Életrajzi kísérletek

Tartalom

Emlékek és álmok elevenednek meg és keverednek össze Krusovszky Dénes verseiben.

Hogyan mesélhetjük el az önéletrajzunkat egy olyan korban, amikor a személyes történeteink határai feloldódnak a digitális nyomok között? Hogyan beszélhetünk érvényesen a képek egyre nehezebben kontrollálható áradata közepette? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a kötet egyszerre érzékenyen finom és intellektuálisan radikális versei.





Krusovszky Dénes: Életrajzi kísérletek (részlet)

• Hajnal
Megszokásból
a lábtörlőre
borulva
szűköltem
bebocsátásért,
holott
a zsebemben
volt
a kulcs.

~ A részvétről

Szétszedni mindig viszonylag könnyű,aztán összerakni ismét már jóval nehezebb,

a részvétről akartam mondani valamit,nem ez volt az, a fertőzésveszély miatt

egyébként sem lehet részvétet nyilvánítani,pedig volna rá alkalom, legutóbb

egy valószerűtlenül alacsony pap beszélt a gyászolókhoz,habár csak kísérő voltam, de hozzám is,

közben egy pókhálót figyeltem,nem történt semmi a lebegésen túl,

soha többé nem fog eszembe jutni,mit akartam mondani a részvétről,

miféle üzem az vajon,ahol gyerekméretben is gyártanak papruhát.

/ Túl szép lesz

Túl szép minden ahhoz,
hogy elmondjuk,
ha elkezdjük elmondani,
túl szép lesz,
lemerült a telefonom,
amikor ezt beleírtam,
és utána már nem emlékeztem rá,
miről is jutott eszembe,
a nagyapám építésvezető volt
annál az öntözőcsatornánál,
aminek a partján először láttam
egy lány mellét úgy,
hogy nem kellett leselkednem,
de nem erre gondoltam,
ez csak most jutott eszembe,
nem tudom, miről,
túl szép volt a melle,
hogy el tudnám felejteni,
és a csatornapart is szép volt,
szép munkát végzett a nagyapám csapata,
ahogy elkezdem elmondani,
túl szép lesz.

Témakörök