Élet és irodalom/Aesthetikai előtanulmányok/Vorlesungen über Kunst/Essays

Tartalom

Kemény Zsigmond: Élet és irodalom, 1883. 1-123
I. A XIX-ik század első felében a régi magyar irodalom mellőzésének okai. A nyelvújítás és politikai reform. A forradalom után miért ébred föl a részvét a régi magyar irodalom iránt? -. - ___ ___ __. ___ ___7-12
II. A nyelvújítás hatása az irodalomra. A gazdagodás és csín mellett a feszesség és idegenszerűség okai 12-16
III. A népies elem az irodalomban, mint a democratiai törekvések hatása. A mozgalom jelleme. A régi irodalom iránti részvét szintén megtermékenyíti az irodalmat 16-19
IV. A régi magyar történeti emlékírók kiadásának fontossága politikai és irodalmi tekintetben. A történeti irodalom közönségének növekedése „_ ___ ___ „_ 19-23
V. A nagy olvasó közönség. A szépirodalom fontossága. Regényirodalmunk a forradalom előtt. Történeti regényeink fogyatkozásai a korfestés tekintetében- ___ - ___ ___ 24-28
VI. A magyar társadalmi állapotok a forradalom után. A nagy polgárság és középnemesség. Mennyiben nyert amaz és vesztett emez a műveltség eszközei tekintetében ___ 28-34
VII. A nekünk nem tetsző közdolgoknak figyelemmel nem kísérése veszélyes ___ ... 31-39
VIII. A magyar közép- és kisebb birtokos osztálynak feladata a forradalom után. A mezőgazdasággal czélszerűbb foglalkozás vagyonosodási és politikai szempontból, az irodalom pártolása a művelődés és nemzetiség szempontjából 39-44
IX. A magyar irodalom állapota a forradalom után. A hírlapok, a tudományos és szépirodalom. A magyar történeti regények - 44-53
X. A krónikák és emlékiratok mennyiben segítik elő a történeti regény fejlődését jellemrajz és korfestés tekintetében 53-59
XI. A történeti hűség a költészetben és határai 59-62
XII. A történeti és költői mű különbségei még akkor is, ha ennek tárgya a történetből vétetett. Jó tanácsok a történeti regényíróknak ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ 63-69
XIII. A magyar közönség három fő osztálya 69-73
XIV. A változó szellemi szükségek szerint változik a tudomány vagy irodalom valamely ágának előszeretettel mívelése ___ ... ___ 73-78
XV. Mi ez idő szerint legsürgetőbb kötelessége, legszebb hivatása irodalmunknak. A kellemes és hasznos olvasmányok ___ 78-82
XVI. A tudományos könyvek, különösen az oly szakmunkák, melyeket a közönség változott helyzete megkíván 82-85
XVII. A fordított vagy átdolgozott tudományos munkák. A m. t. akadémia. A vagyonosabb hazafiak teendői 85-90
XVIII. Irodalmunk állapota a forradalom után.
Történeti művek, röpiratok, élet- és jellemrajzok. Irodalmi művek a természettudományok köréből. Szemlék - - 90-94
XIX Szépirodalmi művek. Lyrai költők ___ 94-98
XX. A regényirodalom. Igaz-e, hogy a regényirodalom csak akkor virágzik, a mikor a költészet már elhanyatlott? ___ ___ ___ 98-102
XXI. Igaz-e, hogy a polgárosodás romlottsága a regény eleme ? A regény és dráma közti különbség 102-109
XXII. Mennyiben utánozzuk a külföldi regényírókat, s mennyiben vagyunk és lehetünk eredetiek? 109-114
XXIII. A régibb magyar kritika. Kritikánk a forradalom után. 114-120

Erdélyi János: Aesthetikai előtanulmányok, 1888. 1-97

John Ruskin: Vorlesungen über Kunst (gótbetűs) ford.: Hedda Moeller-Bruck 1-157

Ralph Waldo Emerson: Essays (gótbetűs) ford.: Oskar Dähnert 1-211

Témakörök