályozása | 204 |
A szívre gyakorolt paraszimpatikus hatás | 204 |
Kronotróp hatás | 205 |
Inotróp hatás | 205 |
Dromotróp hatás | 206 |
Batmotróp hatás | 206 |
A váguszhatás mechanizmusa | 206 |
A szívre gyakorolt szimpatikus hatás | 207 |
A vérnyomás szabályozása: a vazokonstriktor működés | 208 |
A vazokonstriktor tónus | 210 |
A vazodilatátor működés | 211 |
Paraszimpatikus értágító idegek | 211 |
Szimpatikus értágító idegek | 211 |
Hátsó gyöki vazodilatátorok | 212 |
Az erek bazális (miogén) tónusa | 212 |
A központi vérnyomás-szabályozás | 213 |
A nyúltvelői vazokonstriktor működés | 213 |
A carotis sinus- és aortaívreflex | 215 |
Kemoreceptor reflexek | 217 |
Szívreflexek | 218 |
Szomatikus és zsigeri eredetű keringési reflexek | 220 |
Magasabb keringésszabályozó központok | 220 |
A vérelosztódás szabályozása | 222 |
A perctérforgat elosztásában részt vevő humorális mechanizmusok | 223 |
Az izmok vérkeringése | 224 |
A bőr vérkeringése | 225 |
Speciális vérkeringési reakciók | 226 |
Hipoxia | 226 |
Vérvesztés | 226 |
A poikiloterm gerinces állatok vérkeringésének élettana | 227 |
Halak | 227 |
A szív felépítése és élettana | 227 |
Ingerképző és ingerületvezető rendszer | 227 |
A szívidegek hatásai | 227 |
A szívritmus és a légzőmozgások összefüggése | 228 |
Érrendszer, vérkeringés | 228 |
Kétéltűek | 229 |
Szív, vérkörök | 229 |
Ingerképző rendszer | 230 |
A szív beidegzése | 231 |
Hüllők | 231 |
A gerinctelen állattörzsek nedvkeringése | 233 |
Gyűrűsférgek | 235 |
Rovarok | 236 |
A szív ingerképzése, beidegzése | 237 |
A rovarszív működésének jellegzetességei | 238 |
Rákok | 238 |
Puhatestűek | 241 |
A szív idegeinek hatása | 243 |
Csigák | 243 |
Kagylók | 243 |
Lábasfejűek | 244 |
Az idegrendszer nedvkeringése (Dr. Ádám György) | 245 |
Az emberi agyvelő vérkeringése | 245 |
Az agyi insterstícium szerepe | 248 |
Az agyi interstícium felépítése | 248 |
A cerebrospinális folyadék | 250 |
Az agyi intesticiális folyadék és a gliarendszer | 251 |
A kiválasztás élettana (Dr. Erdélyi Lajos) | |
Az emlősök veséjének működése | 253 |
A juxtaglomeruláris apparátus (JGA) | 255 |
A glomeruláris ultrafiltráció | 256 |
A glomerulusmembrán ultrafiltere | 258 |
A tubuláris reabszorpció | 259 |
A glükóz reabszorpciója | 260 |
A foszfát reabszorpciója | 260 |
Aminosavak reabszorpciója | 261 |
A húgysav kiválasztása | 261 |
A karbamid kiválasztása | 261 |
A tubuláris szekréció | 262 |
Aktív tubluláris szekréció | 262 |
A víz tubuláris reabszorpciója | 263 |
Ozmotikus diurézis | 266 |
Az ionok kiválasztása | 266 |
A veseműködés idegi és hormonális szabályozása | 268 |
A kiválasztóműködés evolúciója | 270 |
A lüktető űröcskék | 271 |
A proto- és metanefridium | 272 |
Nefridium | 274 |
Malpighi-féle edények | 277 |
Pro-, mezo- és metanefrosz | 278 |
Halak | 278 |
Kétéltűek, hüllők | 280 |
Járulékos kiválasztószervek | 281 |
A kopoltyú | 281 |
Rektális mirigy | 281 |
Sómirigyek | 282 |
A légzés élettana (Mikolásné, Dr. Szász Erzsébet) | |
A légzőmozgások és a légcsere | 285 |
A légzőszervek egyéb funkciói | 286 |
A légzőmozgások | 286 |
A légcsere | 287 |
A légzés alatti térfogatváltozások | 289 |
A tüdő levegőtartalmának megoszlása és a ventiláció | 290 |
A légzési munka | 291 |
Az alveoláris ventiláció | 292 |
