Élet és Tudomány 1970. (nem teljes évfolyam) I-II.

Előszó

míwmöw®
jmbswkw
Az a már elterjedt hír, hogy személyszállító drótkötélpálya épül a János-hegyen valóban eseményt jelez: hazánkban ugyanis — a bánkúti sílift kivételével — ez lesz az első ilyen jellegű közlekedési berendezés. De már világszerte ezrével működnek drótkötélpályák, s így külföldön utazgató hazánkfiai közül sokan személyes tapasztalatokat is szerezhettek ezekről az élményt nyújtó alkalmatosságokról.
A közlekedésnek ez a módja hosszú ideig a magas hegyvidékeken volt honos. Legnagyobb előnye ugyanis az, hogy a szállítás kezdő- és végpontját gyakorlatilag bármilyen emelkedővel össze lehet kötni. Ahol — mint hazánkban — nincsenek nagy hegyek, a legtöbb magaslati kirándulóhelyhez olyan egyszerű vonalvezetésű utat építhettek, hogy nem volt szükség a sokáig nagy beruházást kívánó drótkötélpályára.
A műszaki fejlődés azonban időközben lehetővé tette a korábbiaknál jóval egyszerűbb, ugyanakkor nagy teljesítményű ilyen szerkezeteknek az építését. Csökkent a beruházási költség, s ennek folytán új területeket hódított meg ez a félig földi, félig légi eszköz. Érdekesek az ezt tükröző számadatok: Nyugat-Európában az első világháború előtt összesen húsz pálya épült, a két világháború között 150-re, 1945 és 1957 között 450-re emel-
kedett az építések száma, azóta pedig egyedül Svájcban kereken 150 új pályát adtak át a forgalomnak! Ugyanott 1980-ban várhatóan már egymillióra fog rúgni a drótkötélpályán évente szállított utasok száma.
A KÉTKÖTELES PÁLYÁK
Annyit mindenki tud, hogy a drótkötélpályán — görgők közvetítésével — kötélre függesztett kabinok vagy székek közlekednek. Ezen belül azonban több változat lehetséges, és a változatosságot elsősorban a kötélrendszer szolgáltatja.
Az első pályákat — bár kettőnél több kötél volt mindegyiken — kétkötetesnek nevezték. A feladat elvégzésére ugyanis itt csak kétféle kötél szolgál: az egyiken — a tartókötélén — a kabin futókerekei gördülnek, a másik — a vonókötél — továbbítja, húzza, vonja a kabint. A harmadik segélykötél lehet, amellyel — a vonókötél hibája esetén — kivontatják a tartókötélen fékkel rögzíthető kabint. A legismertebb típusnak, a kétköteles nagykabinos pályának — mint alább látni fogjuk — négy kötele is lehet.
Az állványokra erősített tartókötelet kétféleképpen szerelhetik föl. Ha a pálya alsó és a felső vége között egyetlen tartókötelet feszítenek ki, úgynevezett in-
3 Vissza