Élet és Tudomány 1990. (nem teljes évfolyam)

Előszó

Részlet az 1. lapszámból:
A CSELEKVŐ KÖRNYEZETVÉDELEM
Mintegy három évtized telt el azóta, hogy megjelent C. Carlssonnak a Néma tavasz (The silent spring) című könyve. Ebben az amerikai újságírónő - korabeli méltatóinak szavaival - "először harsogta világgá az élővilágnak, a földnek, a vizeknek és a levegőnek a jajkiáltásait". Legfőképpen az agrártermelésben akkor használatos vegyi anyagok hatását, alkalmazásuk mértékét, elterjedését stb. alapul véve Carlsson úgy vélekedett: az iparosodott országokban nagy térségekben mintegy húsz év alatt elnémul a tavasz, mert az élőlények, közöttük a madarak mind elpusztulnak... Azt mondhatná valaki: Carlssonnak nem lett igaza, hiszen tavasszal még kibontják rügyeiket a fák, dalolnak a madarak - ha nem is mindegyikük... Az ilyen ítélet azonban a legnagyobb méltatlanság volna, hiszen a nagy vihart kavart könyv nagyban hozzájárult a környezeti tragédiák megelőzéséhez: ezek sorában a dioxintartalmú vegyszerek használatának (például a tormonáénak) a végleges betiltásához. A támadóit és a támogatóit egyaránt arra sarkallta, hogy elgondolkodjanak a természet pusztításának tényén, s számba vegyék annak következményeit.
Nem csodálkozhatunk azon, hogy a környezetvédelem - mintegy három évtizeddel ezelőtt - éppen a gazdaságilag legfejlettebb országokban, így az Amerikai Egyesült Államokban, valamint a nyugat-európai országokban vált tudatosan és társadalmi méretekben szervezett tevékenységgé, mozgalmak létrehozójává, majd több megnyilvánulásában politikai kérdéssé. A környezet megterhelése ugyanis ezekben az országokban a legnagyobb napjainkban is; az emberiségnek egynegyedét adó európai gazdasági közösségbeli lakosság a világon fölhasznált összes energiának (nagyobb részben a szénnek, az olajnak, a földgáznak) a háromnegyedét használja föl. Országunk - bár nem tartozunk az iparilag legfejlettebb államok közé - 80-90 millió embernek gyárt gyógyszereket, a lakosságunk ellátásán fölül még több millió embernek elegendő élelmiszert is termelünk. Nyilvánvaló, hogy mindezen termelési tevékenység - az európai közös piaci országokhoz hasonlóan - nagy tehertétel a természeti környezetünkre. Vissza