Nyomás- és térfogatváltozások az alveolusokban | 292 |
Az alveoláris felületi feszültség | 292 |
Mesterséges lélegeztetés | 293 |
A légzési folyamatok evolúciója | 294 |
A gázcsere | 299 |
A vérfestékek | 299 |
A hemoglobin bomlástermékei és származékai | 301 |
A hemoglobinszintézis | 302 |
Az O2-kötő egyéb kromoproteidek | 302 |
A légzési gázok szállítása | 303 |
Az alveoláris levegő összetétele | 303 |
A vér oxigénszállítása | 304 |
A vér széndioxid-szállítása | 307 |
A vér nitrogéntartalma | 309 |
Gázcsere a tüdőben és a szövetekben | 309 |
Gázcsere a tüdőben | 310 |
Gázcsere a szövetekben | 311 |
A szövetek oxigénigénye | 311 |
A légzés szabályozása (Dr. Fehér Ottó) | 312 |
A légzési gáztenziók szerepe a légzés szabályozásában | 317 |
A glomus aorticumból és caroticumból kiinduló légzésszabályozó reflexek | 318 |
A CO2-, O2-. N2-raktárak (Mikolásné Dr. Szász Erzsébet) | 319 |
A légzési alapritmus felületszabályozása | 320 |
A védekezőreflexek | 320 |
A köhögési reflex | 320 |
Az apnoe | 321 |
A hőszabályozás és légzés | 321 |
Emocionális reakciók | 321 |
Az agykéreg szerepe a légzés szabályozásában | 322 |
Légzés és izommunka | 322 |
Akaratlagos és tanult légzésszabályozás | 322 |
A táplálkozás és a közti anyagcsere élettana (Dr. Fehér Ottó és Dr. Kiss János) | |
Táplálékfelvétel | 325 |
Az enzimek szerepe az emésztésben | 326 |
Fagocitózis | 327 |
Felszívódás | 327 |
Szimbioniták szerepe az emésztésben | 328 |
Az ember és az emlősök táplálkozásának élettana | 328 |
Emésztés a szájüregben | 328 |
A rágás | 329 |
A nyálmirigyek és a nyál | 329 |
A nyál összetétele | 330 |
A nyál összetételének alkalmazkodása a funkcióhoz | 330 |
A nyál élettani szerepe | 331 |
A nyál elválasztásának mechanizmusa | 331 |
A nyálelválasztás idegi szabályozása | 332 |
A nyálelválasztás reflexe | 333 |
A szopás reflexe | 333 |
Nyelés | 334 |
A nyelés mechanizmusa | 334 |
A gyomor | 335 |
A gyomor szerkezete és fő élettani funkciói | 335 |
A gyomor motorikája | 336 |
A gyomor elválasztó működése | 339 |
A gyomornedv elválasztása | 340 |
A gyomor sósavelválasztása | 340 |
Pepszinelválasztás | 341 |
Egyéb anyagok elválasztása | 342 |
A gyomornedv-elválasztás szabályozása | 342 |
Idegi központok hatása a gyomornedv-elválasztásra | 346 |
A gyomor védőfunkciója | 346 |
A hányás | 346 |
Emésztés a vékonybélben | 347 |
A hasnyálmirigy és a hasnyál | 348 |
A pankreásznedv összetétele | 349 |
A pankreásznedv nyerése és elválasztásának ingerei | 349 |
Az epe | 352 |
Az epehólyag | 355 |
A vékonybél motorikája | 356 |
A vékonybélmozgás ingerei | 358 |
A vékonybélmozgás vizsgálatának módszerei | 358 |
Vékonybélnedv | 358 |
A vastagbél | 359 |
A vastagbélben lejátszódó folyamatok | 360 |
Az emberi széklet | 360 |
A vastagbél beidegzése | 361 |
A vastagbél motorikája | 362 |
Székletürítés | 362 |
Egyéb emlősfajok táplálkozásának néhány sajátossága | 364 |
Többüregű gyomrok | 364 |
A kérődzők táplálkozása | 364 |
Egyéb gerincesosztályok táplálkozásának élettana | 367 |
Halak | 367 |
Kétéltűek | 368 |
Hüllők | 369 |
Madarak | 369 |
A tápanyagok felszívódása (Dr. Szabó Péter) | 371 |
A felszívódás mechanizmusai | 372 |
Felszívódás a gyomor-bélcsatorna különböző szakaszaiban | 373 |
A víz és az elektrolitok felszívódása | 373 |
Az aminosavak és fehérjék felszívódása | 375 |
