Bevezetés | 5 |
Ahonnan indultunk. Családtípusok a XIX. század közepétől a XX. század első harmadáig Magyarországon | 19 |
A kistulajdonnal bíró parasztcsalád | 24 |
A kereskedőcsalád | 30 |
A proletárcsalád három típusa | 35 |
A szervezett munkásság viszonylag szűk, forradalmi rétege | 35 |
Az agrárproletár-család | 39 |
A beilleszkedők | 43 |
A "történelmi nemzetfenntartó középosztály" | 45 |
Összefoglalás | 48 |
A női munkavállalás a XIX. század forradalmi ideológiájában | 50 |
Női foglalkoztatottság, női munkavállalás | 56 |
Extenzív iparosodás és a női foglalkoztatottság | 60 |
A női munkavállalás alakulása Békés megyében | 66 |
A női munkavállalás motivációi Békés megyében | 75 |
Az anyagi függetlenség szerepe a különböző iskolázottságú, különböző társadalmi réteghez tartozó feleségek munkavállalásában | 83 |
Az emberek közé kerülés mint munkára inspiráló tényező | 85 |
A tudás és a szakértelem szerepe a női munkavállalásban | 86 |
A közvetlen, illetve a szélesebb társadalmi környezet elismerése, megbecsülése a nők munkavállalásával kapcsolatban | 88 |
Az úgynevezett nem dolgozó nők otthon maradásának okai-indokai | 89 |
A családon belüli munkamegosztás | 95 |
A nők és a férfiak a családban | 100 |
A háztartási ipar, a szolgáltatás helyzete Békés megyében | 104 |
A gyerekellátás | 108 |
Kímélet és könnyítés: a háztartási gépesítés, a társadalmi szolgáltatások igénybevétele, a családon belüli munkamegosztás alakulása a feleség munkavállalásával összefüggésben | 110 |
A szolgáltatások igénybevétele és a női munkavállalás | 110 |
A családon belüli munkamegosztás és a női munkavállalás | 112 |
A szolgáltatások igénybevételének alakulása a feleség iskolai végzettsége és végzett munkájának jellege szerint | 116 |
Az anyagi feltételek léte vagy hiánya a gépesítésben, illetve a szolgáltatások igénybevételénél | 19 |
A családi munkamegosztásban tükröződő struktúra társadalmi tradíciói, a változatlanságot fenntartó, a változást elindító társadalmi és lélektani tényezők | 127 |
A gyerekekkel szembeni családi követelmények alakulása és a történelmi-társadalmi változások | 142 |
A gyerekek részvétele a családon belüli munkamegosztásban | 145 |
Az öltözködés mint az egyes családtagok - különösen a gyerekek - tényleges lehetőségeinek és a velük kapcsolatos aspirációknak egyik mutatója | 150 |
A szülők gyerkeikkel kapcsolatos státusaspirációi | 155 |
A szülői státusaspirációk és a státus eléréséhez szükséges feltételek megteremtésének ellentmondásai | 157 |
Az aspirációk rétegződése | 159 |
A gyerekek tanulmányi eredményei mint a státus megvalósító tervek feltételei | 160 |
Békés megye területi hátrányai és a szülői státusaspirációk | 161 |
Családtípusok 1970-ben Békés megyében | 168 |
Milyen változásokat mutat a vizsgálatunkban szereplő egyik családtípus: a falusi család | 169 |
Alacsony iskolázottságú-kvalifikációjú munkáscsaládok | 187 |
Értelmiségi családok | 196 |
Az idős családok helyzetéről | 203 |
Következtetések | 208 |
A változtatást kívánó szándékok | 221 |
Módszertani jegyzet | 230 |