1.067.309

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben 1-2.

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Európa Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 1.034 oldal
Sorozatcím: Pro Memoria
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 12 cm
ISBN: 963-07-4621-2
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1849. július 3-án, kedden reggel két törzsorvos hajolt Komárom városában, a Szaáky-házban egy sebesült katona fölé. A gránátrepesz csúf munkát végzett: jó tizenkét-tizenöt centiméter hosszan ferdén... Tovább

Előszó

1849. július 3-án, kedden reggel két törzsorvos hajolt Komárom városában, a Szaáky-házban egy sebesült katona fölé. A gránátrepesz csúf munkát végzett: jó tizenkét-tizenöt centiméter hosszan ferdén átszakítottak a koponyatető csontját, és az orvosok a hatalmas sebbe betekintve láthatták, hogyan emelkedik és süllyed az áldozat agyveleje az érverés és lélegzés kettős ütemének engedelmeskedve. Az agyburokra néhány éles csontszilánk tapadt, a seb ellátása előtt ezeket kellett eltávolítani. A fájdalmas művelet során a sebesült elvesztette eszméletét, pedig kemény katonának ismerték. Dr. Mihálik Viktor és dr. Orzovenszky Károly a hadjárat során nem először látott csúnya sebet, most mégis eszükbe kellett jusson (bármennyire lekötötték is figyelmüket a csontszilánkok), hogy nem akárki a sebesült, és hogy abban a lomhán lüktető agyvelőben a szabadságharc katonai történetének sorsdöntő tapasztalatai lakoznak, tervei szunnyadnak. A sebesült mellett ott hevert véres bélésű, fehér strucctollas Kossuth-kalapja, csíkos selyembélésén ezzel a felirattal: Schoober, Pester. Mellette egy fehér pöttyös kék selyemkendő, amellyel a sebet a július 2-i csata estéjén hevenyészve bekötötték. A két orvos bízott a beteg szívósságában, aszketikusan edzett fiatal testének ellenálló erejében. Azt mondták tehát az áldozat öccsének, egy honvéd századosnak, hogy a seb súlyos, életveszélyes ugyan, de nem okvetlenül halált okozó. A szenvedő hősnek, ahogy újra meg újra magához tért ájulásából, az járhatott az eszében, hogy előző délben, mikor a kirobbanó csata hírére abbahagyta a minisztériumhoz címzett, de személy szerint Kossuth Lajosnak, a magyar álladalom kormányzó elnökének szóló levelét, ezekkel a szavakkal búcsúzott vezérkari főnökétől, Bayer József ezredestől és a levelet körmölő Rochlitz Kálmán vezérkari századostól: "Majd este folytatjuk. Bár talán nem is lesz szükség rá. Adieu, Bayer!"
Igen, míg a miniszter urak Pesten tanácskoztak, és a vezérkari tisztek a sereg- és csapattesteket bábuként tologatták a térképen, ez a harmincegy esztendős fiatalember percenként kockára tette az életét önnön dicsőségéért, katonai hírnevéért - és mindenekelőtt a haza javáért. És ma, csaknem száznegyven évvel a csata után, mikor kései barátként vagy ellenségként az olvasó kezébe veszi ennek a férfinak a visszaemlékezéseit, ugyanaz az élménye lehet - riasztó, hátborzongató és mégis felemelő -, mint a két orvosnak: egy ember agyába lát bele, közvetlen közelről szemlélheti kimondott és titkos gondolatait, tetteit, terveit és szándékait, és arra is következtethet, hogy mi zajlott ennek az embernek, a szabadságharc fővezérének, Görgey Artúr vezérőrnagynak a szívében. Mert, bár nem a nagy szavak és látványos pózok embere volt, bár módszeresen dolgozó agyának működését alapos természettudományos képzettsége határozta meg, azért volt szíve is, és ez a szív - addigi hadvezéri pályája mutatta - bármikor hajlandó volt ugyanúgy a vérét ontani a hazáért,k mint a hadsereg, a "mártír hadsereg" bármelyik közkatonája. Ne hőköljünk vissza hát a feladattól, ne hallgassunk belénk sulykolt, sokszor talán csak puszta vakhiten alapuló előítéletekre, hanem hajoljunk a sűrűn teleírt oldalak fölé, ismerjük meg, milyen volt valójában ez a "fiatal kárpáti sas", akit 1848-1849 radikális sajtója a szabadságharc egész ideje során függetlenségi küzdelmünk természetes fővezérének tartott és követelt, és akire utóbb az emigráció mégis az árulás vádját sütötte. Vegyük fontolóra, mi van a mérleg két serpenyőjében, ismerkedjünk meg a tényekkel, és csak utána ítélkezzünk.
Egy előszó keretében aligha kísérhetjük lépésről lépésre nyomon Görgey több mint kilencvennyolc esztendőre nyúló teljes életpályáját vagy a csaknem másfél évszázados Görgey-vita minden fordulatát, alakulását. Ezekkel a kérdésekkel csak annyiban foglalkozhatunk, amennyire Görgey Artúr 1848-1849. évi szereplésének megítéléséhez elengedhetetlenül szükségesek. Fájó szívvel le kell mondanunk az Életem és működésem megírásának és kiadásának részletes ismertetéséről is. Azt az időben igen rövid, de történelmi fontosságában annál jelentősebb időszakot, alig egy és egynegyed esztendőt kell tehát megvizsgálnunk, amelyben sokadmagával Görgey Artúr is üstökösként lobbant fel az égre, hogy utána soha többé ne térhessen vissza hazájának társadalmi és politikai életébe, hogy soha többé ne állíthassa tagadhatatlanul rendkívüli tehetségét az ország szolgálatába. A szabadságharc időszakát kell tehát áttekintenünk, azt a pályát megrajzolnunk, amelyet ebben a dicsőséges küzdelemben a magyar hadsereg vitathatatlanul legkiemelkedőbb képességű katona bejárt. Vissza