A szénhidrátok felszívódása | 376 |
A di- és oligoszacharidok, valamint peptidek felszívódásának sajátosságai | 378 |
A zsírok felszívódása | 379 |
A közti (intermedier) anyagcsere (Dr. Kiss János) | 381 |
A máj szerepe a közti anyagcserében | 381 |
A máj szénhidrátforgalma | 382 |
A máj lipidforgalma | 385 |
A máj fehérje- és aminosav-forgalma | 387 |
Az aminosavak egymásba és más vegyületekké való átalakulásai, lebomlása és szintézise | 387 |
A N-kiválasztási termékek szintézise | 389 |
A máj anyagátalakító funkciója | 389 |
A máj energiatermelése | 390 |
Az izomzat szerepe a közti anyagcserében | 391 |
Az izom szénhidrátforgalma | 391 |
Az izom lipidforgalma | 392 |
Az izom aminosav- és fehérjeforgalma | 393 |
Az izom metabolizmusa nyugalomban és munkában | 393 |
A zsírszövet szerepe a közti anyagcserében | 395 |
A zsírszövet anyagcseréje | 396 |
Az idegrendszer részvétele a közti anyagcserében | 398 |
Az idegrendszer szénhidrátforgalma | 398 |
Az idegrendszer lipidmetabolizmusa | 399 |
Az idegrendszer aminosav- és fehérjeforgalma | 399 |
A vörösvérsejtek anyagforgalma | 400 |
Az anyagcsere és táplálkozás szabályozása | 400 |
A közti anyagcsere szabályozása | 400 |
A táplálkozás idegrendszeri szabályozása | 401 |
A metabolizmus idegi szabályozása | 402 |
A nyomelemek és vitaminok (Dr. Szabó Péter) | 404 |
A nyomelemek | 404 |
A vitaminok | 407 |
A gerinctelen állatok táplálkozása (Dr. Fehér Ottó) | 417 |
Egysejtűek (protozoa) | 421 |
Emésztés | 421 |
Szivacsok | 421 |
Csalánozók | 423 |
Tüskésbőrűek | 424 |
Újszájúak (Protostomia) | 425 |
Fonalférgek | 426 |
Nadályok (piócák) | 427 |
Rákok | 428 |
Rovarok | 431 |
Puhatestűek | 434 |
Kagylók | 434 |
Csigák | 436 |
Lábasfejűek | 437 |
Anyag- és energiaforgalom (Dr. Kiss János) | |
Az energiaforgalom részfolyamatai | 440 |
A biológiai energia forrásai | 441 |
Az energiaforgalom komponensei | 442 |
A makromolekulákban raktározott energia: a makromolekuláris komponensek fenntartásának energiája | 445 |
A belső munkák energiája | 446 |
Indirekt kalometria | 446 |
Alapanyagcsere | 450 |
Teljesítési többlet | 452 |
A teljes energiaforgalom ("energiametabolizmus") | 453 |
Anyag- és energiaforgalmi mérleg | 453 |
A hőenergia forgalma és a testhőmérséklet | 454 |
A hőmérséklet és hatásai | 455 |
Az állati szervezet hőháztartása | 458 |
A hő termelése (termogenezis) | 459 |
Hőmérséklet-eloszlás a szervezetben | 460 |
Hőkicserélődés a környezettel | 462 |
A testhőmérséklet szabályozása | 463 |
A szervezet optimális (normális) testhőmérséklete | 464 |
A testhőmérséklet-szabályozás viselkedési és vegetatív komponensei | 465 |
A hőérzékelő rendszerek kölcsönhatásai és integrációja | 469 |
II. kötet: | |
A neuroendokrin rendszer élettana (dr. Fehér Ottó) | |
A neuroendokrin rendszer vizsgálatának módszerei | 489 |
A hormonok hatása a mechanizmusra | 491 |
A hipofízis | 491 |
Az adenohipofízis | 493 |
A hipofízis portális érrendszere | 493 |
Az adenohipofízis hormonjai és élettani hatásai | 494 |
Az adrenokortikotrop hormon (kortikotropin ACTH) | 494 |
A tireoideastimuláló hormon (TSH, tirotropin) | 496 |
A follikulus-stimuláló hormon (FSH) | 497 |
A luteinizáló hormon (LH) | 498 |
Prolaktin (PRL) | 498 |
Növekedési hormon (szomatotrop hormon, szomatotropin, STH) | 499 |
Élettani hatásai | 499 |
Szomatosztatin | 502 |
A melanocitastimuláló hormon (intermedin, MSH) | 503 |
A neurohipofízis | 503 |
A neurohipofízis hormonjai | 504 |
Az ADH élettani hatásai | 504 |
Oxitocin | 507 |
A mellékvese | 508 |
A mellékveseirtás következményei | 508 |
A mellékvesekéreg | 509 |
A mellékvesekéreg hormonjai | 509 |
A mellékvesekéreg hormonjainak transzportja és hatástalanítása | 510 |
A glukokortikoidok | 511 |
A glukokortikoidok élettani hatásai | 511 |
A glukokortikoidok hatásmechanizmusa | 513 |
A glukokortikoidok elválasztásának szabályozása | 513 |
A glukokortikoid-elválasztás ritmusai | 514 |
A mineralokortikoidok | 515 |
A mineralokortikoidok élettani hatásai | 515 |
A mineralokortikoid-elválasztás szabályozása | 516 |
A mineralokortikoidok hatásmechanizmusai | 517 |
Kórélettani vonatkozások | 519 |
A mellékvese velőállománya | 519 |
A mellékvese-velőállomány hormonjai | 521 |
A katecholaminok szintézise | 521 |
A katecholaminok hatásai | 522 |
A katecholaminok hatásmechanizmusa | 522 |
A pajzsmirigy | 522 |
A pajzsmirigy hormonjai, szintézisük, elválasztásuk | 527 |
A szervezet jódháztartása | 525 |
A pajzsmirigyhormonok sorsa a szervezetben | 526 |
A pajzsmirigyhormonok élettani hatásai | 526 |
A pajzsmirigyhormonok hatásmechanizmusa | 529 |
Az elválasztás szabályozása | 530 |
A pajzsmirigyműködések kóros elváltozásai | 530 |
A vér kalciumszintjének hormonális szabályozása | 532 |
A mellékpajzsmirigy | 532 |
A parathormon kémiája, elválasztása, lebomlása | 533 |
A parathormon élettani hatásai | 534 |
A parathormon hatásmechanizmusa | 535 |
Kórélettani vonatkozások | 536 |
A kalcitonin (tirokalcitonin) | 536 |
A kalcitonin eredete, kémiai természete, elválasztása | 537 |
A kalcitonin élettani hatásai és hatásmechanizmusa | 537 |
A kalcitoninelválasztás szabályozása | 538 |
A pankreász belső elválasztású működése és az anyagcsere szabályozása | 539 |
A Langerhans-szigetek szerkezete | 539 |
Az inzulin | 540 |
Az inzulin élettani hatásai | 541 |
Az inzulinelválasztás szabályozása | 545 |
Kórélettani vonatkozások | 548 |
A glukagon | 548 |
A glukagon biológiai hatásai | 549 |
A glukagonelválasztás szabályozása | 550 |
A gyomor-béltraktus reguláló peptidjei | 551 |
A gasztrin | 551 |
A szekretin | 552 |
A kolecisztokinin-pankreozimin (CCK-PZ) | 552 |
Enteroglukagon | 552 |
Értágító bélpeptid (Vasoactive intestinal polypeptide, VIP) | 553 |
Gyomorgátló peptid (Gastric inhibitory polypeptide, GIP) | 553 |
Motilin | 553 |
Pankreász-polipeptid | 554 |
Szöveti hormonrendszerek | 554 |
A kininrendszer | 554 |
A renin-angiotenzin rendszer (RAS) | 556 |
A prosztaglandinok csoportja | 557 |
Az opioid peptidek | 558 |
Az endorfinok | 559 |
Az enkefalinok | 559 |
Szerotonin (5-hidroxi-triptamin, 5-HT) | 560 |
Eritropoetin | 562 |
A szaporodás és egyedfejlődés élettana | 562 |
A nemi jellegek | 563 |
A férfi nemi működés élettana | 565 |
A here és működése | 565 |
A here hormonjai | 566 |
A tesztoszteron hatásai | 567 |
A tesztoszteron hatásmechanizmusa | 567 |
A hereműködés szabályozása | 568 |
Hím nemi jellegek gerinces állatokon | 568 |
Spermiogenezis. Ejakuláció | 570 |
Kopuláció | 571 |
A kopulációval kapcsolatos folyamatok férfiban (hím emlősökben) | 571 |
A kopulációval kapcsolatos folyamatok nőben (nőstény emlősökben) | 572 |