Tartalom

I. kötet
Bevezető - írta Katona Tamás5
A szerző előszava129
Belépésem a honvédseregbe138
Küldetésem Csepel szigetére144
Háromnapi fegyverszünet a pákozd-velence-sukorói ütközet után166
Előléptetésem honvéd ezredessé és megválásom Perczel hadtestétől184
Tanácskozás Kossuthnál189
A feldunai hadsereg elővédjének vezényletét rám bízzák 194
Windisch-Grätz herceg első kiáltványa és annak következményei201
Harmadik és utolsó átkelésünk a határon211
Találkozásom Kossuthtal224
Okaim a hadsreg főparancsnokságának elvállalására232
Miért nem mozdítottak el már Pozsonyban a főparancsnokságtól?250
Herceg Windisch-Grätz tábornagy átlépi a határt259
Győrt kardcsapás nélkül feladjuk264
Perczel nézetei móri veresége felől272
Magyarország ügye és a rendes katonaság a fővárosok kiürítése után281
A feldunai hadtest292
A bányavárosok vidéke299
Az ellenség megtámadja a bányavárosokat303
A Guyon-hadosztály szélaknai veresége január 21-én314
A feldunai hadtest a Szepességbe érkezik324
Guyon jelentése branyiszkói győzelméről (február 5.)335
Dembinski magyar fővezér lesz344
Dembinski altábornagy elveti a Klapka által és általam megállapított haditervet349
Dembinski intézkedései támadó jelleget öltenek357
A magyar hadsereg helyzete közvetlenül a kétnapos kápolnai csata előtt365
A kápolnai csata második napja (február 27.)385
Visszavonulás Mezőkövesdre391
Dembinski pihentetni akarja a hadsereget396
Klapka hadosztályai megtagadják Dembinskinek a föltétlen engedelmességet403
A hadsereg törzstisztjei javasolják Dembinski eltávolítását a fővezérségből410
Damjanich János ezredes győzelme Szolnoknál418
Az új (Vetter-Dembinski-féle) haditerv423
Kossuth és politikai ellenfelei428
Utazásom Debrecenbe432
A VII. hadtest önálló hadművelete436
Vetter megbetegszik441
Az I., II. és III. hadtest elválik a VII. hadtesttől és kezdi az ellenséget megkerülni445
Az isaszegi ütközet április 6-án454
Jegyzetek (Összeállította Katona Tamás)467
II. kötet
Tájékozódásul5
Késleltetett előnyomulás Gödöllő felé az isaszegi ütközet után9
Kossuth Gödöllön12
Az új haditerv19
Részletek a váci csatából24
Átkelés a Garamon30
Készülődés Komárom felmentésére a Duna jobb partján36
Visszapillantás tanácstalan helyzetemre, melybe, mint a hadsereg parancsnoka, a függetlenségi nyilatkozat első hírére jutottam47
A hadszíntér április 26. után58
Meghívnak hadügyminiszternek68
Poeltenberg megszállja Győrt71
Buda ostroma79
Buda ostromának és védelmének bírálata94
Hadi események a Felső-Vágnál98
Találkozásom Klapka tábornokkal103
Az engem egyfelől a hadsereg főparancsnokságának megtartására, másfelől a hadügyminisztérium személyes átvételére indító körülmények111
Találkozásom a békepárt embereivel Debrecenben116
Kossuth és a függetlenségi nyilatkozat124
A kormány székhelyét ellenvetéseim ellenére áthelyezik Pestre128
Az előző fejezetben említett kivégzések jelentősége és következményei134
A magyar főhadsereg körzetében történt események Buda bevételétől június közepéig143
Első támadásunk az osztrákok ellen (június 16-án) nem sikerül153
A június 20-i, 21-i és 22-i hadi események160
Az első hírek az orosz beavatkozás komoly kezdete felől186
Viszályom a kormánnyal200
Július 2.207
Az utolsó komáromi napok226
A főhadsereg egy része elhagyja Komáromot258
Hadi események július 18-tól 20-ig280
Az első orosz hadikövetek a parancsnokságom alatt álló hadsereg táborában286
Az áttörés folytatása Miskolc irányában297
Gróf Rüdiger orosz lovassági tábornok levele304
Ütközet Görömbölynél július 24-én308
Kossuth megrója az orosz hadvezérnek küldött válaszomat317
Az oroszok átkelése Tiszafürednél és hadászati helyzetünk a Hernádnál322
Utólagos beszámoló egyes körülményekről, hírekről és eseményekről a Hernádtól Aradig való visszavonulásnapjaiban342
A legközelebbi hadműveleti feladat és Dembinski altábornagy hátrálása Szőregről Temesvárnak363
Az ideiglenes kormány és az alkudozások Oroszországgal378
Utolsó találkozásom Kossuthtal382
Menet Aradról Világosra415
A fegyverletétel428
Fegyverletétel után431
Jegyzetek443
Névmutató493

Görgey Artúr

Görgey Artúr műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Görgey Artúr könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben 1-2. Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben 1-2.
Állapot:
4.480 ,-Ft
36 pont kapható
Kosárba