A női nemi működés élettana | 573 |
A petefészek hormonjai | 573 |
Ösztrogén hormonok | 573 |
Az ösztrogén hatásai | 573 |
Az ösztrogének hatásmechanizmusa | 574 |
A progeszteron | 575 |
Az ösztrusz | 576 |
A főemlősök és a nő ivari ciklusa | 576 |
A menstruációs ciklus hormonális szabályozása | 579 |
A megtermékenyülés | 582 |
A terhesség endokrinológiája | 583 |
A terhességi próbák | 585 |
A magzat fiziológiája | 586 |
A méhlepény (placenta) | 586 |
A magzati vérkeringés | 587 |
A magzat és az anya közötti anyagforgalom | 588 |
A szülés | 589 |
Az emlőmirigy és a tejelválasztás | 590 |
A tej | 591 |
A klimaktérium | 591 |
A gerinctelen állatok belső elválasztású rendszerének élettana | 592 |
Rovarok | 592 |
A növekedés, vedlés és differenciálódás hormonális irányítása | 594 |
A hormonok szerepe a posztembrionális fejlődésben | 594 |
Hormonális változások a rovarok egyedfejlődése során | 596 |
A fejlődési hormonok hatásmechanizimusa rovarokban | 598 |
A rovarok szaporodásának hormonális szabályozása | 599 |
Egyéb hormonok által szabályozott folyamatok | 600 |
A rákok belső elválasztású rendszere | 600 |
A vedlés endokrin szabályozása | 601 |
A vedlési hormonok hatásmechanizmusa | 602 |
A hiperglikémiás hormon | 603 |
A szaporodás endokrin szabályozása | 603 |
A szívműködés endokrin szabályozása | 604 |
A feromonok | 605 |
A rovarok nemi ingeranyagai | 605 |
Érési feromonok | 606 |
A színváltozás és a kromatoforák élettana | 606 |
Lábasfejűek | 608 |
Rákok | 609 |
A gerincesek színeváltozásai | 610 |
A színváltozásban szerepet játszó hormonok és átvivőanyagok | 611 |
A színváltozás jelentősége a környezethez való alkalmazkodásban | 611 |
Hőingerek szerepe a színváltozásban | 612 |
Biolumineszencia | 613 |
Fénykibocsátó (lumineszkáló) sejtek és szervek | 613 |
Az állati fény fizikai tulajdonságai | 615 |
A fénykibocsátás mechanizmusa | 615 |
A biolumineszencia szabályozása és biológiai szerepe | 616 |
Az izomműködés élettana (Dr. Fehér Ottó) | |
Amöboid mozgás | 621 |
Az ostor- és csillómozgás élettana | 621 |
A csillók és ostorok anyagcseréje | 626 |
Az izomműködés | 625 |
A harántcsíkolt izom | 626 |
Az izomműködés mechanikai jelenségei | 629 |
Az izomrángás latenciaideje. A kontrakciós hullám | 631 |
Szuperpozíció, tetanusz | 632 |
Külső erők hatása az izomra | 633 |
Feszülés hatása az izom összehúzódására | 636 |
Az izomerő | 636 |
Az izomműködés energiaforrása | 637 |
Oxigénadósság | 638 |
Az izom hőtermelése | 639 |
A neuromuszkuláris ingerületáttevődés | 640 |
A neuromuszkuláris funkció szerkezete | 641 |
Az ideg-izom ingerületáttevődés mechanizmusa | 642 |
Az izomműködés elektromos jelenségei | 645 |
Elektromiográfia | 646 |
Az izomműködés mechanizmusa | 647 |
Az izom fehérjéinek biokémiája | 647 |
Ultrastrukturális változások izomösszehúzódás alatt | 651 |
Elektromechanikai csatolás | 652 |
A csúszófilamentum-elmélet és az izom mechanikai tulajdonságai | 653 |
A kontaktúra | 655 |
A simaizom | 655 |
A simaizom mechanikai tulajdonságai | 655 |
A simaizom biokémiai felépítése és kontrakciójának mechanizmusa | 656 |
A simaizom működésének elektromos jelenségei | 656 |
A gerinctelen állatok izomrendszerének élettana | 659 |
Rovarok | 659 |
Puhatestűek | 661 |
Az elektromos szervek | 663 |
Az idegrenszer működésének alapelvei (Dr. Ádám György) | |
A reflexpálya | 667 |
A neuron működése | 669 |
Az ingerületvezetés folyamata | 672 |
Az ingerületvezetés két formája | 673 |
A vezetési sebesség | 674 |
A gerincesaxonok osztályozása | 677 |
Óriásaxonok | 679 |
A szinapszis működése | 680 |
A szinapszis szerkezete | 680 |
A kémiai szinapszis | 682 |
A posztszimpatikus membrán tulajdonságai | 684 |
Az izgalmi és a gátló szinapszisok | 686 |
Átvivőanyagok | 687 |
A szinaptikus működés élettani sajátosságai | 690 |
A szinapszis szerepe a központi idegrendszer szerveződésében | 691 |
A szinapszisok térbeli elrendeződésének következményei egyetlen neuron területén | 691 |
A neuronok közötti térbeli elrendeződés következményei | 691 |
A szinapszis plaszticitása | 693 |
Elektromons szinapszisok | 694 |
A neuronok ritmikus aktivitása | 695 |
Az idegrendszer evolúciójának főbb szakaszai az egysejtűektől a gerincesekig | 697 |
Egysejtűek ingerület folyamatai | 697 |
Az idegrendszer kezdeti formái | 698 |
A szivacsok idegi elemei | 698 |
A hálózatos (diffúz) idegrendszer | 699 |
A központosult mozgásszabályozás kialakulása | 701 |
A perifériás mozgásellenőrzés | 701 |
A kefalizáció folyamata | 703 |
A gerincvelő kialakulása | 707 |
A gerincvelői automatizmus korlátozódása: a kefalizáció következménye | 709 |
A központi idegrendszer általános szabályozási hierarchiája gerincesekben | 10 |
A gerincvelői integráció | 711 |
Az emlősgerincvelő felépítése | 711 |
A gerincvelő belső architektúrájának jellegzetességei | 711 |
A gerincvelői reflexek | 713 |
A gerincvelő interszegmentális működése | 713 |
A végső közös pálya elve | 714 |
A gerincvelői sokk | 715 |
Az agytörzsi integráció | 717 |
A nyúltvelő-híd komplexum fejlődése | 718 |
A középagy törzsfejlődése | 719 |
A testtartás agytörzsi szabályozása emlősökben | 720 |
Az agyféltekék működésének áttekintése | 721 |
A nagyagyféltekék fejlődése | 722 |
Az emlősneokortex felépítése | 725 |
Az agyvelő kémiai térképe | 727 |
Az agyféltekék vizsgálati módszerei | 729 |
A bioelektromos tevékenység vizsgálata | 730 |
Az elektroenkefalográfia | 730 |
Az eseményfüggő potenciálok | 733 |
Az érzőreceptorok élettana (Dr. Ádám György) | |
A receptorok szerkezete és vizsgálati módszerei | 737 |
A receptorfunkció általános jellemzői | 739 |
Az ingerintenzitás és a receptoringerület összefüggése | 741 |
Információelméleti alapfogalmak | 743 |
A mechanikai receptorok élettana | 745 |
A proprioreceptorok funkciója | 747 |
A helyzeti receptorok funkciója | 750 |
A mechanikai rezgések felvétele | 753 |
A hangreceptorok funkciója | 754 |
A hangfelvevő működés törzsfejlődése | 755 |
Az emlősök és az ember hallási funkciója | 759 |
A bőr mechanoreceptorainak funkciója | 764 |
Mechanikai és viszceroreceptorok funkciója | 768 |
A fájdalom- és a hőreceptorok élettana | 769 |
A kémiai receptorok élettana | 772 |
A gerinctelen állatok kemoreceptorainak funkciója | 773 |
A gerincesek és az ember ízlelőfunkciója | 776 |
A gerincesek és az ember szaglási működése | 778 |
Kémiai viszceroreceptorok | 781 |
A fényreceptorok élettana | 781 |
A látóreceptorok nélküli fényérzékenység | 782 |
A fényreceptorok funkciójának filogenezise | 783 |
Az ízeltlábúak összetett szemének funkciója | 785 |
A gerincesek és az ember szemének élettana | 788 |
A látás optikai rendszere | 789 |
A retina funkciója | 793 |
A retina sejtjeinek szerveződése | 793 |
A csapok és pálcikák elektromos válaszai | 795 |
A retina szinaptikus szerveződése | 796 |
A retinasejtek elektromos aktivitása | 798 |
A retinasejtek ingerületátviteli folyamata | 799 |
A receptormező (RM) fogalma és interakciói | 800 |
A látás kettősfolyamat-elmélete | 804 |
A színlátás elmélete | 805 |
A retina elektromos potenciaváltozásai | 806 |
A külső szemizmok működése | 807 |
A szem védő mechanizmusai | 809 |
Az érzékelés élettana (Dr. Ádám György) | |
Az érzékelőrendszer felépítése | 811 |
Az érzékelés élettani alapjai | 812 |
Az inger és az érzékelés összefüggése | 813 |
Az érzékelés-élettani kutatás főbb feladatai | 815 |
A neuronok ingermintázat-felismerési funkciója | 816 |
Az érzékelési folyamat élettani jellemzői | 817 |
A talamusz működése | 818 |
A szomatikus érződrendszer | 822 |
Szomatoszenzoros pretalamikus pályák | 823 |
Az emlősagykéreg szomatikus érzőáreája | 824 |
A primer szomatikus érző- (szenzoros) área (SI área) | 825 |
A szomatoszenzoros agykérgi neuronok receptormezője | 827 |
A szomatikus érzőkéreg oszlopos szerkezete | 828 |
A fájdalom élettani háttere | 829 |
A látási érzékelés | 832 |
A corpus geniculatum laterale (CGL) működése | 833 |
A colliculus superior (felső ikertest) szerepe | 833 |
A látókéreg funkciója | 834 |
A hallási érzékelés | 838 |
Az ízérzékelés központi mechanizmusa | 840 |
A szaglás nagyagyi mechanizmusai | 841 |
Az emlősök kettős szaglási rendszere | 841 |
A szaglási funkció viselkedési vonatkozásai | 842 |
A madáragyféltekék érzőkészüléke | 842 |
A mozgatórendszer élettana (Dr. Bárdos György) | |
A mozgás szerveződési elvei | 847 |
A muszkuloszkeletális rendszer működése | 847 |
Az izomzat beidegzése | 849 |
A mozgással kapcsolatos afferenctáció | 849 |
A mozgási efferensek | 852 |
A motoros egység | 852 |
A motoros egységek aktivitási mintázata | 853 |
A mozgatóműködés gerincvelői integrációja | 855 |
A motoneuron | 855 |
A mozgási afferentáció gerincvelői integrációja | 856 |
Az interneuronok szerepe; a Renshaw-féle sejt | 858 |
A szegmentális és felsőbb kapcsolatok a gerincvelőben | 860 |
A gamma-aktiváció | 862 |
A gerincvelői reflexek | 863 |
A nyújtási (miotatikus) reflex | 863 |
A flexorreflex | 865 |
A vesztibuláris rendszer szerepe a mozgásszabályozásban | 866 |
Vesztibuláris mozgatófunkciók | 867 |
A mozgásszabályozás kisagyi folyamatai | 868 |
A kisagykéreg szerkezete | 869 |
A kisagykéreg bemenetei | 870 |
A kisagyi rendszer kimenetei | 872 |
A kisagy szerepe a mozgásban | 873 |
A törzsdúcrendszer mozgatóműködése | 877 |
Afferentáció | 877 |
Efferentáció | 878 |
Belső szerveződése | 879 |
A törzsdúcrendszer működésének jellemzői | 880 |
A törzsdúcrendszer szerepe a mozgásszabályozásban | 881 |
A szenzorimotoros kéreg mozgatófunkciója | 883 |
A szenzorimotoros kéreg bemenetei | 883 |
A szenzorimotoros kéreg kimenetei | 884 |
A szenzorimotoros kéreg működése | 885 |
A nagyagyi mozgatóközpontok kimenetei: az agytörzsi magok és pályarendszerek | 887 |
A leszálló mozgatórendszerek áttekintése | 889 |
Az agy-gerincvelő kapcsolat megszakítása: átmetszések | 889 |
Főbb mozgástípusok és szabályozásuk | 892 |
Testtartás | 892 |
Lokomóció | 895 |
Pozicionális és teheremelési mozgások | 898 |
Szemmozgások | 899 |
A vesztibulookuláris reflex (VOR) | 899 |
Reflexes tekintőmozgások | 901 |
Akaratlagos szemmozgások | 901 |
A vegetatív szabályozás (Dr. Ádám György) | |
Összehasonlító élettani adatok | 903 |
Az emlősök vegetatív idegrendszere | 904 |
A viszcerális afferens működés | 905 |
A vegetatív efferens működés | 907 |
A szimpatikus idegrendszer szerkezete és működése | 908 |
A paraszimpatikus idegrendszer szerkezete és működése | 909 |
A szimpatikus és paraszimpatikus rendszer kölcsönhatása | 912 |
A vegetatív mediátorok | 912 |
Kolienergiás végződések | 914 |
Adrenergiás végződések | 915 |
Központi vegetatív szabályozás | 915 |
Gerincvelői vegetatív funkció | 915 |
Nyúltvelői és középagyi vegetatív funkció | 916 |
A hipotalamusz működése | 917 |
Az emlős-hipotalamusz működése | 918 |
A hipotalamusz vegetatív funkciója | 919 |
A hipofízis működésének ellnőrzése: neuroszekréció | 921 |
A táplálék- és anyagcsereszint szabályozása | 924 |
Kisagyi vegetatív funkció | 924 |
A nagyagyféltekék vegetatív működése | 925 |
A viselkedés motivációélettana (Dr. Kukorelli Tibor) | |
Idői tényezők a viselkedésben | 927 |
Az ébrenlét és az alvás | 928 |
Az ébrenlét és az alvás viselkedési jelei | 928 |
Az alvás-ébrenléti ciklus (AÉC) | 928 |
Az alvási ciklus | 929 |
Az alvás szomatikus hatásai | 933 |
Az álmodás | 935 |
Az ébrenlét és az alvás szabályozása | 936 |
A szabályozás struktúrái | 936 |
A retikuláris aktiváló rendszer (RAS) | 937 |
Az alvás szabályozó mechanizmusai | 939 |
Az alvás biológiai funkciója | 942 |
A motiváció és az emóció | 943 |
A motiváció | 943 |
A motiváció fogalomköre | 943 |
A motivációs állapotok keletkezése | 945 |
Az elsődleges hajtóerők készlete | 947 |
A motivációs állapotok szabályozása | 950 |
Az emóció | 955 |
Az emóció témaköre | 955 |
Az emocionális tapasztalat | 956 |
Az érzelmek megnyilvánulásai | 957 |
Az emocionális állapotok keletkezése | 958 |
17. fejezet. A pszichofiziológia alapjai (Dr. Ádám György) | |
A tanulás és az emlékezés élettana | 967 |
Az asszociatív tanulás | 968 |
A klasszikus (I. típusú) tanulás | 968 |
A feltételes reflex gátlása | 972 |
A veleszületett (feltétlen) gátlások | 973 |
A szerzett (feltételes vagy belső) gátlások | 974 |
Az ingerületi és gátlási funkció kölcsönhatása | 977 |
Az instrumentális vagy operáns (II. típusú) tanulás | 978 |
A megerősítés jelentősége | 981 |
A tanult viselkedés egyéb formái | 984 |
Bonyolult tanulási folyamatok | 985 |
Viszcerális feltételes reflexek | 986 |
A plasztikus agyi folyamatok törzsfejlődése | 988 |
A tanulás neuronális mechanizmusa. Az emlékezés | 990 |
Az emléknyom lokalizációja | 993 |
Az emberi tanulás | 994 |
Az emberi emlékezés néhány sajátossága | 995 |
Az emberi memória szakaszai | 996 |
A külvilággal kapcsolatos kognitív és operatív folyamatok élettani alapjai | 999 |
A megismerési folyamatok élettani háttere | 999 |
A figyelem mechanizmusai | 1001 |
A cselekvés élettani háttere | 1004 |
A kommunikáció és a beszéd élettani alapjai | 1007 |
Társulások és kommunikációk az állatvilágban | 1008 |
Az emberi beszéd élettana | 1009 |
Az emberi beszéd élettani mechanizmusai | 1013 |
Irodalom (Kirilly Zsuzsa) | 1021 |
Név- és tárgymutató | 1024 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.